Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen mozdul a sarkalatos kérdésekben.
Magyarországon hosszú évek óta, lépésről lépésre bontotta le a jogállam kereteit a kormány, aminek hatására annyira meggyengült a jogállamisági keretrendszer, hogy az az Európai Unió részéről bizalmatlansági kérdéssé vált. Ez az egyik oka annak, hogy megindult Magyarországgal szemben a feltételességi mechanizmus, uniós forrásokat fagyasztottak be, amelyek feloldásához teljesíteni kell 27 szupermérföldkőnek nevezett feltételt – vázolta az előzményeket a Helsinki bizottság jogi munkatársa.
Mint mondta, a 27 szupermérföldkőből négy vonatkozik a bíróságok függetlenségének megerősítésére. A bíróságok szabályozásában korábban 2012-ben volt átfogó reform, azóta salátatörvények formájában történtek jelentős változások, amelyek szerinte tovább gyengítették a bíróságok függetlenségét.
A magyar kormány törvénytervezetet állított össze az uniós igazságügyi mérföldkövek végrehajtására, amelyet január 18-án tettek közzé egy olyan honlapon, amely évekig üresen állt, és amelynek célja, hogy azon keresztül társadalmi egyeztetésre bocsássanak törvénytervezeteket. Hosszú idő után a civilek valóban egy tervezetet véleményezhettek, azonban ez sem a kormány jó szándéka, hanem egy uniós követelmény miatt történt – mondta Farkas Erika.
Ehhez kapcsolódóan: „Bezárkózás, félelem, önként vállalt némaság” – Vadász Viktor és Vasvári Csaba bíró a bíróságokról
Három civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet – amelyek évek óta nyomon követik a bíróságokkal kapcsolatos problémákat – együttesen véleményezte a tervezetet. Ezt követően vettek részt társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban (IM).
„Egy pillanatra normális jogállamban éreztük magunkat, hiszen egy asztalhoz tudtunk ülni az IM államtitkári szintű döntés-előkészítőivel, értelmes párbeszédet tudtunk velük folytatni, tudtuk ütköztetni az érveinket, összességében nagyon gyümölcsözőnek tartottuk ezt a lehetőséget még akkor is, ha ténylegesen nem mindenben tudtunk egyetérteni, és voltak olyan kérdések, ahol nem közeledtek az álláspontok” – fogalmazott.
Az OBT megerősítése
Az első mérföldkő az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek megerősítése. Ez egy 15 bíróból álló testület, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) jogutódjaként jött létre 2012-ben. Feladata a bírósági vezetők igazgatási tevékenyégének ellenőrzése, azonban a kormány nem ruházta fel azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel el tudná látni felügyeleti funkcióját – magyarázta Farkas Erika.
Például amikor a bíróságok központi igazgatását ellátó, a törvény szerint az OBT felügyelete alatt működő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jutalmat oszt a bíráknak, az OBT nem tudja ellenőrizni, hogy milyen alapon történik. Egy másik példa a Helsinki bizottság jogi munkatársa szerint a kirendelések ügye, amikor egy bírót áthelyeznek egy másik bíróságra: az OBT látta és aggályosnak tartotta, hogy pályázat nélkül a legalacsonyabban lévő járásbíróságokról helyeznek át bírákat a Kúriára ítélkezni, de nem volt eszköze arra, hogy ellenőrizze a gyakorlatot.
Az OBT-ről szóló uniós mérföldkő alapján a szervezetet úgy kell megerősíteni, hogy kapjon jogi személyiséget, legyen saját költségvetése, megfelelő személyzeti háttere, és kapja meg azokat a jogköröket, amelyek az ellenőrző funkciójához szükségesek.
