EU-csúcson Zelenszkij és Orbán. Szankciók élesben és „nemzeti konzultáción”. Az egyetemi kuratóriumok ügyében enged a kormány, az akkugyár, az egészségügy átszervezése és a pedagógustiltakozások ügyében nem. Válogatásunk a hét legfontosabb témáiból.
Már a tartós békét eredményező rendezés szükségességéről beszélt Orbán Viktor csütörtöki Facebook-videójában az orosz–ukrán háború kapcsán. Ez finom hangsúlyeltolódást jelez az eddigi, egyértelműen az orosz félnek kedvező békeköveteléstől.
A héten tartott EU-csúcson Orbán, ha nem is négyszemközt, de találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, aki újból meghívta őt Kijevbe.
Hősként fogadták az ukrán elnököt Brüsszelben – számoltunk be a látogatásról. Parlamenti beszédét követően hatos csoportokban az összes EU-tagállam vezetőjével találkozott, hogy támogatást kérjen a háború sikeres megvívásához.
Munkatársunk tudósítása Zelenszkij előzetes tárgyalásairól és előzetese az EU-csúcsról: Zelenszkij az EU-nak: Kétszer ad, ki gyorsan ad
Andrij Jermak, az elnök kabinetfőnöke eközben Twitteren azt írta, hogy „a hosszú hatósugarú fegyverek és a vadászgépek kérdése meg lett oldva”. Kétoldalú tárgyalásokon már tárgyalnak a tankok után vadászgépek szállításáról is.
Az EU-csúcson megvitatták a migrációs helyzetet is. Döntés született, hogy jelentős uniós forrásokkaltámogatják a tagállamokat, hogy azok megerősítsék a határellenőrzési képességeiket, de ezek között továbbra sincs ott a határkerítések uniós forrásból való finanszírozása. Az osztrák kancellár mégis jelentős áttörésről beszélt a csúcs után, mondván, egy uniós határ menti ország (ő Bulgáriát említette) most már felhasználhatja a brüsszeli pénzt a határőrökre és járművekre, majd a saját pénzéből megerősítheti a határkerítést.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök este egy, a Mathias Corvinus Collegium által rendezett beszélgetésen Szekszárdon azt mondta, hogy „ha Ukrajna nem változtat a magyar nyelvet visszaszorító nyelv- és oktatási törvényen, akkor nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió felé sincs számára út”.
Harc a medvével
A Szabad Európa tudósított arról, hogy egyre több orosz katonai egység szegül szembe a parancsokkal, és nem hajlandó harcolni az Ukrajna elleni háborúban, panaszkodva a rossz kiképzésre, az alapvető felszerelések hiányára és a sokak szerint értelmetlen – vagy öngyilkos – utasításokra.
„Határozott jelek” utalnak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyta jóvá a nehéz légvédelmi fegyverek szállítását az ukrajnai szeparatistáknak, akik 2014-ben orosz rakétával lelőtték a Malaysia Airlines MH17-es járatát, 298 ember halálát okozva – közölte a nemzetközi nyomozó csoport szerdán.
Hozzátették: nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy újabb büntetőeljárást indítsanak, és felfüggesztették a régóta tartó vizsgálatot. Egy holland bíróság már elítélt két oroszt és egy ukrán lázadót a gép lelövésében játszott szerepe miatt. Egy oroszt a bíróság felmentett.
Egy hete tilos orosz eredetű olajtermékeket behozni az Európai Unióba. Akik pedig még tudnak csővezetéken orosz nyersolajat venni, mint Magyarország, azok csak megkötésekkel kereskedhetnek az abból finomított termékeikkel. December óta ársapka korlátozza a nyersolaj árát, mostantól a benzinre, dízelre és kerozinra, illetve a fűtő- és kenőolajokra is ársapka vonatkozik.
