A forint rohamosabb leértékelődése szinte mindenkinek rosszul jön Magyarországon. A kormány egyelőre egy félrevezető kifejezéssel és megnövelt kommunikációs büdzsével reagált. Ez lehet, hogy a választók egy részét megnyugtatja, de a képzett piaci szereplőknél eddig nem vált be.
Egyre-másra dőltek meg a forintárfolyam negatív rekordjai az elmúlt hetekben, és az sem biztos, hogy például az euró árát sikerül 410 forint alatt stabilizálni a jegybanki kamatemelésekkel.
Ettől nem függetlenül a MNB 11–12,6 százalék közötti éves inflációt vár már, a tartósabb folyamatokat jobban jelző maginflációt pedig 13,5 százalékra becsülte. Eközben például a G7 az élelmiszereknél már harminc százalékhoz közeli éves áremelkedést mért.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, pénteki adatai szerint júniusban 11,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest, míg az élelmiszerek ára 22 százalékkal emelkedett ebben az időszakban.
Ez mindenkinek rossz hír már rövid távon is, és akkor is, ha soha nem megy külföldre. Hiszen a globalizált gazdaságban szinte semmilyen magyar termék vagy szolgáltatás nem lesz független az importáraktól. A magas infláció és az egyre durvábban elértéktelenedő deviza hosszú távú kárairól külön cikket lehetne írni, tulajdonképpen pont ezek megakadályozása lenne a jegybank fő célja.
A kormány ismét külső hatásokat okol
A kormány tavaly a járványt okolta az emelkedő inflációért, és ezúttal is külső szereplőket kezdett hibáztatni, ezúttal a 2022 tavaszától induló, az orosz kormány elleni uniós szankciókat. Az elmúlt hetekben
egy új kifejezést is elkezdtek ismételni erre, ez lett a „háborús infláció”.
Ez az új kifejezés közgazdaságilag nehezen értelmezhető, ez az áremelkedés ugyanis pontosan ugyanolyan, mint a háború előtti, amely már akkor évi nyolc százaléknál járt, de erről később még lesz szó.
Az árfolyam kapcsán nemrég Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, vagy pár héttel korábban Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is arról írt a G7-en, hogy most is érdemes összevetni a forint teljesítményét régiós versenytársaival, a lengyel złotyval vagy a cseh koronával. Ezek a devizák pont hogy visszaerősödtek az elmúlt hónapokban. Bár az említett országokban kissé más a jegybanki cél is, eddig is fontosabb volt nekik, hogy ne értéktelenedjen el a helyi pénz.
Ráadásul Csehország és Lengyelország a GDP-jük nagyobb arányában kereskedtek Oroszországgal, mint Magyarország, és azt sem árt tudni, hogy a magyar import nyolcvan százaléka fosszilis energiahordozókból állt, amelyek lényegében továbbra is ugyanúgy jönnek Oroszországból.
Ez arra jelzés, hogy Magyarországnál egyedi jellemzőket is láthatnak a piaci szereplők. Ezek pedig nem az erősebb forintárfolyam irányába hatnak.
A magyar gazdaságpolitika hozta ezt össze
„A kormányzat számára teljesen egyértelmű, hogy a tavaszi választásokig nem hagyhatja abba a pénzszórást. A kormányzat nagyon erős inflációnövelő pályára rakta a gazdaságot, és azon tartja még 2022 elején is” – magyarázta a Szabad Európának még tavaly év végén Zsiday Viktor befektetési szakember.
Leegyszerűsítve veszélyes és tartós inflációs problémát látott, miután „iszonyatosan” túlpénzelte a kormány és a jegybank a gazdaságot, a forintot pedig folyamatosan egyre csak értéktelenítették egyre nagyobb költségvetési hiány mellett, hogy a növekedési mutatókat bármi áron fenntartsák. Figyelmeztetése megalapozott volt, februárra már árstopokkal együtt is nyolc százalékra ugrott az infláció.
Véleményével messze nem volt egyedül, mások mellett például Surányi György, az MNB volt elnöke is pontosan ugyanezt magyarázta a Szabad Európának még január legelején.
„Minden észszerű gazdaságpolitikának az a célja, hogy az emberek minél jobban éljenek. Ehhez egy jó szerkezetben, vagyis fenntartható pályán, versenyképesen megvalósuló növekedés szükséges. A probléma akkor van, ha a döntéshozók azt hiszik, hogy az árfolyam leértékelése, a két számjegyű hitelállomány növekedése, a felelőtlen költségvetési költekezés és a bérek két számjegyű növekedése nem fogja a külső-belső pénzügyi egyensúlyt felborítani” – érvelt a volt jegybankelnök.
„A döntéshozók szerint ez az úgynevezett magasnyomású gazdaság. Pedig a rendszerbe való felelőtlen pénzbeöntés nem magasnyomású gazdaságot, hanem túlfűtöttséget, inflációt és a külső egyensúly romlását eredményezi” – tette még hozzá akkor Surányi György.
„A forint árfolyamgyengülése magyarspecifikus történet, nincs köze az ukrán háborúhoz, ez egy saját magunk által keltett devizaválságocska” – értékelte a helyzetet már június végén Zsiday Viktor.
Gulyás kitart a jelszó mellett, az MNB tovább emel
Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, hogy „az erősebb forint jobb lenne”, és szerinte nincs összefüggés a forintárfolyam és az infláció között. Ő úgy látja hogy azért gyengült ennyit a forint, mert nagyon eladósodott az ország, és magas az energiakitettsége.
Gulyás szerint azonban a gazdaság jó állapotban van, „fundamentumai erősek”. Az infláció mértéke pedig a hatósági áras benzin és a többi árstop miatt alacsonyabb értéket mutat, mint a többi visegrádi országban. Egyébként pedig háborús infláció szerinte ez a mostani.
Korábban egyébként Nagy Márton miniszter is hasonlóval érvelt, szerinte a hatósági árakkal a kormány „magát az inflációt kezelte”, míg más európai országok anyagi támogatást adtak a rászorulóknak a válságban, amivel szerinte az inflációt erősítették.
A magyar gazdaság helyzetét külön nehezíti, hogy máig nem sikerült megállapodni az uniós helyreállítási támogatásokról a magyar jogállami működéssel kapcsolatos vita folytán. Ez még mindig nem történt meg, de Gulyás szerint tettek engedményeket az Európai Bizottságnak, őszre létrejöhet a megállapodás.
Csütörtökön az MNB is bejelentette, hogy tovább fognak emelni a jegybanki alapkamaton, ami után erősödött is a forintárfolyam. Az MNB kettős kamatrendszere viszont ilyenkor nem egyszerűsíti a helyzetet: az MNB-nél egyszerre fut a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti kamat eltérő szinteken. Az MNB pedig az utóbbit tekinti irányadónak. Több szereplő is régóta sürgeti a jegybankot, hogy húzza össze ezt a kétféle kamatot: a forint árfolyamának várhatóan jót tenne, ha csak egy kamatszintet kellene nézni.
Az infláció elleni kormányzati intézkedések közepette egyébként jelentős mértékben, 26,5 milliárd forinttal emelték a jövő évi költségvetésben a kormányzati kommunikációra szánt pénzeket is. A Kormányinfón Gulyás miniszter erről úgy érvelt, hogy „egy háborús helyzetben az állampolgárok megfelelő tájékoztatása vitán felül áll”.
