A MOHU szeptemberig 7,5 forintot fizetett egy visszaváltott palackért a nagy üzletláncoknak, amelyek a visszaváltás 70-80 százalékát bonyolítják. Ezt most 3,5 forintra csökkentette a hatékonyság érdekében. Tavaly ugyanakkor, miután átvette az üvegeket a boltoktól a MOHU-nak visszaváltott palackonként további 21 forintos költsége keletkezett a céges beszámoló szerint.
A kötelező visszaváltási rendszer első évében 1 milliárd 753 millió betétdíjas palackot hoztak forgalomba, amelyből 970 milliót váltottak vissza – derült ki a MOHU-tól kapott közérdekű adatokból. Ez az eredmény 57 százalékos visszaváltási aránynak felel meg. A Szabad Európa adatigénylésére adott válaszokból az is kiderült, hogy 782 millió palackot nem váltottak vissza a vevők.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a MOHU mintegy 33 milliárd forintos bevételre tett szert a vissza nem váltott palackok miatt. Vagyis ennyi pénzt hagytak ott a vásárlók, akik nem vitték vissza az üveget. Abban a cikkünkben egyébként 800 millióra becsültük a vissza nem váltott palackok számát.
11 milliárd maradt a MOHU-nál
A visszaváltási rendszer 2024. június 1-én indult el, vagyis az adatok a tavalyi második fél évre vonatkoznak.
Az idei első félévben jelentősen megnőtt a visszaváltási arány, miután 1 milliárd 681 millió betétdíjas palackot hoztak forgalomba, amelyből 1 milliárd 391 millió darabot váltottak vissza – ezzel 83 százalékosra ugrott a ráta. Eközben a MOHU csak az idei első negyedévben 11 milliárd forint bevételre tett szert, ennyi pénzt jelentenek a vissza nem váltott palackok után megfizetett 50 forintok. (Ebből azonban a MOHU-nak be kell fizetni a 27 százalékos áfát, vagyis a bruttó 14,5 milliárd forintból az idei első félévben 11 maradhatott a MOHU-nál és 3,5 milliárdot kaphatott az állam).
Ez komoly összeg, már a féléves eredmény is több, mint amit azoknak a boltoknak fizet a MOHU, amelyek visszaváltási pontokat üzemeltetnek. Tavaly – szintén félévet tekintve, mivel júniusban indult a rendszer – 7,9 milliárd forintot utalhattak át ezeknek az üzleteknek.
A MOHU-nak tehát sokkal több bevételt termelnek a vissza nem váltott palackok, vagyis az el nem végzett munka, mint amit az üzletek kapnak a visszaváltott palackok után. A MOHU mégis úgy döntött, hogy szeptember 1-től drasztikusan csökkenti a nagy üzletek visszaváltási díját.
Korábban a boltoknak a kézi visszaváltásért palackonként 5 forint, a gépiért 7,5 forint járt. A szeptember elsején életbe lépett sávos rendszerben viszont a kézi visszaváltók és a kétszáz négyzetméternél kisebb boltok 11,5 forintot, a kétszáz és a négyszáz négyzetméter közötti automatások 7,5 forintot, míg a négyszáz négyzetméter feletti boltok csak 3,5 forintot kapnak minden palack után.
A MOHU szerint azért emelték meg a kézi visszaváltást végző, jellemzően kisboltok kezelési díját, hogy földrajzilag jóval arányosabb legyen a visszaváltóhelyek eloszlása. A legnagyobb alapterületű üzletek visszaváltási díjának csökkentése során a MOHU figyelembe vette azok hatékonyabb működését, és a visszaváltási volumenek nagyságát.
A cég szerint a boltokban jelenleg a levásárolható utalványok igénylése a legnépszerűbb visszaváltási mód.
„Ezt az üzletben vásárolják le, jelentősen hozzájárulva azok árbevételéhez. Ez az összeg a rendszer indulása óta meghaladja a 100 milliárd forintot. Mindezek mellet a MOHU még azokat az utalványokat is megtéríti, amelyek beváltása nem történik meg az adott kiskereskedelmi egységben, (elveszett, sérült, lejárt), így a rendszer működtetése számukra lényegesen gazdaságosabb” – közölte a MOHU a Szabad Európával.
