Furcsán viselkedik az állam a Vodafone felvásárlásakor; magyarázkodik a kormány Erasmus-ügyben; először áldozott be világverseny-rendezést a kormány pénzügyi okok miatt. Pénteki válogatásunk.
A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést – derül ki cikkünkből. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is.
Becslések szerint húsz-harminc százalékosan túlárazott a vételár, amelyet nem is az eladó szabott meg, hanem az állam (4iG) ajánlott.
A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.
Érdekes lehet az állam szabályozói szerepe is egy olyan piacon, ahol az egyik versenyző is ő.
Gulyás Gergely miniszter érdemi magyarázatok helyett a Kormányinfón a szokásos kormányzati érveléstechnikát alkalmazta (ahol gond van, az valójában példátlan siker): a magyar kormány „szívesen fogadja a gratulációkat” a Vodafone-vételhez – mondta.
Belföld: „Meghosszabbítjuk Bicskéig”
Van egy kiskapu, amelyet kihasználva egy tagállam folyó költségvetési kiadásait is finanszírozhatja az Európai Unió. Természetesen ennek több feltétele van, és ezeknek egyszerre kell teljesülniük. Erről beszélt brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán podcastsorozatunk friss epizódjában.
Továbbra is a „meghosszabbítjuk Bicskéig” stratégiát követi a kormány az oktatási rendszer helyzete miatt lázongó pedagógusokkal szemben.
Egy csütörtök este megjelent kormányrendelet megkönnyíti, hogy rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással kirúgják a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat. Erre ezentúl nem 15 napja lesz a munkáltatónak. A – meglepő módon – a háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet alapján a pedagógusi kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől egészen az adott tanév augusztus 1. napjáig bármikor megteheti ezt, de legfeljebb egy éven belül, vagyis pótlásával ráér nyáron foglalkozni a tanügyi központ, de a retorzió sem marad el.
Már tavasszal felemelhetik a kötelező katonai szolgálat felső korhatárát három évvel, így is segítve a hadsereg létszámának harmincszázalékos bővítését célzó terveket – közölte az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma védelmi bizottságának vezetője.
Az orosz haderőben szerződéses katonák és besorozottak szolgálnak vegyesen. Szergej Sojgu védelmi miniszter a hadsereg létszámát a jelenlegi 1,15 millióról 1,5 millióra kívánja bővíteni.
Uniós pénzek: minden megoldás érdekel
Gulyás Gergely több elemből álló, néhol egymásnak is ellentmondani látszó érvrendszerrel igyekezte megmagyarázni a Kormányinfón azt, hogy az egyetemek uniós támogatási rendszerének két fő csatornája, az Erasmus és a Horizon is bezárult.
A miniszter szerint a kormány egyrészt nyitott arra, hogy kikerüljenek a kormánytagok az egyetemi kuratóriumokból, ami a fő probléma. Másrészt ezt nem is kérte az Európai Bizottság, vagy ha mégis kérte, akkor nagyon eldugva, nem elég világosan, és ha ez így marad, Magyarország pert indít az EB ellen. Azt nem tette hozzá, hogy a döntést a pénzügyminiszterek tanácsa hozta meg (a magyar és a lengyel kormány nemjével), tehát őket kellene beperelni.
A kormány a jövő évi Erasmus-költségeket kifizeti (ez körülbelül ötmilliárd forint), ha nem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal – állította a miniszter. Csakhogy ez egy cserediákprogram, amihez két fél kell, nem tudni, hogy az ötmilliárd ezt hogyan oldaná meg.
Gulyás nem beszélt a Horizon Europe-ról, az uniós kutatási-támogatási programról, pedig ez még súlyosabban érinti a magyar felsőoktatás versenyképességét, amelynek növelése deklaráltan a magyar kormány célja volt az egyetemek pártkatonák számára történt privatizálásakor.
Az Erasmus+- és a Horizon program keretében 2022. december 15. előtt megszületett jogi kötelezettségvállalásokat nem érintik az uniós szankciók, és az újakat sem fogják, ha nyárig sikerül elsimítani a közhasznú alapítványok politikai irányítása miatti problémákat – erősítették meg lapunknak brüsszeli források.
A Kormányinfón egyébként az is kiderült, hogy Magyarország visszalép a 2024-es kézilabda-Eb rendezésétől. Egy sportoldalon a külügyminiszter épp most sajnálkozott azon, hogy Magyarország nem rendezhet olimpiát (egyébként azért, mert a kormány visszavonta jelentkezését).
Kellemes hétvégét kívánok!
Kerényi György
