49 pályázat érkezett a MÁV által 99 évre bérbeadásra meghirdetett 62 pályaudvarra, de sok esetben hiánypótlásra van szükség, ezért a MÁV meghosszabbítja az elvileg február 28-án lejáró értékelési határidőt – közölte lapunkkal a vasúttársaság. A Szabad Európa több, egymástól független forrásból származó információi szerint az állam minél előbb – akár szakmai szempontokat is hanyagolva – lezárná az ügyletet.
Fekete Zoltán, a MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója és Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészetért felelős államtitkára vezetésével zajlanak az intenzív tárgyalások a vasúttársaság és a minisztérium között a vasúti pályaudvarok 99 évre történő bérbeadásának mielőbbi lezárásáról – értesült több, egymástól független forrásból a Szabad Európa. Információink szerint az állam minél hamarabb szeretné, ha aláírnák a leendő bérlőkkel a szerződést, így akár már márciusban sor kerülhet rá.
Megkeresésünkre a MÁV közölte, hogy „az állomásmegújítási program három – országos, térségi és helyi – szintjére összesen 62 helyszín esetében 49 pályázat érkezett a 2025. január 31-i határidőig”. Így „a jelentős érdeklődés következtében a pályázatok formai és tartalmi értékelésére a pályázati kiírásban jelzett egy hónap nem bizonyult elegendőnek, számos esetben a pályázati anyagban leírt elképzelések pontosítására, további adatok megadására és részletezésére, tehát hiánypótlásra van szükség. Ennek érdekében a kiíró február 28-án nem zárja le a pályázat értékelési szakaszát, azt a hiánypótláshoz szükséges időszakkal meghosszabbítja.”
A Szabad Európa írta meg elsőként, hogy a január 31-ig tartó hivatalos határidőre több kormányközeli ingatlanfejlesztő cég is adott be pályázatot. Ha bő egy hónap alatt elbírálják és eredményt hirdetnek, majd szerződést kötnek, az forrásaink szerint ellentmondhat a szakmai szempontoknak. Több informátorunk arról beszélt, hogy a MÁV lehetőségeihez mérten szeretné (szerette volna) lassítani a folyamatot, éppen azért, hogy nagyobb tere legyen a szakmaiságnak. (A „hiánypótlás” miatti határidő-hosszabbítás akár ennek az erőfeszítésnek a jele is lehet – a szerk.)
Szétválasztani, ami összetartozik
Az ingatlanok bérbeadása során ugyanis – elvileg – a MÁV-nak le kellene választania az adott állomás területén azokat a részeket, amelyekre szüksége van a későbbi fejlesztésekhez. Amíg nem választják el világosan azon telek- vagy épületrészektől, amelyeket később a bérlő a saját céljaira hasznosít, éppen az utazóközönség érdekei sérülhetnek. Például egy állomást új peronnal, vágánnyal bővítenének, de ha ezen a területen a bérlő a maga elképzelései szerint már fejlesztésbe kezdett, akkor éppen a vasúti szolgáltatás színvonalát emelő munkák lehetetlenülhetnek el.
Ehhez kapcsolódóan: Kormányközeli üzleti körök csaptak le a pályaudvarokra
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom elnöke, a Fővárosi Közgyűlés Közlekedési és Fenntarthatósági Bizottságának elnöke korábban a közösségi oldalán több légi felvételt is megosztott arról, hogy az állam mekkora területet adna bérbe például a Déli vagy a Keleti pályaudvar esetében. Ezeken jól látszik, hogy a telkek bőven magukba foglalnak olyan részeket, amelyekre a MÁV-nak (főleg ilyen hatalmas időtávon) még szüksége lehet. „A Déli és a Nyugati a legkritikusabb, hiszen itt a kormány által elfogadott és máig érvényes fejlesztési stratégia szerint a két pályaudvart összekötő alagút épül majd. Amíg nem dől el, hogy ez hogy valósul meg, addig nagyon nagy szakmai felelőtlenség, hogy 99 évre bármit is bérbe adjanak” – mondta a Szabad Európának egy vasúti vezető.
