Az orosz háború következményeitől is jobban sújtott EU erősíteni igyekszik gazdasági pozícióit az USA-val szemben. Nem lép az EU a 4iG–Vodafone-ügyben. Az EU megerősítette: a magyar kormány tudott arról, mi várható az Erasmus terén. Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában.
Állami és uniós szubvenciós lazítások várhatók a gazdaságokban, és ebben verseny indulhat be az EU és az USA között – többek között erről is beszélt az EU gazdasági és pénzügyi biztosa több európai lapnak, köztük a Szabad Európának.
Paolo Gentiloni szerint az állami támogatási szabályok lazítása és a stratégiai ágazatokba való beruházásokat támogató európai szuverenitási alap létrehozása lehet az EU válasza a globális versenyképességi kihívásokra. Az állami szubvenciók megkönnyítése jól jöhet az állam irányította gazdaságban hívő Orbán-kormánynak is.
Gentiloni felsorolta azokat a pozitív változásokat, amely kedvezőbbé teszik a gazdasági kilátásokat 2023-ban. Ezek: az infláció tetőzött az EU-ban és az eurózónában; a gázárak az ukrajnai háború előtti szintre süllyedtek (de ez szerinte nem marad majd így); az unió példátlan egységet volt képes felmutatni; Horvátország huszadik országként csatlakozott az eurózónához; a globális minimumadót sikerült átültetni (végül a magyar és a lengyel kormány is beadta a derekát), és a munkanélküliség viszonylag alacsony, hatszázalékos szinten van.
Mi, magyarok szeretjük a hosszan regnáló hatalmakat
Egy infografikára vittük föl az összes európai kormányfőt 2006 óta annak kapcsán, hogy Orbán Viktor a leghosszabb ideje hatalomban lévő miniszterelnök az EU-ban. Valójában egész Európában, ha a belarusz Lukasenka legutóbbi, elcsalt választási eredményeit nem tekintjük legitimnek.
A 13. éve egy rövid időszakot leszámítva alkotmányozó parlamenti kétharmaddal a háta mögött kormányzó Orbán épp legnagyobb kihívását éli meg: rendszerének finanszírozhatósága került veszélybe az éves magyar GDP három-négy százalékát adó uniós támogatások jelentős részének visszatartása miatt.
Ennek része a fideszes politikusoknak privatizált magyar felsőoktatás egyedüli versenyképességi esélyét adó uniós felsőoktatási csere- és kutatási programokból való kizárás is.
Az Európai Bizottság a Szabad Európának megerősítette, hogy már korábban jelezte a magyar kormánynak: aggályos a fideszes vezetők részvétele az egyetemeket fenntartó alapítványokban. Ezért függesztette fel az Erasmus+- és a Horizont programot az Európai Tanács az érintett intézmények esetében.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által felhasznált uniós támogatások átláthatóságának biztosítása egyike annak a 17 korrekciós intézkedésnek, amelyekről Magyarország a feltételességi rendelet alapján megállapodott az Európai Bizottsággal (EB)– közölte a testület.
Az EB már tavaly év közben jelezte a magyar kormánynak, hogy álláspontja szerint az alapítványi fenntartású egyetemek esetében nincs biztosítva az uniós támogatások közérdekű felhasználásának átláthatósága, ugyanis a politikai vezetők részt vehetnek a közpénzek kifizetésével kapcsolatos döntéshozatalban olyan szervezeteknél, amelyekkel ők maguk is munkaviszonyban állnak, és amelyeknél kulcsfontosságú döntéshozatali jogkörökkel rendelkeznek.
Az unió viszont nem lép egy másik magyar ügyben. Hiába kérte versenyjogi felülvizsgálat kezdeményezésére a Vodafone Magyarország felvásárlása ügyében az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságát még decemberben az egyetemi oktatókat és akadémikusokat tömörítő, a törvénysértések és hivatali visszaélések ellen küzdő szervezet, a Good Lobby Profs.
Mint a hvg.hu a Good Lobby Profs egyik magyar tagjától megtudta, az Európai Bizottság jogalap hiányában nem kíván közbelépni.
A Good Lobby Profs tavaly azzal érvelt, hogy az ügylet versenyjogi és jogállamisági aggályokat is felvet. Szerintük azzal, hogy a kormány – mint azt már akkor is jelezte – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíti a felvásárlást, és így kivonja a GVH-vizsgálat alól, jelentősen akadályozza a piaci versenyt a telekommunikációs ágazat több területén.
Jobb lesz-e a holnap a mánál Ukrajnában is?
Az elmúlt tíz hónapban nem volt víz, gáz és villany a Zaporizzsjai területen található Orikivben. A település háború előtti lakosságának csak a töredéke maradt a faluban, a legtöbben elmenekültek.
„Az épületben hatvan lakás van, én vagyok az egyetlen, aki itt lakik” – mondja a Szabad Európa videójában egy maradó, akinek a katonaság épp egy kályhát visz ki. Működik egy csomagküldő szolgálat is, ami a nyugdíjakat is kézbesíti.
Az oroszok továbbra is a polgári infrastruktúrát célozzák. „Egy horda, azért jöttek, hogy mindent elpusztítsanak” – mondja az egyik ukrán katona.
Az ENSZ szerint 18 millió ukránnak van szüksége humanitárius segítségre.
Kenderesi Gabi, máig az 1984-ben alakult Kampec Dolores és a kortárs komolyzenéhez és a free jazzhez közelítő sok más formáció énekese volt a Nirvánia után podcastsorozat vendége. Ma már a zenélés mellett buddhista hitoktató is. Ezzel – ahogy mondja az interjúban – „egyre inkább a saját lényem formálódik ki”. „Mitől lesz a holnap jobb, mint a ma?” – kérdezi spirituális útkeresésében.
És még egy hír, ami akár fontos is lehet Amerika jövőjében: Ukrajnáról, Iránról és Nagy-Britanniáról szóló titkosított dokumentumokat is találtak Joe Biden amerikai elnök volt irodájában, amelyet még megválasztása előtt használt.. Egy nagyon hasonló ügy miatt évek óta nyomoznak Donald Trump ellen.
Biden ügyvédei elismerték, hogy körülbelül tíz titkosított aktát találtak az elnök korábbi irodájában, amit még megválasztása előtt, 2017 és 2020 között használt.
Kellemes napot kívánok!
Kerényi György
