Egy év alatt több mint négyezer milliárd forinttal emelkedett, ezzel 40,7 ezer milliárd forintra nőtt tavaly év végére a magyar állam adóssága. Kell a pénz, mert ki kell fizetni a rendvédelmi dolgozók fegyverpénzét, a 13. havi nyugdíjat és a gyermeket nevelők szja-visszatérítését. A 2010-es kormányváltás évében még csak 19,8 ezer milliárdos adósság több mint duplájára hízott az elmúlt évtizedben.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai szerint történelmi rekordra nőtt a központi költségvetés adóssága. Tavaly év végén 40.697 milliárd forint volt, ami 4013 milliárddal, 10,9 százalékkal több, mint 2020-ban volt. Az ÁKK adatai szerint mind devizában, mint forintban emelkedett az állomány, előbbi közel 14,7 százalékkal nőtt, míg utóbbi 9,9 százalékkal.
Az ÁKK szerint az adósság növekedésében az alábbi tényezők játszottak szerepet. A nettó forintkibocsátás 2884 milliárd forint volt, amely a költségvetés hiányát finanszírozza. A nettó – vagyis a lejáratokon túli – devizakibocsátás 916,8 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát.
A forint árfolyamának gyengülése miatt az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 160,1 milliárd forinttal növelte. Emellett a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt a betétállományok növekedése 51,8 milliárd forintot tett ki, amely szintén az összadósság emelkedéséhez vezetett.
Mozgalmas volt az év vége az ÁKK-nál, ugyanis több csereaukciót hajtott végre és az indokoltnál több állampapírt bocsátott ki. „A kormányzati adósságkezelő előre feltöltötte a kincstári egységes számlát. Ezzel bebiztosította, hogy meglegyen a fedezete az év eleji kifizetéseknek” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakember a Szabad Európának elmondta, hogy több rendhagyó kifizetés lesz idén év elején.
Az állam elutalja a rendvédelmi dolgozók fegyverpénzét, a 13. havi nyugdíjat, a gyermeket nevelők szja-visszatérítését. „Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a kormány hitelből finanszírozza meg ezeket a kifizetéseket, de az év folyamán beérkeznek az adóbevételek, megérkeznek az uniós támogatások. Ezt követően kevesebb állampapírt kell kibocsátani, hiszen már tavaly év végén bebiztosította az állam a hitelfelvétellel a később lejáró kötvények fedezetét” – mondta az elemző.
Virovácz Péter szerint fontos pillanat lesz, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közölni fogja, hogy mekkora volt a bruttó hazai termék (GDP) 2021-ben, mert akkor lehet következtetni arra, hogy mekkora volt a GDP-arányos államadósság. „Ma már nem igazán számít a nominális adósság mértéke, a befektetők és a nemzetközi pénzpiacok a GDP-arányos adósságrátát figyelik” – tette hozzá.
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, az államadósság sérülékenysége a tartozás szerkezetétől is függ.
Nem mindegy, hogy devizában vagy forintban adósodik el az állam, az is lényegesen, hogy minél hosszabb legyen a futamidő, és természetesen a kamatszintek is fontosak, ettől függ ugyanis, hogy mennyire drágán finanszírozza magát a pénzpiacokról az állam. Sérülékennyé teszi az adósságot a külföldi kézben lévő állomány nagysága is, vagyis akkor biztonságosabb az adósság szerkezete, ha az állam befelé, a saját intézményei és lakossága felé van nagyobb arányban eladósodva.
Miközben az Orbán-kormány alatt megduplázódott a nominális adósság, kedvező folyamatok is zajlottak. Csökkent az adósság devizaaránya, jelentősen, 80-ról 65 százalékra a GDP-arányos ráta, csökkent a külföldi kézben lévő állomány, és négyről hat évre nőtt az átlagos futamidő.
A koronavírus-járvány miatt azonban megnyíltak az állami pénzcsapok, és már 2020 végére nyolcvan százalékra pattant vissza a GDP-arányos ráta. Az adósságkezelő friss adataiból az is kiderült, hogy nőtt a külföldi kézben lévő állomány és megemelkedett a devizakötvények aránya is.
Sőt a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdett, ami azt jelenti, hogy a megnövekedett forintkötvények után drágább kamatot kell az államnak fizetnie. Nagy kérdés, hogy a következő években sikerül-e a kormánynak ismét csökkenő pályára állítania az adósságrátát, javítani az adósság szerkezetén és csökkenteni a kamatkiadásokat.
Ahogy a Növekedés.hu beszámolt róla, az Államadósság Kezelő Központ a világon elsőként, szuverén szereplőként megjelent Kínában, és jüanban denominált zöld pandakötvényt bocsátott ki.
Az ÁKK tavaly december 15-én be is jelentette, hogy 1,78-szoros túljegyzés mellett eladta a hároméves futamidejű, egymilliárd jüan összértékű papírját, 3,28 százalékos kupon mellett, ami euróban számolva (átswapolva) rendkívül kedvező, mínusz 0,013 százalékos kamatnak felel meg. Az ÁKK nemcsak Kínával, hanem Japánnal is szemez, a következő lépésben várhatóan az adósságkezelő félmilliárd eurós devizakötvény-kibocsátást tervez.