Mi lesz később?
Más arra hívta fel a figyelmet, hogy ha most megkötik a bérleti szerződéseket, és később – egy leendő vasúti fejlesztés érdekében – a MÁV esetleg megtiltja a bérlőnek, hogy az általa bérelt területen a saját elképzelései szerint fejlesszen, akár kártérítést is követelhet az államtól a bérlő.
Korábban Soproni Tamás, Terézváros polgármestere fordult Lázár Jánoshoz a Nyugati pályaudvar miatt, mivel attól tartott, hogy a létesítmény bérbeadásával az ott tervezett közpark létrehozása is ellehetetlenülhet. (A terézvárosi önkormányzat maga is pályázott a Nyugatira.) Ennek kapcsán azt írta a Telexnek az Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy ez „tévhír, ami félreértésen alapul (…) az állomásmegújítási program ugyanis a megpályázott állomásépületek – vasútüzemtől szigorúan elválasztott – épített részén teszi csak lehetővé a kereskedelmi célú hasznosítást”. Forrásaink szerint azonban éppen az a kérdés, hogy ha ennyire rövid idő alatt eredményt hirdetnek a bérbeadási pályázatokon, akkor szakmailag megfelelő színvonalon valósulhat-e meg az elválasztás.
Kiszáradt források
A sietség oka forrásaink szerint egyértelműen az, hogy mára kiszáradtak azok a beruházások, amelyek fontos részét jelentették a kormányközeli cégek megrendelésállományának. Ezt a legfrissebb hivatalos statisztikák is alátámasztják: a KSH február 24-én közölt adatai szerint tavaly éves összesítésben 14 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés a szállításon és a raktározáson túl éppen az ingatlanügyletek terén történt a legnagyobb mértékben.
Ehhez kapcsolódóan: Jogi rutinügylettel megtarthatta volna az arab üzletet a kormány Rákosrendezőn
„Gyakorlatilag elfogytak a megrendelések. Az irodaház-építések kifutóban, vasútfejlesztésre a közeljövőben nincs kilátás komolyabb volumenben, egyedül a gyorsforgalmiút- és autópálya-építés, -korszerűsítés fut még, de ez önmagában nem tart el annyi céget, ahány kinőtt a piacon. Ezért én például arra számítok, hogy egy-két NER-közeli vállalkozás profiljában érdekes változásokra lehetünk figyelmesek a közeljövőben” – mondta korábban egy iparági forrásunk a Rákosrendezőre tervezett dubaji ingatlanfejlesztés meghiúsulásáról. Erről beszélt Elemző című műsorunkban Lakner Zoltán is, aki szerint „azért lett volna szüksége a kormánynak a Rákos-Dubaj-beruházásra, hogy pénz cirkuláljon a lefulladt klientúrahálózatban”.
Február elején írtuk meg, hogy jórészt kormányközeli beruházók jelentkeztek a fontosabb magyar pályaudvarokért, a Nyugati pályaudvarra például Tiborcz István korábbi üzlettársának, Erdei Bálintnak a cége, a Redwood Real Estate Holding adott be pályázatot. A Raw Development Kft. a Déli mellett a Kelenföldi, a győri és a szegedi pályaudvarra pályázott. A céget a piacon Matolcsy György köre érdekeltségeként emlegetik, mivel a társaság újította fel Magyar Nemzeti Bank (MNB) székházát 55 milliárd forintért és az MNB-hez tartozó, Széll Kálmán téri Postapalotát 32 milliárd forintért. A Raw Somlai Bálint tulajdona, aki Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja. A Déli pályaudvarra jelentkező Market Asset Management Zrt. a Garancsi István tulajdonolta Market Építő Zrt. leányvállalata.