Ehhez kapcsolódóan: A korrupciótól az egyenlőtlen médiaviszonyokig – megvitatták a magyar jogállamisági jelentést
Farkas Erika szerint amikor a felpuhított szabályozás alapján kilenc évre a Kúria elnökének jelölték a szervezeten kívüli Varga Zs. Andrást, az OBT mint véleményező tanács szinte egyöntetűen elutasította. Az OBT véleménye azonban nem volt kötelező a döntéshozók számára. Az uniós szupermérföldkő előírása szerint ezt a véleményezési jogot meg kell erősítenie a kormánynak, legyen kötelező erejű; akinek nem tetszik a döntés, az bírósághoz fordulhat.
Ennek a kormány úgy próbál eleget tenni szerinte, hogy megfosztotta az OBT-t véleményezési jogkörétől. A testület lehetőséget kapott arra, hogy átnézheti a jelöltek önéletrajzát, és megállapíthatja, hogy az illető magyar állampolgár-e, végzett-e jogi egyetemet, van-e annyi bírói gyakorlata, amennyit a jogszabály elvár, és ez alapján kipipálhatják a törvényi előírásoknak való megfelelést.
A Helsinki bizottság jogi munkatársa hangsúlyozta: a mérföldkő előírja, hogy az OBT mérlegelhesse a jelölt függetlenségével, pártatlanságával, feddhetetlenségével és integritásával kapcsolatos körülményeket, ezt azonban teljesen kihagyták a tervezetből.
„Ez annyira nyilvánvalóan szembemegy a mérföldkővel, hogy erre rákérdeztünk az egyeztetésen, amire azt a választ kaptuk, hogy nonszensz lenne beleírni ezeket a jogköröket, mert ezeknek minden bíró megfelel. Szerintünk azonban ahogy Varga Zs. András kúriai elnök esetében is merültek fel aggályok a függetlenségével kapcsolatban, ez más jelölteknél is előfordulhat, ezért van legitimitása, hogy az OBT ezekben a kérdésekben is tudjon véleményt formálni, ahogy azt egyébként a mérföldkő előírja” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság az OBT jogköreinek megerősítését kérte, ez pedig nyilvánvalóan nem teljesül a kormány tervezetében, továbbá az említett négy feltétel (a jelölt függetlensége, pártatlansága, feddhetetlensége és integritása) ellenőrzését is előírták, ami teljesen hiányzik – tette hozzá.
Korábbi cikkünk a témában: Amnesty International: Veszélyben a magyar bíróságok függetlensége és pártatlansága
Ennek szerinte az az oka, hogy többféleképpen lehet értelmezni ezeket a mérföldköveket, ugyanakkor nem olyan egyszerű átejteni az Európai Bizottságot, nem lehet nagyon felszínesen értelmezni az elvárásokat.
Szintén uniós követelmény, hogy az OBT kapjon teljes körű iratbetekintést, ami kulcsfontosságú felügyeleti funkciója ellátásához. Eddig nem kaptak hozzáférést a döntések mögötti iratokhoz. Ezt az elvárást sem teljesíti a kormány a törvénytervezetben Farkas Erika szerint.
„Nyílegyenesen szembemegy a kormány a szupermérföldkő elvárásaival, mert kivették a megtekinthető iratok köréből a személyes adatokat is tartalmazó iratokat” – emelte ki. A személyes adatok nélkül például lehetetlen a jutalmak vagy a kirendelések ellenőrzése – tette hozzá.
A Kúria függetlensége
A második igazságszolgáltatási mérföldkő a Kúria függetlenségének megerősítéséről szól, mert a civil jogvédők és az unió szerint is a kormány meggyengítette azokat a szabályokat, amelyek alapján a testület elnökét megválasztják. Ennek hatására tudott a kormány a szervezeten kívülről elnököt kinevezni, Varga Zs. Andrást, akinek nem volt bírói gyakorlata. A Helsinki bizottság jogi munkatársa szerint a további salátatörvényekkel a kormány célja a Kúria foglyul ejtése volt, és annak biztosítása, hogy politikailag érzékeny ügyekben végső soron lehetőleg számára kedvező döntések szülessenek.
