3 perc: Így tartja markában a kormány az egyházakat
(Képünk illusztráció)
Legfontosabb híreink ma reggel: Az egyházi vezető alapesetben nem mérlegelhet politikai szempontokat, amikor etikai kérdésekben nyilvánul meg – mondta lapunknak Bolba Márta. Érvénytelen voksolásra buzdítanak a civil szervezetek a kormány népszavazásán. Egy éve tért vissza Oroszországba Navalnij.
Gyerekkorától kezdve lelkész akart lenni. Nyolc évvel ezelőtt költözött be a VIII. kerület egyik legszegényebb részén található Mandák-házba, és kezdte el vezetni a gyülekezetet. Az evangélikus lelkész néhány év alatt felvirágoztatott és a világra és a társadalmi problémákra nyitottá tett egy zárt közösséget.
Bolba Márta evangélikus lelkész szerint a kormány a markában tartja az egyházakat, nagyon kevés mozgásteret adva nekik. A lelkész szerint az egyházi vezető alapesetben nem mérlegelhet politikai szempontokat, amikor etikai kérdésekben nyilvánul meg, mint ahogy azt sem lenne szabad mérlegelnie, mi hány forintot ér.
A civil szervezetek szerint gyűlöletkeltő a népszavazás
Összesen tizenegy civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, mert úgy vélik, hogy a kormány népszavazása gyűlöletkeltő, kiközösíti a szexuális és nemi kisebbségeket. A népszavazás az országgyűlési választásokkal egy napon, április 3-án lesz.
15 ezer új fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt
Kissé csökkent a kórházi ápolásra szoruló, súlyosabb állapotba került fertőzöttek száma. Viszont 24 óra alatt megint meghalt a járványban majdnem száz magyar. Emellett az előző napon csaknem 15 ezer új fertőzöttet regisztráltak.
Így viselkedett a feltételes szabadlábra helyezését kérő norvég tömeggyilkos
A jobboldali szélsőséges Anders Breivik, aki 2011-ben 77 embert mészárolt le Norvégiában, feltételes szabadlábra helyezését kérte. Kedden megjelent a bíróság előtt. Inkább a fehér felsőbbrendűségi propaganda terjesztésére összpontosított, mintsem valószínűtlen, idő előtti szabadulására a börtönből.
A bebörtönzött orosz ellenzéki vezetőnek, Alekszej Navalnijnak soha nem volt alkalma tévévitán részt venni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki még a nevét sem hajlandó a nyilvánosság előtt kimondani. Mégis vitáznak egymással a távolból – Putyin a Kremlből, Navalnij egy börtöncellából, ahol sokak szerint politikai okok miatt tartják fogva.
Kideríthették, ki árulta el Anne Frankot és családját
A Vincent Pankoke egykori amerikai FBI-ügynökből és mintegy húsz történészből, kriminológusból és adatszakértőből álló csoport Arnold van den Bergh zsidó közjegyzőt azonosította a rejtekhely leleplezésének fő gyanúsítottjaként, aki állítólag a saját családját próbálta így menteni.
1944. augusztus 4-én találták meg a nácik Anne Frank és családja rejtekhelyét egy amszterdami csatornaparti raktárépület feletti titkos melléképületben. Mindannyiukat deportálták. Anne 15 évesen a bergen-belseni táborban halt meg.
Kideríthették, ki árulta el Anne Frankot és családját
1/7A nyomozó csoport egyik tagja, Pieter van Twisk elmondta, hogy a döntő fontosságú új bizonyíték egy Anne apjának, Ottónak címzett, aláírás nélküli feljegyzés, amely kifejezetten megnevezi Van den Berghet, azzal, hogy ő adta át az információt
A Vincent Pankoke egykori amerikai FBI-ügynökből és mintegy húsz történészből, kriminológusból és adatszakértőből álló csoport Arnold van den Bergh zsidó közjegyzőt azonosította a rejtekhely leleplezésének fő gyanúsítottjaként, aki állítólag a saját családját próbálta így menteni.
2/7A feljegyzés szerint Van den Bergh az amszterdami Zsidó Tanács háborús tagjaként hozzáférhetett azokhoz a címekhez, ahol zsidók rejtőzködtek, és saját családja megmentése érdekében átadta a náciknak a címek listáját. A képen a nyomozó csapat munkáját elindító Thijs Bayens filmrendező tart sajtótájékoztatót 2022. január 17-én
A Vincent Pankoke egykori amerikai FBI-ügynökből és mintegy húsz történészből, kriminológusból és adatszakértőből álló csoport Arnold van den Bergh zsidó közjegyzőt azonosította a rejtekhely leleplezésének fő gyanúsítottjaként, aki állítólag a saját családját próbálta így menteni.
3/7Míg a Zsidó Tanács többi tagját 1943-ban deportálták, Van den Bergh Hollandiában maradhatott, és 1950-ben halt meg. A képen Anne Frank és családjának amszterdami lakása
A Vincent Pankoke egykori amerikai FBI-ügynökből és mintegy húsz történészből, kriminológusból és adatszakértőből álló csoport Arnold van den Bergh zsidó közjegyzőt azonosította a rejtekhely leleplezésének fő gyanúsítottjaként, aki állítólag a saját családját próbálta így menteni.
4/7Az Anne Frank Ház Alapítvány nem vett részt a nyomozásban, de az archívumából származó információkkal segítette. Ronald Leopold igazgató (a képen) szerint a kutatás „fontos új információkat és egy lenyűgöző hipotézist hozott létre, amely további kutatást érdemel”
A Vincent Pankoke egykori amerikai FBI-ügynökből és mintegy húsz történészből, kriminológusból és adatszakértőből álló csoport Arnold van den Bergh zsidó közjegyzőt azonosította a rejtekhely leleplezésének fő gyanúsítottjaként, aki állítólag a saját családját próbálta így menteni.
5/7A nyomozók megerősítették, hogy Otto, az apa, aki a családból egyedüliként túlélte a holokausztot, tudott a feljegyzésről, de úgy döntött, hogy soha nem beszél róla nyilvánosan. A képen két lányával látható, bal oldalon Margot-val, középen Anne-nal
A Vincent Pankoke egykori amerikai FBI-ügynökből és mintegy húsz történészből, kriminológusból és adatszakértőből álló csoport Arnold van den Bergh zsidó közjegyzőt azonosította a rejtekhely leleplezésének fő gyanúsítottjaként, aki állítólag a saját családját próbálta így menteni.
6/7Anne Frank egy árverésre került verse. Anne tizenharmadik születésnapjára, 1942. június 12-én kapta a naplóját, amelybe attól kezdve egészen 1944. augusztus 1-ig írta bejegyzéseit
A Vincent Pankoke egykori amerikai FBI-ügynökből és mintegy húsz történészből, kriminológusból és adatszakértőből álló csoport Arnold van den Bergh zsidó közjegyzőt azonosította a rejtekhely leleplezésének fő gyanúsítottjaként, aki állítólag a saját családját próbálta így menteni.
7/7Miep Gies, a család egyik segítője őrizte Anne naplóját, amíg Otto, az apa vissza nem tért, és 1947-ben kiadta. Azóta hatvan nyelvre fordították le a könyvet
A Vincent Pankoke egykori amerikai FBI-ügynökből és mintegy húsz történészből, kriminológusból és adatszakértőből álló csoport Arnold van den Bergh zsidó közjegyzőt azonosította a rejtekhely leleplezésének fő gyanúsítottjaként, aki állítólag a saját családját próbálta így menteni.
Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben.