Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután nem kaptak támogatást kollégáiktól a fenyegető, szélsőjobboldali diákokkal szemben. Egy jogvédő szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.
Egy kelet-németországi kisváros gimnáziumának két tanára megpróbált fellépni a szélsőjobboldali diákok tevékenysége ellen. Beszélgettek a más diákokat szekálókkal, akik azzal fenyegettek, hogy megverik bevándorló osztálytársaikat. Több órát tartottak országuk náci múltjáról. Meghívtak egy fekete rappert, hogy a kölcsönös tiszteletről beszéljen.
De semmi sem segített.
Kétségbeesésében Laura Nickel és Max Teske nyilvános levelet írt, amelyben a Burg város Mina Witkojc névre hallgató iskolájában uralkodó megfélemlítés légköréről számolt be. Leírták, hogy a diákok náci tisztelgéssel köszöntötték egymást, horogkereszteket karcoltak az asztalukra és rasszista szövegű zenét játszottak a folyosón.
„A szélsőjobboldali diákok és tanárok ellen nyíltan küzdő tanárok és diákok féltik a biztonságukat – állt a helyi újságoknak küldött levelükben. – A problémát fel kell ismerni, és nyíltan küzdeni kell ellene. Az iskolának megfélemlítéstől mentes, nyitott és mindenki számára biztonságos helynek kell lennie, nem adhat otthont a demokrácia ellenségeinek” – tették hozzá.
Nem sok együttérzés: „Húzzatok el Berlinbe!”
Nickel, aki angolt és történelmet tanított a gimnáziumban, és Teske, aki matematika- és földrajztanár, nem volt felkészülve a visszhangra, amelyet felhívásuk kiváltott. Egy névtelen szülői csoport levélben követelte elbocsátásukat. Az iskola közelében lévő villanyoszlopokon matricák jelentek meg a képükkel és a „Húzzatok el Berlinbe!” felirattal. A közösségi médiában valaki kijelentette, hogy „le akarja vadászni őket”.
A kollégák, az igazgató és a helyi vezetők támogatásának hiánya miatt Nickel és Teske a két héttel ezelőtti tanévzáráskor bejelentette, hogy elhagyja az iskolát és a Berlintől 116 kilométerre délkeletre fekvő várost.
„Szélsőjobboldali, radikális kijelentések, akciók, jelszavak, homofóbia és szexizmus volt és van napirenden ebben az iskolában” – mondta a 34 éves Nickel az AP hírügynökségnek. A tanár négy évig dolgozott a Mina Witkojcban, és a 31 éves Teskével közösen adott interjút. Kollégája három évig volt tanár a gimnáziumban.
Sem az iskola, sem a helyi tanfelügyelet nem válaszolt az AP megkeresésére, hogy kommentálja a tanárok felmondását.
Brandenburg az AfD melegágya?
Teske és Nickel tapasztalatai azonban félelmet keltettek a német fővárosban, hogy a szélsőjobboldal nagyobb teret nyert a volt Kelet-Németország egyes részein, mint sokan gondolták. Szakértők szerint különösen Brandenburg tartomány déli részén, ahol Burg található, tetoválószalonok, éjszakai klubok, ifjúsági csoportok és az FC Energie Cottbus labdarúgócsapat szurkolói klubjainak egész hálózata terjeszti a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, más néven az AfD párt üzeneteit.
E hónap elején Brandenburg tartomány belügyi hírszerző szolgálata különösen radikálisnak nyilvánította az AfD ifjúsági támogatói szárnyát, amelynek 14 éves kortól lehet a tagjává válni, és „bizonyítottan szélsőjobboldali” csoportként hivatalos megfigyelés alá helyezte.
A tartományi oktatási minisztérium, amelyet bíráltak, mert nem támogatta eléggé a tanárokat, múlt héten bejelentette, hogy azonosított egy tinédzsert, akit azzal gyanúsítanak, hogy eredetileg ő posztolta Instagramon a „levadászni őket” szöveget.
Az Amadeu Antonio Alapítvány ügyvezető igazgatója, Timo Reinfrank, akinek szervezete az emberi jogokat támogatja, miközben a németországi szélsőjobboldali szélsőségek, a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen dolgozik, az AP-nek azt mondta, hogy a dél-brandenburgi tartomány „a félelem zónájává vált, amelyet a nácik otthonuknak nyilvánítottak”.