A magyarok 17,5 százaléka küldte vissza a kormány szankcióellenes nemzeti konzultációs kérdőívét. A népszavazások helyett alkalmazott, semmilyen jogi jelentőséggel nem bíró és nem ellenőrizhető konzultációk legfrissebbje eddig 9 milliárd 868 millió 125 ezer 988 forintba került az adófizetőknek – tudta meg Kassai Dániel XVIII. kerületi független önkormányzati képviselő. Kassai bement a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodába, hogy kikérje az adatokat. Ez azonban még nem a végleges összeg, ugyanis a konzultáció eredményességét hirdető plakátkampány költségei egyelőre nem nyilvánosak.
Mégsem a magyarok 97%-a utasítja el a szankciókat, mutatja egy felmérés: Többen helyeslik a szankciókat
A háborúzni kívánó orosz állam elleni EU-s szankciókat az uniós polgárok elsöprő többsége, még a magyar válaszadók többsége is inkább támogatta, pedig pont október 14-én indult Magyarországon az azóta is minden létező csatornán futó állami és kormányközeli bombás kampány – foglaltuk össze illusztratív cikkünkben az Eurobarometer friss európai fellépését.
Engedmény az EU-nak
A Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfón jelentette be, hogy a kormánytagok lemondanak egyetemi kuratóriumi pozícióikról, miután jelenlétüket kifogásolta az Európai Bizottság.
Semmit sem garantál a kormánytagok távozása az egyetemi alapítványokból – mondta lapunknak Radó Péter oktatáskutató. Szerinte az Európai Bizottság sem fog megelégedni ezzel a lépéssel, mert ez még nem garantálja az átláthatóbb gazdálkodást és az egyetemek autonómiáját.
A magyar hatóságok a felelősek annak a 22 éves szír férfinak a haláláért, aki a Tiszán keresztül jutott Magyarországra, mert a rendőrök társaival együtt visszakényszerítették őket a folyóba – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága. Cikksorozatunk második részében folytatjuk annak feltárását, ahogy a magyar rendőrök különféle módszerekkel kínozzák azokat a menekülteket, akiket a határ közelében kapnak el.
Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter szerint Magyarország területi igénnyel léphet fel Szlovákiával szemben – írta meg az Új Szó.
„Ha Vlagyimir Putyin sikerrel járt volna, és most a keleti szomszédunk lenne, akkor ma ilyen igényekkel néznénk szembe – jelentette ki a tárcavezető arra utalva, hogy ha Oroszország ukrajnai inváziója Moszkva sikerével ért volna véget, akkor Magyarország bejelentette volna a területi igényét Szlovákiával szemben. – Ez most is téma” – tette hozzá Káčer, aki állítása szerint ezt bizonyító titkosszolgálati dokumentumokkal rendelkezik.
Erre reagálva Gyimesi György és Igor Matovič (mindketten OĽaNO) arra szólította fel a tárcavezetőt, mutasson be az állítását igazoló bizonyítékot. A bejelentés nyomán nagy vita indult a szlovákiai magyar közéletben is amiatt, hogy a külügyminiszter gerjeszti-e a magyar kisebbséggel szembeni szlovákiai ellenérzéseket.
Pusztító és pusztuló természet
A hét legfontosabb hírfolyama a török–szír határon történt földrengéssorozat mentési munkálatairól szólt. Az áldozatok száma már huszonnyolcezer fölött van. A 7,8-as, majd 7,6-os erejű földrengésekben csak Törökországban hétezernél több épület dőlt össze és 12 ezernél több rongálódot meg súlyosan. A mentőalakulatok dolgát a hóvihar is nehezíti, közöttük több magyar csapat is dolgozik, aki túlélők tucatjait hozták már ki a romok alól.
Az elmúlt háromszáz évben Európa, az Egyesült Államok és Kína vizes élőhelyeinek – tőzeglápok, mocsarak, árterek – fele elpusztult, egyes területeken több mint 75 százalékuk tűnt el – derül ki a Nature szaklapban publikált új kutatásból, amelyet a 444 szemlézett. Globálisan a vizes élőhelyek húsz százaléka veszett el, körülbelül egy India-nagyságú terület.
