Miért pont egy jobbikos képviselő nyújt be egy olyan törvényjavaslatot, amely összecseng a Fidesz politikai érdekeivel? Miért pont a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke adta ezt be, és hogyan szűkíti a Fidesz a bizottság mozgásterét?
Miután a Fidesz 2020-ban visszavonta a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvényét az Európai Unió luxembourgi bíróságának ítélete nyomán, 2022. október 10-én a Jobbik egyik képviselője nyújtott be egy részben ahhoz hasonlót. Ez megtiltaná, hogy civil szervezet külföldről származó támogatás felhasználásával bármilyen magyarországi választáson „közvetlenül vagy közvetve jelölőszervezetet és jelöltet” támogasson. Pártok eddig sem fogadhattak el pénzt külföldről.
Pár hónapja Márki-Zay Péter (M.-Z. P.) – a rendszerváltás utáni magyar politikában először – bejelentette, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (az MMM civil szervezet, nem párt) 1,8 milliárd forintot kapott egy amerikai szervezettől a választási kampány idején. Ezután a Fidesz intenzíven támadni kezdte M.-Z. P.-t és az ellenzéket, egy feljelentés nyomán rendőrségi nyomozás is indult, így Sas Zoltán javaslata összecseng a Fidesz agendájával.
Bár M.-Z. P. hangsúlyozta, illetve tételes kampánypénz-elszámolásuk is jelezte, hogy az MMM a külföldi támogatásból nem finanszírozott jelölti, illetve pártkampányt, de tény, hogy a pénz nyilvánvalóan egy ellenzéki erőhöz került. Hasonlóan a költségvetési pénzekből finanszírozott Civil Összefogás Fórumnak a kormánypárt oldalán végzett „felvilágosító” tevékenységéhez; M.-Z. P. hangsúlyozta is, hogy ők csak a joghézagot használták ki, ahogy a Fidesz teszi. Míg egy párt ugyanis törvényben limitált összeget költhet csak országgyűlési választási kampányra, politikai üzenetei továbbítását szabadon rábízhatja különböző „civil” szervezetekre, amilyen a CÖF vagy az MMM.
Aki fizet, az húzat?
Nehezen vitatható, hogy miután a nemzetközi sajtó egy évtizede vizsgálja, hogyan igyekezett Putyin Oroszországa befolyásolni nyugati választásokat, hogyan finanszírozott szélsőjobboldali, egyébként Fidesz-szövetséges pártokat (Marine le Pen, Salvini pártját, de fölmerült Trumppal kapcsolatban is stb.), a liberális demokrácia ellenfeleivel (amilyennek Orbán magát is tartja elhíresült tusványosi beszéde óta) szemben politizáló erők bel- vagy külföldi támogatásának ugyanígy transzparensnek kellene lennie.
Kérdésünkre Sas Zoltán is ezzel indokolta törvényjavaslatát (amely a 2011. évi CLXXV., az úgynevezett Civiltörvényt módosítaná), amelynek ötlete akkor született, „amikor szembesültem azzal, hogy egyesületeken keresztül pártokhoz kerülhet pénz külföldről, akármilyen országból – mondta. – De ne csak a mostani MMM-ügyre gondoljunk, hiszen keleti országok is igyekeznek Magyarországon befolyást szerezni. Ezt el kell zárni, a közéletnek befolyásmentesnek, átláthatónak kell lennie. A javaslatnak és az úgynevezett M.-Z. P.-ügynek nincs ok-okozati közvetlen kapcsolata egymással. Nem amiatt tettem ezt a javaslatot, de az ügy kapcsán konstatáltuk a joghézagot.”
Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Gyöngyösi Márton, a Jobbik nyáron megválasztott új elnöke is. „Márki-Zay Péter bejelentése minket ugyanannyira meglepett, mint mindenki mást. Fontosnak tartjuk a kampányfinanszírozás átláthatóságát mind az ellenzék, mind a Fidesz esetében.” Kérdésünkre hozzátette: „A törvényjavaslatról természetesen nem volt egyeztetés a Fidesszel.”
