Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy sérültek a tisztességes eljáráshoz való jogai azzal, hogy nem vehet részt saját ügye tárgyalásán, ennek ellenére a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa ismét zárt tárgyalást rendelt el szeptemberre.
„A tanács ülésén nem vehet részt. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye” – ez áll abban az értesítésben, amelyet Péter kapott a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsától arról, hogy a bíróság szeptember elejére tűzte ki az új tárgyalás időpontját a feljelentése ügyében. Erre azért volt szükség, mert – mint korábban megírtuk – az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg: a tanács korábbi döntésével, miszerint Péter személyesen nem vehetett részt az őt érintő ügy tárgyalásán, sérültek a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos jogai.
A Magyar Honvédség 86. szolnoki helikopterbázis helyőrségén még 2021-ben hívták össze az állományt, hogy felmérjék, hányan hajlandók beadatni maguknak a kötelezően előírt Covid-vakcinát. Elsőre mintegy háromszáz katona (és honvédségi állományú tűzoltó, mint Péter) tagadta meg az oltást, köztük egész műszakok. A kormányrendelet értelmében az oltást megtagadókat egy évre fizetés nélküli szabadságra lehetett küldeni, majd elbocsátani.
„Kötetlen” meggyőzés
A jogszabály nem tiltotta, hogy az érintettek másodállást vállaljanak, csakhogy egy „kötetlen beszélgetés” keretében a laktanya elöljárói jelezték, hogy minden esetben meg fogják tiltani ezt. A „meggyőzés” hatására az oltást elutasítók mintegy kilencven százaléka meggondolta magát.
Cikkünk érintettje, Péter elmesélte: ő úgy ítélte meg, hogy ezzel elöljáróik kimerítették a Büntető törvénykönyvben szereplő kényszerítés tényállását, ezért feljelentést tett, de elutasították. Ezután fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2023. március 10-i ítéletében jóváhagyta az elsőfokú döntést, Pétert pedig 39.680 forint bűnügyi költség megtérítésére kötelezte.
Csakhogy a döntést egy olyan tárgyaláson hozta meg a bíróság, amelyre sem Pétert, sem jogi képviselőjét nem hívták meg, pedig külön jelezték, hogy részt kívánnak venni. Péterék emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Arra hivatkoztak, hogy minden határidőt, formai követelményt betartva jelezték a Fővárosi Ítélőtáblának, hogy jelen kívánnak lenni a 2023. március 10-én megtartott tárgyaláson, de nem élhettek e jogukkal.
Ehhez kapcsolódóan: Belső vizsgálat indult a honvédségnél a szolnoki kiképzésen bántalmazott katonanők ügyében
Alapjog
Ezzel szerintük sérült az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt alapjog, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy egy peres eljárásban maga is előadhassa saját igazát, részt vehessen a tárgyaláson, másrészt a bíró számára követelményként fogalmazza meg, hogy az eljárásban szereplők lényegi észrevételeit kellő alapossággal vizsgálja meg. Az Alkotmánybíróság 2024. június 4-i határozata ezért megállapította, hogy a zárt tárgyalás miatt alapjogi sérelem érte Pétert, így megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa döntését.
A helyzet most ugyanez: a jelenlegi állás szerint Péter távollétében dönt majd a katonai tanács. „Ez számomra elfogadhatatlan, hiszen egy gyilkos is részt vehet az ellene zajló tárgyaláson, az Alaptörvény szerint pedig mindenkit megillet a tisztességes eljáráshoz való jog, ennek ellenére engem újra kitiltanak. Nem érvelhetek az igazam mellett” – mondta lapunknak, hozzátéve, hogy mivel a tanács elnöke ugyanaz, aki a másodfokú döntés esetében volt, nincs illúziója, hogy mi lesz az újabb ítélet. Ettől függetlenül a héten küldött egy kérvényt, hogy szeretne részt venni a tárgyaláson, most várja a választ.
