Ezek voltak a hétvége legfontosabb témái nálunk és laptársainknál: lehúzásgyanús esetek a magánegészségügyben; tíz év alatt két helyet rontott Magyarország a nemek közötti egyenlőség terén; társadalmi egyeztetés ürügyén lassítja a kormánypárt a NATO bővítését.
Felesleges konzultációk, szükségtelen vizsgálatok: nem egyszer éri az embert váratlan kiadás egy magánegészségügyi szolgáltatónál. Szakértők szerint ez főleg az utcáról betérő betegeknél fordulhat elő, mert aki cégen vagy biztosítón keresztül érkezik, ott van kontroll.
„Ha lenne egy kiépült magánbiztosítási piac, akkor a biztosító erősebben kontrollálná, hogy mi az, ami szükséges a beteg számára, és mi az, ami nem. Magyarországon ez még kialakulóban van, még fejlődik a piac” – mondta lapunknak Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász.
A magánszolgáltatók szakmai szervezete szerint a jelenség nem jellemző, mert a szolgáltatóknak is az az érdekük, hogy az ügyfél elégedett legyen.
Lassító sztrájk vagy társadalmi egyeztetés?
Az EU felé tett kötelezettségvállalásai között a magyar kormány megígérte, hogy betartja - egyébként korábban is létező - törvényi kötelezettségét, és a törvénytervezetekről társadalmi egyeztetést fog folytatni. Ez tipikusan a minisztériumok honlapján való megjelenítést és azokra adott reakciók fogadását jelenti.
Lapunk végignézte a tárcák honlapjait, és úgy tűnik, a kormány egy törvényjavaslat esetében tartja kiemelten fontosnak a szakmai/társadalmi reakciókat: ez pedig a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról szóló javaslat. Míg más minisztériumok honlapján vagy egyáltalán nincs egyeztetésre felkínált törvényszöveg, vagy maximum 1-2 hetes véleményezési idővel, addig a Külügyminisztérium október 18-a óta határidő nélkül várja a reakciókat a saját katonai védelmi szövetségünk, a NATO megerősítését célzó törvényjavaslatról.
A visszatartott uniós támogatások megszerzése érdekében tett magyar ígéretek között a legnagyobb érdeklődést egy, a kormánytól teljesen független korrupcióellenes hatóság felállításáról szóló váltotta ki. Lapunk megnézte, mit lehet tudni a testület élére az államfő által már ki is nevezett vezetői szakmai előéletéről.
Tíz év alatt két helyet rontott Magyarország a nemek közötti egyenlőség terén, így most hátulról a harmadik helyen áll az ország - egy friss EU-s felmérés szerint. Minden mutatóban elmaradunk az uniós átlagtól, és van olyan terület, ahol Magyarország teljesít a legrosszabbul az EU-ban.
Politikust barátjáról
Angol nyelvű Twitter-posztjában Orbán Viktor üdvözölte az új olasz kormány döntését, ami Szicíliában nem engedi menekülteket szállító hajók kikötését, és férfiak partra szállását azokról.
Donald Trumppal vagy Marine Le Pennel már régóta kiváló Orbán Viktor, viszonya, de mi a helyzet az újabb külföldi szövetségesekkel? Ön mennyire van képben a magyar kormányfővel szimpatizáló politikusokkal kapcsolatban? Töltse ki kvízünket és kiderül!
Mi történt a háborúban?
Oroszország az elmúlt hónapban az ukrán energetikai infrastruktúrát támadta, az energiaellátás akadályozásával próbálja térdre kényszeríteni Ukrajnát. Az infrastruktúra károsodása országszerte áramhiányt okoz. Az ukrán vezetés időzített áramszünetekkel próbálja kezelni a helyzetet, de már készülnek olyan tervek, hogyan tudnák evakuálni Kijevet egy teljes, tartós áramszünet esetén.
17 EU-s ország 500 db áramfejlesztőt küldött Ukrajnába, Magyarország nincs köztük.
Sokat olvasunk az Ukrajnának adott modern nyugati fegyverekről, egy videónk azt mutatja be, hogy 40 éves eszközökkel is harcol az ukrán hadsereg.
A Krímet és négy ukrán megyét is törvénytelenül annektáló Putyin orosz elnök szerint Ukrajna szomszédainak is vannak jogos területi követelései Kijevvel szemben. A lengyel és a román kormány ezt rögtön cáfolta és tiltakozott, a magyar Külügyminisztérium az Indexnek reagált, így: „Nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat.”
Az USA több nyitottságot kér Zelenszkijtől a béketárgyalásokra a Washington Post cikke szerint. „Az Ukrajnával kapcsolatos fásultság valós jelenség néhány partnerünknél” – mondta egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő a lapnak.
Az USA-ban nemsokára félidős választások (midterms) lesznek, és a háború mostani szintű támogatása kezd népszerűtlenné válni a jobboldali szavazók körében. A Wall Street Journal november 3-án közzétett felmérése szerint a republikánusok 48 százaléka szerint az Egyesült Államok „túl sokat” tesz Ukrajna támogatásáért, miközben márciusban még csak 6 százalék volt ez az arány.
De nem csak a jobboldal leköteleződése csökkent. Olaszországban hétvégén több tízezres szankció-ellenes tüntetés volt - főleg baloldali szervezetek szervezésében.
Energia és propaganda
A kaposvári Napsugár Integrált Szociális Intézmény 1600 ápolását látja el, mozgáskorlátozottakat, vakokét és siketekét is, az egész országból. Igazgatója szerint most veszélybe kerül működésük a megugró rezsiszámlák miatt – írja a Telex. Az intézményt a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete üzemelteti.
Kövér László házelnök egy fórumon azt mondta, hogy nem Oroszország használta fegyverként a gázt, hanem fordítva: az Európai Bizottság próbálta meg a szankciókon keresztül azt ellenük visszafordítani. Az MTI szerint (amit a Telex szemlézéséből idézünk) az is elhangzott, hogy nem Oroszország, illetve Vlagyimir Putyin felelőssége a február 24-e óta tartó háború, és annak gazdasági következményei, hanem ami most zajlik, az Európa gazdaságának szándékolt tönkretétele.
Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármestert elhívták az ATV péntek reggeli műsorába, melynek egyik részében a meghívottat nem ATV-s újságírók is kérdezik. Baranyi itt tudta meg, hogy egyik kérdezője a Pesti Srácok munkatársa lenne, ő azonban – eddigi gyakorlatához híven - nem válaszolt az általa propagandaterméknek ítélt orgánum kérdéseire.
Az előző nyolc év volt a valaha mért legforróbb nyolc év – derül ki az ENSZ egy jelentéséből, amelyet a vasárnap induló globális klímaügyi konferencián (COP27) mutattak be. A világ vezetői már sok éve azt a célt tűzik ki célul, hogy a Föld ne melegedjen 1,5 foknál többet, a mostani jelentés szerint erről a célról szinte biztosan lecsúsztunk, mert 2022 átlaghőmérséklete 1,5 fokkal fogja meghaladni az iparosodás előtti időszakét.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása rekordszinten van, ami a tengerszintek növekedését és szélsőséges időjárási jelenségeket okoz.
Olvassák ma is a Szabad Európát!
Kerényi György