Furcsa, hogy egy, a Fidesz-agendának megfelelő javaslatot pont egy ellenzéki párt képviselője nyújt be, vetettük fel Sas Zoltánnak, hiszen részben ő is ennek a támogatásnak köszönhetően jutott be listáról a parlamentbe. „Ha a pénzt az ellenzék támogatására, kampányra fordították, akkor ez így van. De erről nincs tudomásom. Márki-Zay Péterrel beszéltem arról, hogy ez nem volt szerencsés.”
Magyar pártkasszába magyar pénzt
„Tesznek a Fidesznek egy szívességet, hogy miért cserébe, nem tudom – erősítette meg beszélgetésük tényét megkeresésünkre az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje. – Elmondtam neki, hogy amit csinál, az a Fidesz érdeke, aki nélküle is meglépné ezt. Arra hivatkozott, hogy ez a pártvezetés döntése volt.”
Márki-Zay Péter szerint a Fidesz eddig is igyekezett minden pénzszerzési forrást elzárni az ellenzéktől, miközben a kormánypárt korlátlan forrással rendelkezik. „Veszélyes lenne, ha az ellenzék is tudna valamiből fizetni hirdetéseket.”
Nem csak az ellenzék véleménye az, hogy a kormánypárt a magyar költségvetésből finanszírozza kampányait: a közérdekű tájékoztatásként eladott hirdetések, a CÖF, a Megafon-központ finanszírozása vagy a most indult, újabb „nemzeti konzultáció” mind adófizetői pénzből zajlik, anélkül hogy a Fidesz a nevére venné.
Kérdésünkre, hogy mit szól ahhoz, hogy a Fidesz is kiszervezi a kampányát „civileknek”, a jobbikos képviselő ezt válaszolta: „A javaslatomnak lesznek még részei, amelyek ezzel foglalkoznak, de ezekről még nem szeretnék beszélni. Fontos, hogy az átláthatóság és a befolyásmentes közélet követelménye a CÖF-re is vonatkozzon.” A T/1495. számon benyújtott törvényjavaslatban ezekről nincs szó.
A korai Jobbik finanszírozása kapcsán is felmerült az orosz közvetítéssel megvalósult iráni szál gyanúja – vetettük fel a 2008 óta a pártban politizáló képviselőnek. „Én nem tudok róla, de ha lett volna, az ugyanúgy elítélendő. De ha lett volna ilyen a Jobbikban, és az bizonyítható lett volna, akkor azt akár eljárással is biztosan a párt nyakába varrták volna” – válaszolta.
„Nincs rendben, ha egy politikai szereplő külföldről kap pénzeket: a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként ezt különösen veszélyesnek tartom. A pénz eredetével van gond. A külföldről érkező támogatásoknál a magyar hatóságok nem látják, hogy az egy bűnszervezettől vagy egy jószándékú magánembertől jött-e. Sokan mondták nekem, hogy milyen nehéz helyzetben van az ellenzék, és milyen hasznos az ilyen támogatás, de ez rendkívül veszélyes” – tette hozzá.
A zárt ülésre hivatkozva Sas Zoltán nem árulta el, hogy javaslatát megtárgyalta-e a bizottság, netán szavazott-e róla. Annyit mondott, hogy javasolta a bizottság fideszes alelnökének, Halász Jánosnak, hogy hétfőn találkozzanak: „Próbáljunk nyilatkozatot kiadni arról, hogy mi történik az ülésen.”
Nem láttuk nyomát, hogy a javaslat túljutott volna-e a bizottságon (például tárgysorozatba vették-e a plenáris ülésre).
