Mark Rutte csütörtökön Ukrajnába látogatott; ez az első hivatalos útja hivatalba lépése óta. Az új NATO-főtitkár további támogatást ígért Kijevnek Oroszországgal folytatott háborújához.
Rutte Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott, miközben az ukrán fővárosban kétszer is megszólaltak a légiriadó szirénái. A NATO új vezetője kedden, hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy segít megerősíteni a Nyugat támogatását Ukrajnának, amely 2022 februárja óta harcol Oroszország teljes körű inváziója ellen, és a közelmúltban defenzívába kényszerült az orosz hadsereg könyörtelen nyomása miatt keleti régióiban.
Rutte meggyőződésének adott hangot azt illetően, hogy bárkivel együtt tud dolgozni, akit novemberben a szövetség legbefolyásosabb tagja, az Egyesült Államok elnökének választanak. Ez kulcsfontosságú momentum lehet Ukrajna erőfeszítése szempontjából a folyamatos nyugati támogatás biztosítására.
Zelenszkij elmondta, hogy a jövő héten a németországi Ramstein légi támaszponton tartandó NATO-találkozó előtt megvitatta Ruttéval Ukrajna úgynevezett győzelmi tervének elemeit, a harctéri helyzetet és az ukrán katonai egységek sajátos igényeit is. Megismételte, hogy Ukrajnának több fegyverre van szüksége, beleértve a nagy hatótávolságú fegyvereket.
Rutte a szövetség megingathatatlan támogatásáról biztosította Ukrajnát: „Ukrajna közelebb van a NATO-hoz, mint bármikor valaha.” Amikor Ukrajna NATO-tagságának kilátásairól kérdezték, azt mondta: a NATO közelmúltbeli lépései mind „hidat építenek a NATO-tagsághoz”, beleértve a negyvenmilliárd eurós finanszírozási támogatást, a szövetségesek közötti kétoldalú biztonsági megállapodásokat és az új NATO-parancsnokság létrehozását a segítségnyújtás és a kiképzés koordinálására.
Rutte érkezése előtt orosz siklóbomba talált el egy ötemeletes lakóházat Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában, megsebesítve legalább tizenkét embert, köztük egy hároméves kislányt – közölték csütörtökön helyi tisztviselők. A bomba szerda este csapódott be az épület harmadik és negyedik emelete között, és tüzet okozott – mondta Oleh Szinyehubov kormányzó. A tűzoltók a füstben és a romok alatt keresték a túlélőket.
Harkiv városa, amely körülbelül harminc kilométerre van az orosz határtól, gyakori célpontja a légitámadásoknak az immár harmadik éve folyó háborúban. A siklóbombák egyre gyakoribb fegyverré váltak, terrorizálják a civileket és gyengítik az ukrán hadsereg védelmi képességeit a frontvonalon. Kulcsszerepet játszottak szerdán abban is, hogy az oroszok elfoglalták a taktikai szempontból jelentős Vuhledart, miközben nagy pusztítást hajtanak végre keleten, a Donyecki területen, és visszavonulásra kényszerítik a fáradt ukrán katonákat a lerombolt városokból és falvakból.
Ukrajnának nincsenek hatékony eszközei a siklóbombákkal szemben, amelyeket orosz repülőgépekről indítanak Oroszország területéről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: a legutóbbi harkivi támadás rávilágított arra, hogy Ukrajnának még több sürgős támogatásra van szüksége nyugati szövetségeseitől. A közelmúltban megbeszéléseket folytatott amerikai tisztviselőkkel a további nyugati katonai támogatás biztosításához.
Oroszország tavaly év vége óta tartja kézben a harctéri kezdeményezést, azóta, hogy az ukrán ellentámadás kifulladt. Ukrajna kritikus emberhiánnyal küzd a frontvonalon, így próbálja visszatartani Oroszország felőrlő támadásait. Oroszország eddig is egyre jobban nyomult előre a harctéren; ezt most fokozza, hogy az ukránok területeket kénytelenek feladni.
Mindkét fél rendszeresen hajt végre határon átnyúló légitámadásokat, általában éjszaka.
