Tavaly országos botrány lett, amikor a Corvinus egyetem egyik tanára nem engedte vizsgázni az egyik, befolyásos családból származó diákot, aki végül mégis vizsgázhatott az egyetem vezetésének segítségével. A tanárnak néhány hónappal később azonnali hatállyal felmondtak, ő pedig beperelte az egyetemet. E per idei utolsó tárgyalásán a bíróság tanúként hallgatta meg az egyetem volt rektorát, kancellárját és a tanár közvetlen felettesét, akik a végső döntést hozták a felmondásról.
Még legalább három tárgyalás lesz – de már csak jövőre – abban a munkaügyi perben, amelyet a Corvinus egyetem tanára, Ádám Zoltán indított egy évvel ezelőtti elbocsátása miatt. Egy szabálytalansági vizsgálat után azonnali hatállyal mondtak fel neki 2023 októberében, arra hivatkozva, hogy nem bocsátott az egyetem kancellárja rendelkezésére bizonyos e-maileket, és tiszteletlen hangon írt neki e-maileket.
A kancellár által indíttatott szabálytalansági vizsgálat előtt Ádám Zoltán etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem vezetése ellen, mert egy befolyásos családból származó diákot úgy is vizsgázni engedtek, hogy nem teljesítette a félév kötelező feladatait. A diák a Rahimkulov család gyermeke, az édesanyja is próbált személyesen lobbizni az érdekében, hogy a nem teljesített félévi feladatok ellenére vizsgázhasson. Az egyetemista végül a tanár megkerülésével, az intézmény vezetésének segítségével pótolhatta a hiányzó feladatot és vizsgázhatott a tantárgyból.
Ehhez kapcsolódóan: „Azt nem lehet csinálni, hogy egy bizonyos hallgatóra puhább szabályok vonatkoznak, mint a többiekre” – interjú a kirúgott egyetemi tanárral
A jelentős számú Mol-részvénnyel rendelkező Rahimkulov család gyermeke volt az a diák, akit Ádám Zoltán nem engedett vizsgázni 2023 januárjában. A Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tíz-tíz százalékos Mol- és Richter-részvénycsomaggal rendelkezik. Az alapítvány jelenleg döntően a részvények utáni osztalékból biztosítja a Corvinus működését.
A tanár azért nem engedte vizsgázni az ügyben érintett diákját, mert a tantárgyi leírásban szereplő tizenkettőből minimum nyolc kötelező kvízfeladatból csak hetet teljesített. Szerinte azért haragudott meg rá az egyetem vezetése, mert az ügyben etikai eljárást kezdeményezett.
Mint korábban megírtuk, az egyetemi és az eseti etikai bizottság első fokon megállapította, hogy komoly etikai szabálytalanság történt a külön vizsgáztatással, és elmarasztalta az egyetem vezetőségét. Másodfokon Szabó Lajos rektorhelyettes szerint nem volt megállapítható, hogy etikai szabálysértés történt volna, annak ellenére, hogy az egyetem etikai szabályaival szembement, hogy a dékán külön vizsgáztatta az érintett tanulót. Ennek nyomán a Hernádi Zsolt vezette alapítványi kuratórium felmentette a rektort, Takács Elődöt az etikai vétség alól, aki még aznap, 2023. június 8-án lemondott.
Ehhez kapcsolódóan: „Nem volt világos, hogy milyen alapon utasít a kancellár bármire” – elindult a Corvinusról elbocsátott tanár munkaügyi pere
Ádám Zoltán most az ELTE-n óraadó tanár, és tanácsadói állása van a budapesti IX. kerületi polgármesteri hivatalban. A júniusi önkormányzati választáson Budapest XIII. kerület 02. számú egyéni választókerületében indult, de nem nyert mandátumot. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédei képviselik a perben.
A december 11-i tárgyaláson Ádám Zoltán volt felettesét, Major Klára intézetvezetőt, a volt rektort, dr. Szabó Lajost és az idén novemberig kancellári szerepet betöltő, azóta operatív főigazgatóként dolgozó dr. Domahidi Ákost hallgatta meg a bíróság.
„Megtagadta az együttműködést”
Az elsőként meghallgatott dr. Szabó Lajos volt megbízott rektor, általános rektorhelyettes és oktatási rektorhelyettes kijelentette: a munkaügyi per tárgyát képező elbocsátásról Ádám felettese, Major Klára intézetvezető hozta meg a döntést vele egyetértésben. Szerinte Ádám Zoltán súlyos kötelezettségszegést követett el, mert „megtagadta az együttműködést”, és nem megfelelő stílusban és tartalommal kommunikált a kancellárral. Szabó szerint ilyeneket mondott: „Téged még a gyerekeid is szégyellni fognak”; „Egy jobb kocsmában sem állnának szóba veled.” Szabó kijelentette: nem volt köze az etikai eljárásnak ahhoz, hogy felmondták Ádám munkaviszonyát. Szerinte más szabálytalansági megállapítás is született Ádám kapcsán, de nem írták bele a felmondás indoklásába.
