Meghosszabbítjuk Bicskéig: erre a legendássá vált miniszterelnöki mondásra emlékeztetnek a kormányzat reakciói a pedagógusok lázadására. Nemrég egy újabb törvényjavaslatot tett eléjük béremelés helyett. Ennek adatvédelmi részével foglalkozunk.
Bár a kormány a Népszava múlt szerdai információi szerint visszavonja az úgynevezett státusztörvény (a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról) adatvédelmi szempontból leginkább kritizált részét, a többiből egyelőre nem enged. E szerint a köznevelési munkavállaló saját gépe mégsem ellenőrizhető a munkáltató által, de a „céges gép” továbbra is.
Ilyen már volt
Fontos látni, hogy a munkavállalói gépek ellenőrizhetőségéről szóló részben semmi új nincs, a törvényjavaslat csak a 2012-től hatályos új A munka törvénykönyvét (Mt.) érvényesíti a közoktatásban dolgozókra is. A munkavállalók számítógépét azóta ugyanis ellenőrizheti a munkaadó, sőt már az Mt. is lehetővé teszi a privát számítástechnikai eszközök ellenőrzését is.
Vagyis azzal, hogy a jogalkotó visszavonja (már ha visszavonja, ahogy ezt az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalásán ígérte a köznevelési államtitkár) a státusztörvény eredeti javaslatából a privát gépre vonatkozó részt, a köznevelési dolgozók pozitívan lennének diszkriminálva a többi munkavállalóhoz képest.
Mindkét esetben csak „a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal összefüggő adatokba” tekinthet be a munkáltató (vélhetően a tankerületi központ munkatársa). Ez – bár erről sincs szó a javaslatban – vagy úgy lehetséges, hogy felszólításra a dolgozó bemutatja gépének idevágó tartalmait, vagy – és ez a valószínűbb – egy szoftver segítségével „lát rá” a gépre a munkáltató.
Utóbbi esetben viszont lehetetlen az önmérséklet: a szoftver nem csak a 7.b feliratú mappát szkenneli, hanem bármit a gépen, ahol a kormány által egyébként kiemelten védettként (lásd a homofób/gyerekvédelmi törvény) kommunikált csoport, a gyerekek mindenféle adata, információja, levele megtalálható, köztük olyanok, amelyek a fokozottan bizalmon alapuló tanár-diák viszony során keletkezhetnek.
Ehhez kapcsolódóan: Videóban mondják el a Madách gimnázium tanárai, miért nem támogatják az új jogállási törvényt
A kormány és médiája pár hónapja még kampányt indított egy olyan meleg pedagógiai férfi asszisztens kapcsán, aki maga hirdette, hogy – egyébként a beleegyezési korhatárnál idősebb – fiúkkal (nem a diákjaival) is volt viszonya. Az viszont ezek szerint bármely tankerületi igazgató/beosztott/informatikus által szabadon olvasható lesz, ha mondjuk egy melegségével küszködő fiatal problémájával tanárához fordul segítségért – balszerencséjére elektronikus nyomát is hagyva ennek.
A tanár-diák viszony jog által is elismerten bizalmi, illetve hatalmi egyenlőtlenségen is alapuló jellegére utal az is, hogy a saját diákkal még a beleegyezési korhatár fölött sem keveredhet tanár intim viszonyba, míg hasonló korú másik fiatallal igen.
A státusztörvény-javaslat semmilyen garanciát nem ad ezeknek az érzékeny információknak a védelméről. „Érdemes lett volna olyan szabályokat beletenni adatvédelmi szempontból, amik reflektálnak arra, hogy a tanár-diák viszony nagyon intenzíven bizalmi viszony. Vagy akár a tanár-szülő viszony is – mondja Zeller Judit, a TASZ szakértője. – Nagyon plasztikusan foglalta össze ezt valahol egy kommentelő: máshogy ír az osztályfőnöknek, ha tudja, hogy azt a tankerület is olvashatja.”
Mit láthat majd a szoftver?
Megkérdeztük az adatvédelmi biztos hivatalát (NAIH) is a törvény kapcsán, többek között arról, hogy véleményezték-e a törvénytervezetet, illetve tervezik-e megtenni. Egyelőre nem kaptunk választ.
A hivatal korábban foglalkozott a munkahelyi adatkezelésekkel, igaz, még a GDPR-jogszabályok 2018-as Mt.-be való implementációja előtt, 2016-ban. 2018-ban, amikor egy salátatörvényben módosították az Mt.-t, a korábbi főszabályt megfordította a jogalkotó, és azt tette alapértelmezetté, hogy a céges gép magáncélú használata kizárt, ez alól csak a felek megállapodása jelenthet kivételt. Tehát minden munkavállalóval külön-külön meg kell állapodnia a munkáltatónak erről.