Európa a legsúlyosabban érintett terület: Írország vizes élőhelyeinek több mint kilencven százalékát, Németország, Litvánia és Magyarország több mint nyolcvan százalékát, az Egyesült Királyság, Hollandia és Olaszország pedig több mint 75 százalékát veszítette el.
A hét legfontosabb hazai politikai konfliktusai
Iváncsa és Göd után Debrecen mellett már nem lesz különleges gazdasági övezet a készülő akkumulátorgyár miatt – hangzott el a Kormányinfón. A kormány a gyárról szóló népszavazást sem tartja indokoltnak, mert számos álhír kering az ügy kapcsán.
Kérdés, hogy mi számít álhírnek. Egy, az illetékes kormányhivatal oldalára kikerült tanulmány szerint jóval több vizet fogyasztana a debreceni akkugyár, mint amennyit kommunikálnak. A dokumentum alapján akár hatvanezer köbmétert is fogyaszthat a jövőben a déli ipari park, az önkormányzat által terjesztett röplap szerint azonban még negyvenezret sem fog. Az önkormányzat félreértésről beszél, a dokumentum eltűnt a kormányhivatal oldaláról.
A háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe – ezt szavazta meg közel egyhangúlag egy hete a Magyar Orvosi Kamara (MOK) rendkívüli országos küldöttközgyűlése.
A kormány belefogott ugyanis az egészségügy átalakításába az orvosi ellátás első vonala, az ügyeleti rendszer átszabásával. Hajdú-Biharban indult a reform: az eddigi 22 háziorvosi ügyelet helyett csak tíz településen lehet este vagy éjszaka orvoshoz fordulni. Mindez válasz a kínzó orvoshiányra, amit elsősorban mentőtisztekkel pótolnának.
Az egészségügyért felelős államtitkár szerint „a kamara lépése a betegeket veszélyezteti. Kérem a kamarát, hogy mivel ez felelőtlenség, a felelőtlenségtől tartózkodjon.” Takács Péter szerint „a magyar egészségügy továbbra is jól teljesít”.
A korábbi hajdú-bihari háziorvosok harmada vállalhatta be eddig az új ügyeleti rendszert. Az országban és először a próbaüzemként használt vármegyében a kormány úgy oldaná meg a szakemberhiányt, hogy kevesebb mint feleannyi helyen, csak tíz településen lesz háziorvosi sürgősségi ügyelet hétköznap 16–22 óra, hétvégén és ünnepnapokon pedig 8–14 óra között, a többit a mentőszolgálat oldaná meg.
Szabadon című videósorozatunk legújabb része a magyar közoktatás évtizedes romlásával foglalkozik. Ennek olvashatják most összefoglalóját egy cikkünkben. Alacsony tanári fizetés, egyre növekvő társadalmi különbségek, túlterhelt diákok és tanárok, jövőképhiány, teljesítményhiány, pedagógushiány, autonómiahiány – ezekkel küzd a mai magyar közoktatás. Az elmúlt évtizedek oktatáspolitikáját alakító politikusokkal, tanárokkal, elemzőkkel kerestük a válaszokat, megszólal három volt miniszter, Pokorni Zoltán, Pálinkás József és Magyar Bálint is.
A pedagógusoknak csak hat-hét százaléka sztrájkolt eddig – írtuk összefoglaló cikkünkben. Sok pedagógus azért nem tiltakozik így, mert kiskeresetű, családos emberként érzékenyen érintené, ha levonnák a munkabeszüntetésre eső bérét, pedig azt a szakszervezetek és egy alapítvány részben vagy teljesen megtéríti.
Sztrájk!: A munkabérkiesés miatt nem sztrájkol sok pedagógus, pedig van sztrájkalap
A 147 ezer pedagógusból maximum tízezer sztrájkolt eddig, főleg a főváros és a megyeszékhelyek állami fenntartású általános és középiskoláiban dolgozók.
