Már ötezerhez közelít a török–szír földrengés áldozatainak száma; a pedagógusoknak csak hat-hét százaléka sztrájkolt eddig; elfogyott a választásra kiosztott pénz, itt a recesszió. Válogatásunk az elmúlt 24 óra legfontosabb híreiből és saját anyagainkból.
A legfontosabb hír a török–szír határon történt földrengéssorozat. Újabb utórengések voltak Törökországban, ahol már legalább 4300 áldozata van a katasztrófának. A 7,8-as, majd 7,6-os erejű rengésben és a száznál is több utórengésben rengeteg épület dőlt össze, és mivel a mentés még mindig tart, a halottak száma nőni fog. A mentőalakulatok dolgát a hóvihar is nehezíti, közöttük már egy ötvenfős magyar csapat is dolgozik.
A pedagógusoknak csak hat-hét százaléka sztrájkolt eddig
Sok pedagógus azért nem sztrájkol, mert kiskeresetű, családos emberként érzékenyen érintené, ha levonnák a munkabeszüntetésre eső bérét, pedig azt a szakszervezetek és egy alapítvány részben vagy teljesen megtéríti. Eddig kevesen igényelték ezt a segítséget, ugyanakkor nem pénzkérdés a sztrájkolók száma – írtuk összefoglaló cikkünkben.
A 147 ezer pedagógusból maximum tízezer sztrájkolt eddig, főleg a főváros és a megyeszékhelyek állami fenntartású általános és középiskoláiban dolgozók.
A kisebb településeken nagyobb a félelem (egy kormányrendelet immár lehetővé teszi, hogy a szabályszegőket csak tanév végén rúgják ki), mert az igazgatók – az illetékes tankerület fenyegetését továbbadva – arról tájékoztatták beosztottjaikat, hogy ha valahol sokan sztrájkolnak, akkor esetleg kevesebb fejlesztési forráshoz jut az iskola, és lehet, hogy új igazgatót erőltetnek rájuk. Az is hat, hogy egy falusi vagy kisvárosi pedagógus elbocsátása esetén nehezebben talál megfelelő munkát, mint nagyvárosi kollégája.
A két nagyobb oktatási szakszervezet a sztrájkalapból képes fedezni a kieső munkabéreket – nem szakszervezeti tag pedagógusok esetében is.
A Tanítanék Mozgalomhoz tavaly 82,6 millió forint adomány érkezett erre a célra. Bojár Gábor, a leggazdagabb hazai üzletemberek százas mezőnyének tagja havonta fél-egymillió forinttal támogatja a demonstrációkat, de a gazdasági elit nem mozdult meg erre a célra (sem).
A NER oktatási reformját levezénylő Hoffmann Rózsa államtitkára, Gloviczki Zoltán érdekes dolgokat árult el a reform bevezetéséről a hvg.hu-nak adott interjúban. Ma már olyannyira sikertelennek ítéli, hogy a közoktatás összeomlásában bízik, mert akkor újjá lehetne építeni.
Több mint kétszer annyi magyar él külföldön, mint tíz éve – szerepel a nemzetközi migrációt infografikákkal értelmező cikkünkben.
Hazai népességbeli arányukhoz képest inkább a legképzettebb magyarok vándoroltak ki az elmúlt időszakban más EU-s országba, legtöbben viszont a középfokú végzettségűek.
A magyar orvosok főleg az Egyesült Királyság, Németország és Norvégia felé vették az irányt: évente húsz- és negyvenötezer közötti a kint élő orvosok és alig alacsonyabb az ápolók száma.
Elfogyott a választásra kiosztott pénz, itt a recesszió
Több mint húsz éve nem zuhant ekkorát az élelmiszerboltok forgalma. A vásárlóerő csökkenése már nagyon komoly visszaesést okoz a fogyasztásban. Szinte minden várakozásnál rosszabb lett a magyar kiskereskedelem forgalma év végén, és 2022 egészére is csak a benzin nyomott ára és a kormányzati osztogatás miatt mérhettek növekedést.
