Az országban jelenleg relatív üzemanyaghiány van, spájzolni kellene a Mol elnök-vezérigazgatója szerint. Hernádi Zsolt úgy véli, már messze túl van azon a ponton Magyarország, amikor a 480 forintos üzemanyagár-sapka tartható. A Mol tartósan magas üzemanyagárra készül.
A Szabad Európának korábban több szakértő is beszélt arról, hogy valójában nem elsősorban az olajhiánytól kell tartani Európában, hanem attól, hogy nem fogják bírni a finomítók. A Covid alatt sok bezárt vagy elhalasztotta a karbantartást, amelyet most kell pótolni. A finomítók okozta szűk keresztmetszetre utalt az ATV-ben a Mol első embere is.
Relatív üzemanyaghiány
Hernádi Zsolt a Heti Napló című műsorban egyebek között arról beszélt, hogy a Mol százhalombattai finomítójában augusztusban részleges karbantartás lesz, ekkor a finomító 65 százaléka állni fog. A Mol pozsonyi finomítója most áll, július 20-án indul újra, miközben az OMV schechati finomítója leállt, csökken az Európába tartó orosz olajexport, az ukrán finomító-kapacitás pedig megsemmisült.
Mint Hernádi Zsolt fogalmazott, mindezek miatt jelenleg relatív üzemanyaghiány van Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az országnak most spájzolnia kellene, de a tartalékolás a fenti okok miatt nem megy a megfelelő ütemben, így csak a szükséges mennyiség egyharmad áll rendelkezésre. Ezért, mint mondta, kérniük kell az állami stratégiai készlet egy részének felszabadítását, amit később vissza kell tölteni.
Előbb-utóbb meg kell szüntetni az ársapkát
A szakember arról is beszélt, hogy Magyarország már messze túl van azon a ponton, ameddig tartható a 480 forintos üzemanyagár-sapka. Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, hogy itt már „picit elkezdtünk hazardírozni”, hiszen fogyasztásnövekedés van.
A 480 forintos ár mellett nem jön be az import az országba, azt adják el, amit itthon megtermelnek, és kérdés, hogy ezt meddig lehet csinálni. A Mol elnök-vezérigazgatója szerint ez egy olyan probléma, amit még egyszer végig kell gondolni.
Mint mondta, az olajembargó határidejének közeledtével az oroszok más felvevőpiacra irányítják a kőolajukat, példaként Indiát és Kínát említette a Mol-vezér.
Hernádi morális elégtételnek tartja a washingtoni ítéletet
Hernádi Zsolt beszélt arról a washingtoni választott bírósági ítéletről is, amely azután született, hogy Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy korrupció történt az INA ügyében. Emiatt a horvát államnak a kamatokkal együtt mintegy 230 millió dollár közötti összeget kell fizetnie a Mol-nak. Hernádi Zsolt azt mondta, szándékukban áll behajtani a horvát államon ezt a pénzt, mert ez jár a Mol részvényeseinek.
Arról is beszélt, hogy ellentétes egymással a horvát legfelsőbb bíróság és a washingtoni választott bíróság ítélete, ezért szerinte jogállamisági próba, hogy most mit lép a horvát állam.