A legfontosabb itt is az adatvédelem legfőbb alapelve, a célhoz kötöttség. Ez valószínűleg a kormánynak a tüntetéseken, munkabeszüntetésekben részt vevő pedagógusok megbüntetésekor és azóta is sűrűn használt kommunikációs panelje lesz, amely a gyerekek tanuláshoz való jogával érvel.
De lehetséges, hogy ez nem lesz elég. „Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint csak a tényleges és a közvetlen, s nem az eshetőleges veszély értelmezhető a célhoz kötöttség követelményét kielégítő alkotmányos ismérvként” – írja az adatvédelmi biztos hivatalának tájékoztatója a munkahelyi kamerák kapcsán.
Egy másik ilyen adatvédelmi biztosíték a szükségesség-arányosság elve: „Az ellenőrzés csak a szükséges mértékű adatkezeléssel járhat. Ez egyszerre jelenti az adatkezelés időbeni korlátozottságát és azt is, hogy a személyes adatokat csak a szükséges esetben és csak az arra feljogosított személyek használhatják fel. Az ellenőrzés csak a munkával összefüggésben történhet, a munkavállalók magánélete nem ellenőrizhető” – szerepel a NAIH tájékoztatójában.
Az adatkezelések jogalapja legtöbb esetben az érintett hozzájárulása, ami egy munkavégzési jogviszony alá-fölé rendeltségében nem működik. Ehelyett a munkáltató jogos érdekét ismeri el jogalapként az Infótörvény (ilyen például vagyonának védelme egy telephelyi kamerázásnál).
Az biztos, hogy mindenképpen kell az adatkezelésről belső szabályzat, hogy a jogkorlátozás arányossága ellenőrizhető legyen.
Ehhez kapcsolódóan: Volt miniszterek, államtitkárok állnak ki közös nyilatkozatban a pedagógusok mellett
Fontos, hogy ellenőrzéskor a munkavállaló jelen lehessen, és például jelezhesse, hogy egy adott e-mail magánjellegű-e vagy munkavégzéssel kapcsolatos. De a diákok és szülők szenzitív információira ez sem megoldás, hiszen azok logikusan munkavégzéssel kapcsolatosak.
A céges e-mail-fiók (vagy akár gép) ellenőrzése esetében a munkáltatónak már az adatkezelési szabályzat megalkotása során meg kell határoznia, hogy milyen céljai, érdekei miatt kerülhet sor az e-mail-fiók ellenőrzésére. „Ezen érdekeknek ténylegesnek és valósnak, a munkáltató tevékenységéhez, piaci helyzetéhez és a munkavállalók munkaköréhez igazodóaknak kell lenniük. Ezen túlmenően a munkáltatónak az e-mail-fiók használatának ellenőrzése előtt közölnie kell a munkavállalókkal, hogy milyen érdeke miatt kerül sor a munkáltatói intézkedésre” – írja a NAIH tájékoztatója.
A NAIH szerint munkáltató az ellenőrzés során olyan mértékben tekinthet be az adatokba, hogy meg tudja állapítani, hogy az adat magáncélú-e, vagy sem.
Lehetséges – írja a jelentés a munkahelyi laptopok ellenőrzése kapcsán –, hogy a munkáltatónak „a laptop merevlemezén több partíciót kell létrehozni, amellyel biztosítható, hogy a merevlemez egyik részén találhatók a munkavégzéssel összefüggő adatok, míg a másik részén a munkavállaló személyes adatai”.
Mindezekről nincs szó a törvényjavaslatban.
Kell a diplomás a versenyszférába is
A jogalkotás minőségének alacsony szintje a NER-ben jogászi körökben közismert, nekünk is beszélt erről Jakab András alkotmányjogász. Az új státusz- (vagy bosszú-) törvénynek az adatkezeléssel foglalkozó passzusai is ilyenek, mondja Zeller Judit. „Ez totálisan átgondolatlan jogalkotás. Nem foglalkoztak azzal, hogyan fog viszonyulni ez a jogszabály az Mt.-hez.”
A tanári felháborodás továbbra is nagyon erős, ezért nehezen értelmezhető a kormány ilyen törvényekben is megmutatkozó, „meghosszabbítjuk Bicskéig” típusú hozzáállása.