Az ellenzék ellenőriz
Sas Zoltán, aki 2022 nyarától a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke, 2010 óta a bizottság mindenkori jobbikos tagjainak szakértője volt. Bizottsági elnök elődje is jobbikos volt, Stummer János, korábban pedig a pártot azóta az egri polgármesterségért elhagyó Mirkóczki Ádám töltötte be a jogszabály által mindig ellenzéki vezetésűként meghatározott, a kormányzati titkosszolgálati tevékenységet ellenőrizni hivatott testület elnöki posztját. Még korábban két cikluson át a szocialista Molnár Zsolt elnökölt.
A javaslat politikailag beleillik a bukott választás felelősségét minél inkább M.-Z. P.-re toló pártok taktikájába, de érdemes megnéznünk egy másik szempontból is. Ez pedig a Fidesz és a kormányt ellenőrző testületek súlyának kapcsolata, ami az uniós támogatások visszatartásának is egyik fő oka.
Ilyen testület a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága is, ahol mindössze két ellenzéki képviselő van: Sas Zoltán és az ott negyedik ciklusát töltő MSZP-s Molnár Zsolt.
A teljes politikai paletta, köztük saját pártja szerint is az MSZP fundraisereként, pénzszerzőjeként számontartott, emellett pártigazgatóként dolgozó Molnár sajátos viszonyban van a szolgálatokkal és a rendőrséggel, sőt tágabban a Fidesszel. Több forrásunk inkább főnök-beosztott, mint kormánypárti politikus-ellenzéki politikus viszonyként jellemezte kapcsolatát Pintér Sándor belügyminiszterrel. Rogán Antallal is folyamatos kapcsolatban áll: ő akadályozta a 2014-es kampányban Rogán Pasa parki ingatlanának kampánytémává tételét; az úgynevezett plakáttörvény ellenzék általi – majdnem – megszavazásának is katalizátora volt.
Sok forrásunk szerint két cikluson át tartó nemzetbiztonsági bizottsági elnöki működését sem a jogszabály kínálta ellenőrzési lehetőségek maximális kihasználása jellemezte. „A Fidesz nem hagyta az ellenzék által elnökölt bizottságokat működni, kivéve a nemzetbiztonságit. Hagytak Zsoltnak mozgásteret, hogy politizálhasson” – mondta egy forrásunk.
Egy volt politikus szerint „Molnár Zsolték a bizottságban elhamvasztották a Pegasus-ügyet. Stummert befenyítették. Semmilyen maradandót nem tett a bizottság. Sem az orosz, sem a kínai ügyet nem vitték be bizottság elé, nem kezdeményezték a kockázatelemzés megismerését például Paks ügyében.”
Az ellenzékiek nem kezdeményezték egyik titkosszolgálat vezetőjének sem a meghallgatását a Pegasus-ügyben, pedig ők ilyeneken meg szoktak jelenni, még ha nem is mondanak semmi érdemit. Tény, hogy a bizottság szűken tud csak élni a nyilvánosság lehetőségével, de ellenzéki tagjai egyik nemzetbiztonságilag releváns ügyben sem mentek szembe a Fidesz érdekével, ami logikusan a minél hamarabb lecsengő, minél kisebb politikai botrány volt. Ebben pedig a bizottság mindenkori elnökének nagy szerepe van például a bizottság napirendjének összeállításakor.
Stummer János a bizottság elnöke volt az előző ciklusban. „Befenyítésével” arra utalt forrásunk, hogy miután a jobbikos politikus előállt azzal, hogy a Puskás Ferenc Stadion építésekor egy titkos alagutat is építettek a miniszterelnöknek, Pintér Sándor belügyminiszter magához hívatta, és megbeszélésük után a politikus aktivitása érezhetően kisebb lett.