Kisebb településeken nagyobb a félelem (egy kormányrendelet immár lehetővé teszi, hogy a szabályszegőket csak tanév végén rúgják majd ki), mert az igazgatók – az illetékes tankerület fenyegetését továbbadva – arról tájékoztatták beosztottjaikat, hogy ha valahol sokan sztrájkolnak, akkor esetleg kevesebb fejlesztési forráshoz jut az iskola, és lehet, hogy új igazgatót erőltetnek rájuk. Az is hat, hogy egy falusi vagy kisvárosi pedagógus elbocsátása esetén nehezebben talál megfelelő munkát, mint nagyvárosi kollégája.
Magyarország számokban
Több mint kétszer annyi magyar él külföldön, mint tíz éve – szerepel a nemzetközi migrációt infografikákkal értelmező cikkünkben.
Hazai népességbeli arányukhoz képest inkább a legképzettebb magyarok vándoroltak ki az elmúlt időszakban más EU-s országba, legtöbben viszont a középfokú végzettségűek.
Több mint húsz éve nem zuhant ekkorát az élelmiszerboltok forgalma. A vásárlóerő csökkenése már nagyon komoly visszaesést okoz a fogyasztásban. Szinte minden várakozásnál rosszabb lett a magyar kiskereskedelem forgalma év végén, és 2022 egészére is csak a benzin nyomott ára és a kormányzati osztogatás miatt mérhettek növekedést.
Mészáros Lőrinc cégei az egész országban közbeszerzésen elnyerhető pénzek 12 százalékánál is többet tehettek zsebre – közölte a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), amit a 444 szemlézett. 2021-ben még magasabb volt ez a szám, akkor az összes forrás 16 százalékát Mészáros cégei nyerték.
A CRCB közel háromszázezer közbeszerzési eljárás adatait feldolgozva elemezte, hogy milyen sok a korrupciógyanús közbeszerzés Magyarországon.
Három saját sztorink
Pénznyelővé vált a Biodóm, mert a fővárosnak nincs forrása a befejezésére. Bősz Anett főpolgármester-helyettes szerint kormányzati beruházásról van szó, amelynek befejezéséhez a kormány nem adta oda a szükséges fedezetet, de a félkész épület a főváros tulajdonába került, neki kell fenntartania, fűtenie, miközben Budapest súlyos pénzügyi gondokkal küzd. Ennek ellenére úgy döntöttek, nem hagyják fűtés nélkül amortizálódni a Biodómot. Lapunk megtudta, hogy még 45 milliárdra lenne szükség a látványosnak szánt beruházás befejezéséhez.
És végül két újabb sztori a Szabad Európa kedves régiójából, a délkeleti hármas határ mellől. A környéken nemcsak a szerb fantomlakosok betelepítésének volt nagy divatja, ahogy erről lapunk elsőként hírt adott, hanem a szociális szövetkezetek létrehozásának is.
Tiszaszigeten az 1800 fős falu önkormányzata harmincegymillióból felújított egy romos laktanyát, majd kiadta egy szociális szövetkezetnek havi 6500 forintért. A vállalkozás ennek a százszorosáért adta tovább különféle rendezvényekre a Honvédelmi Minisztériumnak. A településen nemrég iparűzési adót emeltek, és elzárták a gázfűtést is az önkormányzat épületeiben.
Kiengedték az előzetes letartóztatásból Putnik Lázárt, a szomszédos település, Újszentiván volt polgármesterét – írta meg lapunk. Az egykori vőfélyt egy éve vitték el a nyomozók vasra verve. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy 222 millióval károsította meg az államot azzal, hogy súlyosan túlárazott egy többségében állami forrásból megépülő munkásszállót.
A megmaradt 113 millió forintból hetvenmilliót saját számlájára utaltatott, amiből társasházakat kezdett építeni, tízmilliót pedig egy szövetkezetére.
Kiderítettük: Putnik még a börtönből is üzletelt a magyar állammal: a rács mögül vett egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a Nemzeti Földügyi Központtól.