Az unió elvárása az, hogy a kormány az elnökválasztás módját terelje vissza a régi mederbe, ne lehessen könnyen kívülről választani elnököt. A Kúria elnökével kapcsolatban van egy olyan elvárás is, hogy ne lehessen újraválasztani. Ennek Farkas Erika szerint látszólag eleget tesz a tervezet, mert benne van, hogy a Kúria elnöke nem újraválasztható, ugyanakkor van egy olyan szabályozás, amely azt mondja, hogy ha lejár az elnök megbízatása, és nem tud az Országgyűlés kétharmados többséggel új vezetőt választani, akkor az előző elnök hivatalban marad a nyugdíjkorhatáron túl is, akár az idők végezetéig, amíg nincs kétharmados támogatottsága az új jelöltnek. Nyilvánvaló, hogy amíg ez a szabályozás életben van, egyharmados többséggel hatalomban lehet tartani a korábbi kúriai elnököt – hívta fel a figyelmet.
Előzetes döntéshozatali eljárás
A harmadik szupermérföldkő egy európai uniós bírósági döntés betartását kéri a magyar kormánytól, ami egyébként is kötelező lenne. Magyarországon jelenleg van arra lehetőség, hogy eljárás induljon egy bíró ellen, aki az Európai Unió Bíróságához fordul értelmezésért, hogy egy adott ügyben hogyan kell alkalmazni az uniós jogot. Ez komoly korlátja lehet egy bíró ilyen lépésének, elrettentheti attól, hogy megtegye – mondta Farkas Erika. Az Európai Bizottság elvárása alapján a gyakorlatot meg kell szüntetni, végre kell hajtani az erről szóló uniós bírósági döntést, hogy a bírák szabadon fordulhassanak az uniós bírósághoz.
Bár a kormány valóban felszámolná azt a lehetőséget, hogy a bírákkal szemben új eljárások induljanak, hatályban tartaná azt a kúriai precedenst, amely kötelező erővel mondja ki, hogy az előzetes döntéshozatali indítvány bizonyos esetekben jogszerűtlen lehet – hangsúlyozta a Helsinki bizottság jogi munkatársa. Amíg ez a döntés precedenserővel bír, az elrettentő hatás fennmarad a bírák körében, hiszen alappal tarthatnak attól, hogy döntésük jogszerűtlennek minősül – tette hozzá
Állami panasz az Alkotmánybírósághoz
A negyedik mérföldkővel egy sajátos illiberális találmány megszüntetését kéri a bizottság – mondta Farkas Erika. A magyar kormány törvénybe foglalta, hogy emberi vagy alapvető jogokra hivatkozva állami szervek is az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhatnak panasszal, ha számukra kedvezőtlen jogerős döntés születik valamilyen ügyben. Ez teljesen abszurd gyakorlat szerinte. Az unió felismerte ennek következményét, és előírta, hogy a kormány szüntesse meg ezt a lehetőséget, a jogerős bírósági döntések álljanak meg a bírósági szervezetrendszeren belül, alapjogi védelmet pedig csak az arra jogosultak kérhessenek az AB-tól.
Farkas Erika szerint az egyeztetésen a kormány képviselői határozottan leszögezték, hogy az Alaptörvény módosításáról szó sem lehet a mérföldkövek teljesítéséhez, miközben az elmúlt években tizenegy alkalommal is megtették ennél kevésbé fajsúlyos helyzetekben. Azt válaszolták, hogy azért nem, mert nem elvárás az uniótól, bár ezt a civilek szerint nem lehet kiolvasni a szupermérföldkövekből, sőt találtak olyan elemet, amelyhez megkerülhetetlen, például az állami szervek AB-hoz fordulása ügyében. Ezt a lehetőséget a Helsinki bizottság szerint az Alaptörvényben kellene kizárni, egyértelművé tenni, hogy nem fogadható el az alapvető jogok olyan értelmezése, amely alapján az az állami szerveket is megilleti.
Mi lesz így a befagyasztott uniós pénzekkel?
Farkas Erika szerint vannak olyan technikai részletszabályok, ahol teljesíti a kormány az uniós elvárásokat, de a fontos, sarokponti elemekben nagyon nehezen mozdul, inkább csak a felszínen próbál meg eleget tenni a követelményeknek.