Másfél évvel az első kormány–szakszervezetek-tárgyalás óta sem sikerült megegyezésre jutnia a két félnek. A kormány nem teljesíti a pedagógusok alapvető követeléseit, a 45 százalékos béremelést és az óraszámok csökkentését. (Az érdekképviseletek emellett kérték a tanulók terheinek csökkentését és a szabad tankönyvválasztás visszaállítását is.)
A tiltakozások több tanár kirúgása után sem csitultak, a pedagógusok kitartottak. 2023 januárjában erre a kormány bejelentette, hogy újfajta teljesítményértékelési rendszert vezetne be, ezzel akár több százezer forintos bérszakadékot képezve a pedagógusok között, márciusban pedig előállt a pedagógusok új jogállásáról szóló törvénytervezettel.
A bosszútörvénynek is nevezett tervezet megnövelné a munkaórák számát, rövidítené a felmondási időt, és – vélhetően a fellépő pedagógushiányt is orvosolandó – átvezényelhetővé tenné a munkavállalókat.
Gulyás Gergely egy Kormányinfón csak annyit mondott, hogy „bár nem tenne jót az oktatásnak, de csak a magyarországi tanárok három százaléka mondana fel a törvény elfogadásával”, utalva arra, hogy több ezren petícióban jelezték, hogy felmondanának a törvény elfogadásakor.
Olyan, mintha a kormány egyenesen a pedagógusi pályaelhagyást akarná ösztönözni a munkaerőhiánnyal küszködő versenyszférában. Erről a jelenségről beszélt egy másik téma kapcsán lapunknak Büttl Ferenc közgazdász: „A hazai, jól fizető, nagyvállalati, multi piac elszívja a munkaerőt a hazai kkv-któl és elszívja az államtól. Tőlük pedig elszívja a külföld. Van egy vándorlás a szektorok között.”
Válaszolt az adatvédelmi biztos
Cikkünk megjelenése után érkezett meg Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos válasza.
Ebben jelzi, hogy a NAIH március 13-án véleményezte a Belügyminisztérium „státusztörvény”-tervezetét. Ebben jelezte, hogy ha Munkáltató és Munkavállaló úgy egyeznek meg, hogy a „céges gépet” magáncélra is lehet használni, akkor a tervezetben szerepelnie kellene annak, hogy a két fél erről kössön megállapodást, amely kitér a gép ellenőrzésének adatvédelmi garanciáira is.
Ez a BM-nek írott vélemény egyébként a törvénytervezet másik – általunk e cikkben eredetileg nem vizsgált - passzusát is kifogásolja, azt, amelyik az érdekképviseletekre tenne szájkosarat, és most mi is bemutatjuk.
A 136. § szerint:
- a munkáltató nem köteles tájékoztatást adni az érdekképviseletnek, „ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a köznevelési tevékenységet vagy a munkáltató működését közvetlenül veszélyeztetné.”
- és a szakszervezet képviselője „olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a munkáltató a köznevelési tevékenysége és működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel”
- sőt, a szakszervezet képviselője a tudomására jutott információkat „csak a munkáltató jogos érdekeinek és működésének valamint a köznevelés, mint közszolgálat érdekeinek és működésének veszélyeztetése” nélkül hozhatja nyilvánosságra.
Magyarán, mivel a munkáltató működésének veszélyeztetése a lehető legtágabb gumifogalom, így a tankerület megteheti, hogy semmilyen tájékoztatást nem ad az érdekképviseleteknek, a szakszervezetek pedig gyakorlatilag semmilyen tájékoztatást nem adhatnának képviseltjeiknek vagy a nyilvánosságnak az oktatásirányítással folytatott megbeszéléseikről.
Vagyis a Belügyminisztérium az erőszakszervezetek irányításánál megszokott, a lehető legszigorúbb hierarchikus rendbe sorolná be őket, az információáramlást teljesen egyirányúsítva.
A törvénytervezet ezen részeivel kapcsolatban a NAIH jelezte a BM-nek, hogy a rendelkezés semmilyen formában nem korlátozhatja az Infotörvény „által biztosított jogokat”, a minősített adatokról való rendelkezést pedig teljesen el kéne hagyni.
Lapunk írott válaszában az adatvédelmi biztos azt írja, hogy beadványok híján az adatvédelmi hatóságnak a szoftveres megfigyelésről nincs elegendő tapasztalata. Általános alapelvként jelzi, hogy a munkavállaló tevékenységének állandó elektronikus megfigyelése nem lehetséges, ilyen rendszer nem alkalmazható.
