Fontos tudni, hogyan lehet bejelenteni az esetleges szabálytalanságokat, panaszokat az április 3-i országgyűlési választás lebonyolításával kapcsolatban.
A parlamenti képviselők választására, illetve az azzal egy napon rendezett népszavazásra is a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény vonatkozik. Ez a jogszabály háromfokú jogorvoslati rendszert állít fel a választási szabályok megsértésével kapcsolatos panaszok kezelésére.
Kifogás
Kifogást a választási jogszabály és eljárás alapelveinek megsértése esetén bárki benyújthat úgy, hogy az legkésőbb a sérelmezett tett elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen a választási bizottsághoz.
A személyesen, levélben, telefaxon vagy e-mailben benyújtott kifogásnak mindenképpen tartalmaznia kell a szabálysértés megjelölését, a bizonyítékokat, a benyújtó nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, illetve opcionálisan a telefonszámát és e-mail-címét. Amennyiben a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtották be, az ügyet legkésőbb a beérkezést követő napon a megfelelő testület elé utalják.
Ha hiányoznak a szükséges adatok, elkésett a beadvány vagy esetleg nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, akkor érdemi vizsgálat nélkül elutasítják a kifogást, amely egyébként a határozat meghozataláig visszavonható.
A bizottság legkésőbb a beérkezéstől számított harmadik napon dönt. Ha alapos volt a kifogás, annak helyt ad a testület, amely ez esetben megállapítja a törvénysértés tényét, a jogsértőt eltiltja a további törvénysértéstől, megsemmisíti, majd megismételteti a választási eljárást vagy annak jogorvoslattal érintett részét, és bírságot is kiszabhat. Ha nem volt alapos a kifogás, elutasítják.
Fellebbezés
A választási bizottság elsőfokú határozata ellen az érintett személy vagy szervezet fellebbezést nyújthat be. Ugyanakkor nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, illetve a másodfokon eljáró választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozata ellen.
A fellebbezés személyesen, levélben, telefaxon vagy e-mailben nyújtható be három napon belül a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál. Ennek tartalmaznia kell a fellebbezés jogi alapját, a benyújtó nevét, lakcímét, ideális esetben az úgynevezett rövidutas értesítési címét is. Ezen eljárásban már új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
A beadványról három napon belül dönteni kell: az elsőfokú határozatot vagy helybenhagyják, vagy megváltoztatják. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítják abban az esetben, ha elkésett, rossz helyre adták be vagy nem tartalmazza a megfelelő jogi alapot, illetve a benyújtó nevét és lakcímét.
Bírósági felülvizsgálat
Az ügyben érintettek bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be az NVB vagy a választási bizottság másodfokú határozata ellen, ha a fellebbezési jogot kimerítették vagy az a törvény értelmében kizárt.
A kérelmet személyesen, levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet beadni, amelyet a benyújtó jogi képviselője elektronikusan aláírt. Az eljárásban kötelező az ügyvédi képviselet.
Az ügyben legkésőbb a benyújtást követő harmadik napon határoz egy három bíróból álló tanács, amely a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. A beadványt érdemi vizsgálat nélkül elutasítják, ha nem a jogosult nyújtotta be, elkésett, rossz helyre küldték vagy nem tartalmazza a szükséges adatokat. A döntés ellen további jogorvoslatra nincs lehetőség.
Sem fellebbezést, sem bírósági felülvizsgálati kérelmet nem nyújthat be az érintett választási bizottság vagy annak valamelyik tagja.
Alkotmányjogi panasz
A választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen három napon belül alkotmányjogi panasz nyújtható be. Az Alkotmánybíróság ennek alapján megítéli, hogy a választási szervek határozatait felülvizsgáló bírói döntések összhangban vannak-e az Alaptörvénnyel.
Az Alkotmánybíróság a beadvány befogadásáról a beérkezéstől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról pedig további három munkanapon belül dönt.