Mint mondta, napokon belül kiderül, hogy az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetet mennyire írják át a civilek észrevételei alapján, mielőtt törvényjavaslatként benyújtanák az Országgyűlésnek. Az egyeztetésen elhangzott, hogy ezen a héten terjesztik be a törvényjavaslatot. A parlamenti ülésszak február 27-én kezdődik. Az igazságügyi mérföldkövek teljesítési határideje március 31., addigra már hatályban kell lenniük az erről szóló jogszabályoknak.
A Helsinki bizottság jogi munkatársa nem tudja, hogy menet közben vannak-e egyeztetések a bizottsággal, lesz-e lehetőség korrekcióra még a határidő lejárta előtt, ha az Európai Bizottság is úgy látja, hogy nem teljesülnek bizonyos elvárások.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, addig nem lesz kifizetés a magyar helyreállítási tervből, amíg Magyarország nem teljesíti egytől egyig az általa is elfogadott 27 szupermérföldkövet, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformokat. Brüsszel 5,8 milliárd eurót (2220 milliárd forintot) zárolt az EU koronavírus-alapjából mindaddig, amíg Magyarország nem teljesíti a feltételeket.
Az IM álláspontja
Kerestük az Igazságügyi Minisztériumot (IM), hogy reagáljon a civil jogvédő szervezetek kifogásaira, amelyekről Farkas Erika is beszélt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ugyanakkor készült egy, az egyeztetésen részt vevő civil szervezetek és a minisztérium által közösen elfogadott dokumentum, egy emlékeztető a találkozón elhangzottakról, amelyekből megismerhető az IM álláspontja is a vitás kérdésekben.
Az állami szervek Alkotmánybírósághoz fordulásával kapcsolatban a találkozón az IM illetékese azt mondta, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén valóban fennmaradna az állami szerveknek ez a lehetőség, azonban ezzel a 2019 előtti állapot állna vissza. Ez alapján csak és kizárólag a tisztességes eljáráshoz való jog lényeges tartalmának megsértése esetén lehetne Alkotmánybírósághoz fordulni. Az IM hangsúlyozta, hogy a törvénymódosításig összesen egy eset volt, amelyet az Alkotmánybíróság befogadott, akkor sem kormányzati szerv alkotmányjogi panaszáról volt szó.
Az OBT mérlegelési jogkörével kapcsolatban, amely az OBH és a Kúria esetében vizsgálná a vezetői posztra jelöltek függetlenségével, pártatlanságával, feddhetetlenségével és integritásával kapcsolatos körülményeket, az IM azt mondta: a törvényben olyan vizsgálható szempontokat kell rögzíteni, amelyek az OBH elnökével, elnökhelyettesével, valamint a Kúria elnökével és elnökhelyettesével szemben objektív elvárásként fogalmazhatók meg.
„A függetlenség, pártatlanság, feddhetetlenség és az integritás olyan szubjektív, absztrakt fogalom, amely törvényben való rögzítésével alapot adhat arra, hogy a jelölési eljárás átitatódjon a szubjektummal” – olvasható az összefoglalóban.
Az OBT iratbetekintési szabályozásával kapcsolatban, amelyből a tervezetben kihagyták a személyes adatokat is tartalmazó dokumentumok megismerhetőségét, az IM azt mondta, hogy a normaszöveg írásánál az Alaptörvényt vette alapul, és ezzel a lehető legszélesebb körben kívánta biztosítani az OBT részére az iratbetekintési jogot. Az Alaptörvény szerint az OBT a központi igazgatással összefüggő iratokhoz férhet hozzá, amit a tervezet biztosít, adatvédelmi szempontból az iratbetekintés jogának korlátját a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok adhatják, ugyanakkor ez biztosítja azt, hogy az OBT a hatásköre gyakorlásához szükséges minden adatot megismerhessen, és ha hatásköri vita alakul ki, az Alkotmánybírósághoz fordulás biztosított – közölte az IM a dokumentum szerint.
