Egy kormányrendelettel katonai célú beruházássá minősítette át a kormány az ukrán háborúra hivatkozva a Déli Körvasút építését, amelynek a bíróság már kétszer visszadobta a környezetvédelmi engedélyét.
Augusztusban jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet a „honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírások veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról”. Ez az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” szabályozza „a honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” kijelölt létesítményeket, valamint azokat, amelyeknek „az ország fegyveres védelmi terve szempontjából ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentősége van”.
A rendelet kezdetben technikai jellegű szabályozásnak tűnt, csakhogy október 13-án a Pest Megyei Kormányhivatal (a végzés pecsétjén ez szerepel) erre a rendeletre hivatkozva helyezte át a Déli Körvasút környezetvédelmi eljárását a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalhoz. A végzés szövegében szerepel is, hogy a kormány rendeletére hivatkozva a Déli Körvasút vonalát „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” nyilvánították, ilyen ügyekben pedig a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal a kijelölt eljáró közigazgatási szerv.
A módosításról először az atlatszo.hu közölt cikket. Nekik a körvasút jelenlegi megvalósítási formája ellen tiltakozó civilek, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület azt nyilatkozta: „Sajnálatos és felháborító fejlemény történt a Déli Körvasút ügyében. A kormányberuházó úgy próbálja megkerülni az engedélyeztetés kérdését, hogy egy új, hirtelen kiadott rendelkezésre hivatkozva katonai célúvá minősítette a projektet.”
Repülő százmilliárdok
A Déli Körvasúttal már többször foglalkoztunk. A beruházás keretében Kelenföld és Ferencváros között a jelenlegi kettő helyett három, helyenként négy vágányt építenének. Az áthaladó vonatok száma drasztikusan megnőne: a környezeti hatástanulmány szerint a személyszállítás napközben három és félszeresére, a teherszállítás 1,6-szeresére nőne, és jelentősen bővülne az éjszaka elhaladó tehervonatok száma is.
Ehhez kapcsolódóan: Az évszázad túlárazott vasútépítése lehet a Déli körvasút kivitelezése.
A munkálatok során több száz fát vágnának ki a vasútvonal mentén, ezzel gyakorlatilag megszűnne a Hamzsabégi út mentén húzódó zöldterület parkos jellege. A beruházás fővállalkozója a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd, a cég már kapott is 101 milliárd forint előleget abból a 338 milliárdból, amibe a jelenlegi állapot szerint az egész kerülni fog.
Hiányzó V0-s
Helyi civilek, a XI. kerületi önkormányzat és az LMP már régóta tiltakozik a Déli Körvasút ebben a formában tervezett megvalósítása ellen. Álláspontjuk szerint a teherforgalom elterelésére meg kellene építeni a körvasúttal együtt a V0-snak nevezett, a fővárost elkerülő, nem lakott területen futó vasúti gyűrűt is. Ennek megvalósításáról azonban egy ideje már nem beszél a kormány, míg a Déli Körvasút megépítésére – mint korábban megírtuk – még egy nem nyilvános kormányhatározatban is felszólították Lázár János építési és közlekedési minisztert augusztusban, nem sokkal azt követően, hogy a cikkünk elején idézett kormányrendelet megjelent.
Ehhez kapcsolódóan: Csúszásban lévő vasúti beruházások, 110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek – előlegként
A nem nyilvános kormányhatározatra azt követően került sor, hogy a bíróság kétszer is elutasította a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. A perben az állam képviselője többek között arra hivatkozott, hogy a több száz fa kivágása nem jelent visszafordíthatatlan környezetvédelmi kárt. A bíróság egy beadvány nyomán még januárban azonnali hatállyal minden munkálatot felfüggesztett.
Kijátszott civilek
A hivatkozott kormányrendelet miatt viszont most semmis lehet a bíróság birtokvédelmi határozata, a kormánydöntés szövege szerint ugyanis kizárt az azonnali jogvédelem a honvédelmi és katonai célú építménynél. Ugyanígy a jogi eljárásokban eddig felperesként szereplő XI. kerületi önkormányzat, illetve a POPÉK is elveszítheti ügyfélstátuszát, mivel a kormányrendelet szerint a kiemelt honvédelmi létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az ügyben egyébként Újbuda önkormányzata is nyilatkozott, a már idézett Átlátszó-cikk szerint arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg is zajlik a környezetvédelmi eljárás.
A Déli Körvasút „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” nyilvánítása azért is érthetetlen, mert a Honvédelmi Minisztérium eddig egyetlen ponton szerepelt az egész beruházás előkészítésében: olyan feltételt szabott a megvalósítás műszaki tartalmához, hogy a a vágányok legalább négy méter széles, úgynevezett űrszelvényen fussanak egyenként. Nyilván azért, mert ekkorára van szükség ahhoz, hogy egy katonai szállítóvonat közlekedhessen.
Eddig nem volt „létfontosságú”
Csakhogy a már működő vasúti pálya töltése is 12 méter széles, így a kettő helyett akár három vágányt is meg lehet rajta építeni, vagyis a HM szempontjából az egész beruházás irrelevánsnak tűnik. Ez már csak azért is így van, mert most is rendszeresen haladnak el katonai szállítóvonatok a meglévő vasútvonalon, minden gond nélkül.
A kormány döntése ugyanakkor több kérdést is felvet. Az csak az első, hogy eddig szó sem volt róla, hogy a Déli Körvasútnak kiemelt katonai jelentősége lenne, főleg nem az ukrán háború miatt. Ezenkívül „létfontosságú rendszerelemnek” vagy „az ország fegyveres védelme szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró” létesítménynek eddig jellemzően zárt katonai területeket (lőtér, katonai repülőtér, laktanya) vagy az ezekhez vezető, csak a honvédség által használt utakat, vasútvonalakat minősítettek.
A Déli Körvasút átminősítésével egy dolgot biztosan elér a kormány: a beruházásra mostantól semmilyen olyan megkötés nem vonatkozik, amelyet eddig figyelembe kellett (volna) venni.
Megkerestük a kormányszóvivői irodát is az ügyben, ha válaszolnak, közölni fogjuk.