Szabó Gábor, a Jobbik akkori pártigazgatója, most is nagy befolyású politikusa kérdésünkre cáfolta a pintéri ráhatást. „Akkor óránként tartottam Janival a kapcsolatot, mert minket is meglepett a húzása, amiről csak fél órával a bejelentése előtt szólt nekem és Jakab Péternek. Stummer elmesélte, mi történt Pintérrel. Nem éreztem úgy, hogy befenyítette volna. Stummer büszke volt arra a beszélgetésre, mert szerinte olyan érveket és papírokat tudott letenni a belügyminiszter asztalára, amelyekről már eleve tudta, hogy ütőkártyák, és nem perelhető be abban az ügyben államtitoksértés miatt.”
Az új ciklusban Sas Zoltán lett a bizottság elnöke. A szavazáson konszenzus híján Kövér László házelnök tett javaslatot az összes bizottság elnöki posztjára, a nemzetbiztonsági élére pedig nem a mi hazánkos Novák Elődöt, hanem a jobbikos Sas Zoltánt javasolta, akit az Országgyűlés többsége meg is választott.
Sas korábban rendőrként dolgozott, egyebek mellett a szervezett bűnözés elleni osztályon, de munkaviszonya már a Jobbikhoz való 2008-as csatlakozása előtt véget ért. Megerősítette információnkat, hogy egy, a kétezres évek elején ellene indult büntetőeljárás miatt, de erről nem mondott többet, arra hivatkozva, hogy az zárt eljárás volt. Azt az információnkat is megerősítette, hogy emiatt munkaügyi pert indított a rendőrség ellen, amit meg is nyert, volt munkáltatóját jelentős kártérítésre kötelezte a bíróság. Ezt Szabó Gábor, a Jobbik akkori pártigazgatója is megerősítette, mert a kártérítési ügy már Sas politikai szerepvállalása után fejeződött be.
Hallottunk olyan információt is, hogy Sas Zoltán a titkosszolgálatokkal is kapcsolatban állt, de ő ezt csak a rendőrségnél szokásos munkakapcsolatnak minősítette: „Ha a rendőrség mondjuk igénybe vesz egy figyelést, akkor nyilván találkozik személyesen is a szolgálatok munkatársaival. De egyéb kapcsolat soha nem volt.”
Szabó Gábor szerint a 12 éven át szakértőként dolgozó Sas jelölésének (illetve korábban befutó listás helyének) az volt a célja, hogy teremtse meg újra a Jobbik rendvédelmi arcélét.
Lassan elfogy a bizottság
Kövér László titokminiszter is volt az első Orbán-kormányban, és azóta is az egyik legbefolyásosabb politikus a szolgálatokkal kapcsolatban. Tavaly év végén kiszivárgott egy, a szolgálatok tagjai előtt tartott beszéde, amelyben az ellenzéket nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte. Talán ennek jegyében tagadta meg a Momentumtól, hogy tagot jelölhessen a Nemzetbiztonsági Bizottságba, ahol így csak két pártnak van képviselője. Két olyan politikus, akinek komolyabb és részben titkos előélete van a szolgálatokkal/rendőrséggel.
Ráadásul míg 2010–14 között a bizottságnak még tizenkét tagja volt, ez 2022-re megfeleződött. Hat tagjával a nemzetbiztonsági az Országgyűlés legkisebb létszámú bizottsága lett (a szűk területen működő Mentelmi Bizottságnak van még ennyi), a legtöbbnek kilenc vagy tizenkét tagja van, de vannak húsz fölötti létszámúak is.
A Nemzetbiztonsági Bizottságnak még a 2014–18-as és a 2018–22-es ciklusban is hét tagja volt (4:3-as kormánypárt/ellenzék aránnyal), a mostani hat főből négy kormánypárti, kettő ellenzéki politikus.
Vagyis a bizottság ellenzéki tagjainak fideszes kiválasztásán/jóváhagyásán túl is nagyon leszűkült itt az ellenzék mozgástere. Eközben szakújságírók, elemzők rendszeresen írnak arról, hogy mennyire átpolitizálódott, sokszor a kormánypárt politikai érdekeit kiszolgálóvá vált a szolgálatok (sok esetben a rendőrség) tevékenysége.
