Az Alkotmánybíróság 68 éves elnökét február 26-án választotta államfővé az Országgyűlés, megbízatása öt évre szól. Ő volt a kormánypártok egyetlen jelöltje a posztra, amelyen a kegyelmi botrány miatt lemondani kényszerülő Novák Katalint követi.
Orbán Viktor arról beszélt a parlamentben az államfőválasztás előtt, hogy Sulyok Tamást szerinte óriási tapasztalata, tiszteletre méltó tudása és vitathatatlan tekintélye alkalmassá teszi a posztra, az általa vezetett Alkotmánybíróság döntései utat mutatnak, a köztársasági elnök haladéktalan megválasztása pedig biztosítja, hogy még átmeneti zavar se keletkezzen az ország életében.
Sulyok Tamás megválasztásakor a közös államfőjelöltet állítani képtelen parlamenti ellenzéki pártok közül csak a Mi Hazánk vett részt a voksoláson.
Ehhez kapcsolódóan: 82 nap és 8 nap: így pörögtek le a Fidesz államfőinek lemondási botrányai
Megválasztásakor Sulyok Tamás egyebek között arról beszélt, hogy bizonyos hatáskörökben, például a kitüntetéseknél, a kegyelmezésnél a lehető legszélesebb transzparencia biztosításának híve.
Azt ígérte, hogy a nehézségekkel küzdők, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülők, a magukról gondoskodni nem képesek, a szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak a figyelmére és a támogatására.
Szerinte az előítéletektől mentes kölcsönös bizalom a nemzet egységének alapja. Mint mondta, köztársasági elnökként bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén.
Az új államfő még nem reagált az apja múltjával kapcsolatos információkra
Sulyok Tamás államfővé választása után néhány nappal Karsai László történész a hvg.hu-n megjelent írásában azt állította, hogy az új köztársasági elnök még az Alkotmánybíróság elnökeként valótlan információkat közölt a nyilvánossággal az apjáról. Sulyok Tamás ugyanis a kolozsvári Krónikának arról beszélt, hogy apját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Sulyok Tamás szerint az apja csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig hamis papírokkal az ország másik felében bujkált.
Karsai László történész szerint azonban a valóság az, hogy az új államfő apja „egy szimpla náciszimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata”, senki nem ítélte halálra, a körözés elől bujkált, ugyanis tisztázni akarták a nyilas mozgalomban játszott szerepét.
A hírportál megkeresésére az Alkotmánybíróság azt a tájékoztatás adta, hogy hétfőn Sulyok Tamás lemondott az Alkotmánybíróság elnöki posztjáról, az apja múltjával kapcsolatban megjelent információra pedig „egyelőre nem kívánnak reagálni”.