A korábbi megbízott rektor a bíróságon elmondta, hogy vétójoga lett volna Ádám Zoltán elbocsátása ügyében az egyetemen működő, úgynevezett one-over-one döntésimenedzsment-rendszer alapján, de egyetértett az intézetvezető véleményével, nem vitatta a döntést.
A tanár és jogi képviselője ugyanakkor nem ismerhette meg teljes egészében a szabálytalansági vizsgálatot lezáró határozatot – tájékoztatta a Szabad Európát a TASZ által felkért ügyvéd, Kollarics Flóra. Szerinte a nekik megküldött dokumentumból több részt kitakart az egyetem vezetése. Ezt most megpróbálják megismerni teljes egészében a per keretében.
„Összeszorult a gyomrom az e-mailtől”
Ezt már Major Klára, Ádám Zoltán volt közvetlen felettese mondta tanúként a tárgyaláson. Azokra az e-mailekre utalt, amelyeket Ádám küldött a kancellárnak, amikor a kancellár a – többek között a Rahimkulov fiú édesanyjával történt – levelezés továbbítására utasította a tanárt a szabálytalansági eljárás részeként. (Ennek kapcsán fogalmazott úgy korábban Ádám, hogy egyetemi berkekben inkább kérni, nem utasítani szokás egymást.)
Major szerint a kancellárnak küldött levelekkel Ádám viselkedése „súlyos és kirívó volt, ilyennek nincs helye az egyetemen”. Úgy vélte, „ezek a levelek annyira bántók voltak, hogy a gyomra összeszorult”, amikor olvasta őket (több levélnél az intézetvezető is ccz-ve volt).
Major korábban tájékoztatta Ádámot, hogy szerinte nem volt alapja a tanár kezdeményezésére indított etikai vizsgálatnak. A felmondásról annyit mondott: az egyetem jogi szakembereivel konzultálva hozta meg a döntést, hogy „az ügyben Zoltán viselkedése indokolttá teszi a legszigorúbb munkajogi következményt, az azonnali felmondást”.
Amikor Ádám védője azt kérdezte Majortól, hogy pontosan mit talált annyira bántónak az Ádám Zoltán által a kancellárnak elküldött levelezésben, az intézetvezető kifogásolta, hogy Ádám hogyan meri számonkérni a kancellárt, hogy „milyen jogon utasítja” a tanárt, és hogy utóbbi „felajánlotta a segítségét” a kancellárnak a szövegekhez.
„Óriási nyomás nehezedett az egyetem vezetésére”
Dr. Domahidi Ákost, az egyetem korábbi kancellárját, novembertől operatív főigazgatóját is meghallgatta tanúként a bíróság. A szabálytalansági eljárást ő kezdeményezte, mint mondta, azért, mert az Ádám által kezdeményezett etikai eljárás szerinte „megállapította az ügynek olyan aspektusait, amiket nem vizsgált az etikai bizottság, s melyek kapcsán felmerült több szabálytalanság gyanúja”.
Domahidi hangsúlyozta, hogy az ügy kirobbanása után „az egyetemi vezetők lejáratása zajlott a sajtóban 2023 nyarán, óriási nyomás nehezedett rájuk”, ezért is találta fontosnak, hogy szabálytalansági eljárással kiderítsék, pontosan mi történt. Kiemelte: egy másik diák is hasonló helyzetbe került szerinte ugyanezzel a tantárggyal kapcsolatban, de neki nem Ádám Zoltán volt a szemináriumvezetője, és a másik tanár a hiányzó kvízfeladat ellenére vizsgára engedte. Domahidi szerint ez a diszkrimináció gyanúját vetette fel, többek között ez is igazolta a szabálytalansági eljárás megindítását.
Az egyetemi alkalmazottak a bíróságon mind kifogásolták, hogy Ádám Zoltán megosztotta az etikai eljárás ügyét, részleteit egy egyetemi szakszervezeti zárt Facebook-csoportban, amely szerintük valójában nem zárt, hiszen rengeteg korábbi alkalmazott is benne van. Érzékeny információk is kiszivárogtak az ügyről onnan, pedig Ádámnak szerintük titoktartási kötelezettsége volt. A munkaügyi per januárban folytatódik, tavaszra további három tárgyalás várható.