A palackvisszaváltás rendszerét a gyártók finanszírozzák, a MOHU egyfajta koordinátorként viselkedik. Az automaták telepítését a MOHU finanszírozza meg ugyan, viszont az ásványvíz-, sör, üdítőgyártók, vagy a forgalomba hozók szolgáltatási- és csatlakozási díj formájában kifizetik az automatákat, vagyis a MOHU csak megelőlegezi a költségeket.
28 milliárd szolgáltatásra
Azt lehetne gondolni, hogy a rendszer legköltségesebb része a palackok visszaváltása, vagyis az a munka, amit az üzletek végeznek el, miután begyűjtötték, tömörítették és részben szelektálták az üvegeket, palackokat.
A MOHU 2024-es beszámolója azonban mást mutat. E szerint a palackvisszaváltás esetében az értékesítés nettó árbevétele 10,1 milliárd forint volt, vagyis ennyit fizettek a gyártók szolgáltatási és csatlakozási díjként. A MOHU 27,9 milliárd forint összegben vett igénybe szolgáltatásokat, illetve 28,9 milliárd volt az anyagjellegű ráfordítás. (A kettőt nem lehet összeadni, ahogy a MOHU is közölte: az anyagjellegű ráfordítások gyakorlatilag az igénybe vett szolgáltatásokat foglalja magában).
A tavalyi palackvisszaváltási adatokkal számolva mintegy 8 milliárd forintot fizethetett ki a MOHU az üzleteknek. Durván 20 milliárd forintba került a palackok elszállítása és a válogatás, azaz palackonként 21 forintba.
A válogatás csak részleges, mert ahogy a cég is elismerte, az alumínium- és PET-palackokat egy közös zsákban, míg az üveget külön, erre kialakított, erős műanyag tartóedényekben adják át a boltok a MOHU részére. Vagyis a boltok részben már előszelektálják a tömörített palackokat, alumínium dobozokat és összetört üveget.
A MOHU szerint a 27,9 milliárd forint a rendszer működtetéséhez szükséges szolgáltatásokat tartalmazza, ennek 85 százalékát – jellemzően a logisztikai szolgáltatás (szállítás), a kezelési díjak a kereskedők felé és a válogató üzemek költségei – teszik ki, amik mellett további karbantartási, előkezelési és egyéb működési költségek is felmerülnek.
Miközben a boltok 7,5 forintot kaptak egy visszaváltott palack után, ezt követően a MOHU 21 forintot számolt el palackonként igénybe vett szolgáltatás címszó alatt, vagyis a szállítás és válogatás háromszor annyiba került, mint a visszaváltás. Piaci forrásink szerint, ha a MOHU hatékonyságot akar javítani, akkor nagy kérdés, hogy miért a nagy üzletek 7,5 forintjából vesz el négy forintot, vagyis felezi meg a díjukat, miközben a másik oldalon 21 forintos tétel szerepel kiadásként.
Tiltakoznak a kereskedők
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tiltakozott a döntés ellen, a szervezet szerint a visszaváltás a nagy kereskedelmi láncoknál eddig is veszteségesen és rosszul üzemelt. Pedig az érintett kiskereskedelmi egységek – hiper- és szupermarketek, diszkontok – váltják vissza a visszahozott palackok 70-80 százalékát.
Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára a Szabad Európának azt mondta, hogy a korábbi kezelési díj sem fedezte a felmerülő költségeket, a díj csökkentése pedig további évi 6,5 milliárd forint bevétel kiesést fog okozni.
„Egy tavaly készült független szakértői vélemény szerint 10 forintra kellene emelni a díjat ahhoz, hogy a visszaváltás fedezze a kereskedelem jogszabályok által előírt feladatainak költségeit” – mondta Kozák. A főtitkár szerint a visszaváltó automatákat üzemeltető boltoknak kell az áramot, az internetet biztosítani. Az üzlet dolgozói tisztítják és ürítik az automatákat. A bolt fizeti a világítás, és esetenként a fűtés és hűtés, illetve a boltban levásárolható blokk nyomtatás költségeit, tárolják a visszaváltott palackokat.
„Nem látjuk a palackvisszaváltás díja csökkentésének a szakmai indokoltságát” – mondta Kozák Tamás. A főtitkár szerint míg más európai országokban nonprofit cégek végzik ezt a tevékenységet, addig Magyarországon a MOHU profitorientált vállalatként működik. „A visszaváltási díjak csökkentésével a MOHU egyedüli célja a profitoptimalizálás lehetett” – tette hozzá.