Reinfrank szerint ez nem igazán meglepő azok számára, akik ismerik a területet, ahol a szélsőjobboldal már az AfD egy évtizeddel ezelőtti megalakulása előtt is aktív volt. Az általa vezetett alapítványt egy angolai szerződéses munkásról nevezték el, akit 1990-ben agyonvertek, amikor egy körülbelül ötvenfős, baseballütővel felfegyverzett fiatalokból álló csoport színes bőrű emberekre vadászott a brandenburgi Eberswalde városában.
Sérelmek: „másodrendű” keletnémet állampolgárok
Az AfD-t 2013-ban alapították, és négy évvel később jutott be először a német parlamentbe, miután migránsellenes platformmal kampányolt. A legutóbbi felmérések szerint országos szintű támogatottsága rekordszintre, mintegy húszszázalékosra ugrott.
Különös vonzerejének okai sokrétűek Kelet-Németországban. Az országrész az 1989-es berlini fal leomlásáig kommunista diktatúra volt, és az 1990-es német újraegyesítés után sokan elvesztették munkahelyüket. A helyiek még mindig arról beszélnek, hogy az ország nyugati részén élő németekhez képest másodrangú állampolgárnak érzik magukat.
Az AfD kihasználta a koronavírus-járványt és az orosz inváziót követő 1,2 millió ukrán menekült beáramlását. Ezzel is a mi és ők narratívát népszerűsíti, és egyszerűnek tűnő válaszokat kínál bonyolult problémákra – mondják szakértők.
Sokan úgy vélik, hogy az AfD a legerősebb párttá válhat, amikor Brandenburgban és a keleti szomszéd Szászországban és Türingiában jövőre választásokat tartanak. Türingiában az AfD jelöltje múlt hónapban megnyerte a Sonneberg megyei adminisztrátori posztot, és ezzel a náci idők óta először fordult elő, hogy egy szélsőjobboldali párt első helyen végzett megyei szinten.
Eközben Olaf Scholz kancellár balközép kormánykoalíciójában a hírek szerint belharcok dúlnak a környezetvédő Zöldek, az üzletbarát Szabad Demokraták és a fő erő, a Szociáldemokraták között. A kormány erős ellenérzésekkel néz szembe bevándorlási politikája és környezetvédelmi terve – hogy erőltette több millió otthon fűtési rendszerének lecserélését hőszivattyúkra – és a továbbra is magas infláció miatt.
Az olyan emberek számára, mint Nickel és Teske, a jobboldali populistákkal szembeni kiállásnak komoly ára van. Miután a tanárok bejelentették, hogy távoznak Burgból, Brandenburg tartomány második legnagyobb városában, Cottbusban az AfD tagozatának vezetője Twitteren ujjongott, hogy Teske – akit „baloldali radikális besúgónak” nevezett – és „cinkosa” eltűnt.
Nem akarják hagyni, hogy a szélsőjobb győzzön
A rendőrség nyomoz a tanárok elleni fenyegetések ügyében, gyakran járőröznek a házuknál. Amikor Teske kimegy, hátranéz, hogy nem követik-e. Nemrég egy férfi hátulról megközelítette egy élelmiszerboltban, és azt súgta a fülébe: „Tűnj el innen” – mondta.
Mégsem hajlandó vereségként tekinteni arra a döntésre, hogy elhagyja a várost. Azzal, hogy felhívta a figyelmet az iskolában uralkodó szörnyű körülményekre, ő és Nickel egy olyan országos vitát indított el, amelyre nagy szükség volt a szélsőjobboldal németországi térnyeréséről – mondta.
„Továbbra is hallatjuk a hangunkat, továbbra is politikai hatást fogunk gyakorolni, nem hagyjuk, hogy a szélsőjobboldal győzzön” – mondta.
Németországnak, ahol kilencven évvel ezelőtt a náci párt választásokkal jutott hatalomra, és amely a II. világháborúba és a holokausztba vezette az országot, különleges felelőssége van a szélsőjobboldali populizmus elleni küzdelemben – tette hozzá Nickel.
„A történelem megismétli önmagát. Úgy gondolom, hogy most mindenképpen tennünk kell valamit, hogy Németországban véget vessünk az antidemokratikus pártoknak” – mondta.