2021 novembere és 2022 márciusa között a kormány nagyjából kétezer milliárd forintot szórt ki az emberek közé a választásra készülve. A Magyar Nemzeti Bank úgy számolt, hogy abból az 1592 milliárd forintból, amely az osztogatás 2022-re eső része volt, szeptemberig majdnem 1100 milliárdot költöttek el. Ebből hetvenmilliárdot fordítottak hiteltörlesztésre, 595 milliárd forintot a mindennapi vásárlásokra, 427 milliárdot pedig egyszeri nagyobb kiadásokra.
Ez megváltozott a pénz fölélésével. Az élelmiszerjellegű vegyesüzlet nevű kategóriában (a magyar bolti forgalom több mint háromnegyedét ezek adják) éves szinten 2,6 százalékkal esett vissza a forgalom, decemberben pedig már 10,5 százalékos zuhanást mért a KSH.
A számok az áruk mennyiségére vonatkoznak, mert az árakban az infláció miatt óriási növekedés volt: éves szinten 14,5 százalékos volt, decemberre már 24,5 százalékra ugrott.
A 24.hu számítása szerint a kormány 1617 milliárd forintnyi állami vagyont adott át az általa alapított 33 vagyonkezelő alapítványnak 2020–2021-ben, a konstrukció létrehozásakor. Bár az ígéret az volt, hogy ezzel megteremtődik a felsőoktatás függetlensége a politika által meghatározott állami költségvetéstől, igaza lett azoknak, akik csak kommunikációs fogásnak tartották.
2021-ben 225 milliárd, tavaly már 330 milliárd forintot adott az állam az alapítvánnyá alakított egyetemek finanszírozására. A legtöbb vagyonkezelő évi négyszázmillió forintot kap, ebből fizetik egyebek között a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat, és ebből finanszírozzák „az alapítvány által közvetlenül ellátandó közfeladatokat”, például az ösztöndíjakat, amelyeket a hallgatói teljesítmény, rászorultság alapján ítélnek oda.
Az alapítványok többségénél pár tízmillió forint megy el a működési költségekre, ötven-százmillió forint a vezetők bérére. Az egyetemek kuratóriumaiban ülő kurátorok átlagosan havi egy-másfél millió forintot keresnek – írja az éves beszámolókat vizsgálva 24.hu, amelyet mi is szemléztünk.
A Telex úgy tudja, hogy az Orbán-kormány energiaügyi projektekre költené az EU-s RRF-hiteleket és a REPowerEU program forrásait is: összesen akár négyezer milliárd forintnyi uniós pénzt szeretnének így felhasználni.
Tiszasziget újratöltve
Ukrajnában ellentmondásos hírek jelentek meg a védelmi miniszter helyzetéről, így kétséges a háborús küzdelem egyik kulcspozíciója, miközben Ukrajna újabb orosz offenzívára készül – írtuk meg.
Már bejelentették Olekszij Reznyikov védelmi miniszter leváltását, de aztán kiderült, hogy a héten nem lesz személyi változás a védelmi minisztériumban. Hírek szerint a minisztériumot a katonai hírszerzés vezetője, Kijlo Budanov veszi át.
És végül egy újabb sztori a Szabad Európa kedves régiójából, a délkeleti hármas határ mellől, Tiszaszigetről. A környéken nemcsak a szerb fantomlakosok betelepítésének volt nagy divatja, ahogy erről lapunk elsőként hírt adott, hanem a szociális szövetkezetek létrehozásának is.
Az 1800 fős falu önkormányzata harmincegymillióból felújított egy romos laktanyát, majd kiadta egy szociális szövetkezetnek havi 6500 forintért. A vállalkozás ennek a százszorosáért adta tovább különféle rendezvényekre a Honvédelmi Minisztériumnak. A településen nemrég iparűzési adót emeltek, és elzárták a gázfűtést is az önkormányzat épületeiben.
További kellemes napot kívánok!
Kerényi György
