Ma is válogattunk az elmúlt 24 óra legfontosabb cikkeiből, híreiből. A Google szerint nem politikai hirdetés a kormány bombás kampánya; a debreceniek tiltakoznak a hatalmas kínai beruházás ellen; 4,9 százalék volt az államháztartás tavalyi hiánya.
A Google a magyar kormány bombás óriáskampányát nem tünteti fel a politikai hirdetések átláthatóságát célzó adatbázisában. Megkérdeztük a techóriást arról, hogy a kormány kampányát miért nem tartják politikai hirdetésnek a YouTube-on, miközben a kormányközeli Aktuális Média hasonló hirdetéseit igen. A Google meglepőt lépett válaszul: elismerték az érvelésünket, ezért úgy döntöttek, hogy az Aktuális Média vonatkozó hirdetését is kiveszik a megismerhető adatbázisból.
Szerencsére nemsokára elkészül az uniós átláthatósági szabályozás a témában, mondta el lapunknak egy szakértő.
Népi ellenállás
Újabb szakaszába lépett a „törvénytisztelő pécsi plakátjavító”, Heindl Péter harca a Fideszt támogató kormányplakátok ellen. Heindl január 4-én arra kérte a bíróságot, hogy mielőtt tárgyalnák a rongálás vádjával ellene indított keresetet, kérjenek előzetes döntéshozatalt az Európai Unió bíróságától. A Pécsi Törvényszék egy hónapon belül dönt az indítványáról.
Írtunk már arról, hogy a 62 éves pécsi jogvédő úgy látja: a kormány jogot sért, amikor óriásplakátjaival a kormánypártokat támogatja, az ellenzéket pedig lejáratja a választók előtt. Heindl érvelése szerint a választási törvény a pártokra bízza a választási harcot, ráadásul az Alkotmánybíróság kimondta, hogy „az államnak semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében”, mert ha nem teszi, a kormánypártok a demokratikus konvenciókat és szabályokat felrúgó túlhatalomhoz jutnak.
Emiatt Heindl Péter 2021 novembere óta Baranya tucatnyi településén szinte napi rutinnal rövid szövegeket ír az említett politikai hirdetésekre, amelyek ezáltal a kormány üzenetétől eltérő értelmet kapnak. Így például a kormány által gyermekvédelmi népszavazás néven indított, az ellenzők szerint LMBTQ-népszavazásként hivatkozott kezdeményezést propagáló plakátok „Védjük meg a gyerekeket!” mondata alá azt írta, hogy „a Fidesztől” és „Putyintól”.
Mivel itthon Heindl Péter nem talál orvosságot panaszára, 2022 augusztusában az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ám a strasbourgi ítélet megszületéséig – az intézmény túlterheltsége miatt – akár öt-hat év is eltelhet. Miközben a jogász „javítgatta” a kormányplakátokat, a nyomozó hatóságok büntetőeljárásokkal próbálták jobb belátásra bírni.
Akkumulátorgyár
Debrecenben nem egy magányos ellenálló tiltakozik a város déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyár ellen.
Bekiabálások akadályozták prezentációja megtartásában a megyei katasztrófavédelmi igazgatót és a kínai CATL cég magyarországi vezetőjét a tervezett akkumulátorgyár miatt tartott, hatórás közmeghallgatáson – tudósított az eseményről partnerünk, a debreciner.hu. Az esemény a város jövőjét meghatározó beruházás katasztrófavédelmi engedélyezési eljárásának részét képezte.
Kiderült, hogy a kínai cég három ütemben építené fel a gyárat, az eddig kommunikált számok a vízfogyasztást illetően csak a beruházás harmadára vonatkoznak.
Friss hír, hogy egy másik debreceni akkumulátorgyárat építő cég két tulajdonosa házi őrizetbe került Kínában.
Szolidaritás Ukrajnával
Míg Orbán Viktor máig nem utazott el Kijevbe a háború kitörése óta, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere megtette ezt Varsó, Pozsony és Prága főpolgármesterével közösen. Vitalij Klicskóval, Kijev polgármesterével találkoztak, és mindannyian szolidaritásukat fejezték ki az orosz agressziót elszenvedő ukrán néppel és Kijev lakosságával.
„Budapest Ukrajna mellett áll. A magyar kormány nem azonos Magyarországgal” – mondta Karácsony.
Új szintre emeli együttműködését a NATO és az Európai Unió – erről állapodtak meg Brüsszelben. Oroszország Ukrajna elleni katonai inváziója felgyorsította Európa azon törekvését, hogy minél több területen legyen független más nagyhatalmaktól. Bár az egyik egy politikai-gazdasági, a másik pedig egy katonai-védelmi tömörülés, nagyon sok a közös pont a szervezetek életében, működésében. A felek vállalták, hogy egyrészt fokozzák, másrészt még inkább összehangolják a jövőben katonai, védelmi kiadásaikat és fejlesztéseiket.
Önálló európai haderő felállításáról nem volt szó.
Kis- és Nagy-Magyarország
2023-tól megváltoznak a felsőoktatási felvételi szabályai. Megszűnik a minimumponthatár: a maximum 500 pontos felvételi rendszerben az alapképzésre és osztatlan képzésre eddig nem lehetett bejutni 280 pont alatt, a felsőoktatási szakképzésre pedig 240 pontnál kevesebbel.
A minimumponthatár eltörlésének köszönhetően többen juthatnak majd be az egyetemre, ám az Eduline szerint több népszerű szakon 40-50 ezer forinttal emelkedett az önköltség összege.
Azt, hogy hány hallgató nyerhet felvételt, az egyes intézmények fogják meghatározni a fenntartóval való egyeztetés után.
2022-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 4,9 százaléka volt, a földgázkészlet-felhalmozást is számítva pedig a hiány 6,1 százalék lett. Az államadósság a gazdasági növekedés miatt a GDP-hez képest az előző évi 76,8 százalékról 73,5 százalékra csökkent.
2022 februárjában pedig egy hónap alatt 1585 milliárd forint mínuszt termeltek. Ekkor, a választások előtt közvetlenül utalták a 13. havi nyugdíjakat, a szülők személyijövedelemadó-visszatérítését és a rendőrök, katonák fegyverpénzét. Ez a három intézkedés önmagában körülbelül ezer milliárd forintba került.
A 2022-es költségvetést a választások előtti túlköltekezésen kívül számos tényező meghatározta, így:
– az égbe kilövő energiaárak mellett a rezsicsökkentés (részleges) fenntartása;
– a forint értékvesztésének gazdasági hatása az államháztartásra is hatással van;
– és az éves szinten 14-15 százalékos infláció is meghatározó.
Utóbbi miatt ugyanakkor sokkal több bevételt is hoz az államnak az általános forgalmi adó révén.
A nemzetegyesítés már a közigazgatás területén is működik. Alig lépett életbe Magyarországon az a jogszabály, amely előírja, hogy amegye helyett a vármegye kifejezést kell használni a hivatalos kommunikációban, máris akad olyan oldal, amelyik Erdélyben is elkezdte használni a régi-új kifejezést Románia megyéire is – írta meg a Transtelex. A magyar kormány által finanszírozott Székelyföld.ma nevű weboldalon (amelynek egyébként az impresszuma üres, munkatársai nem ismertek) már Szeben és Brassó vármegyét írnak, holott a romániai közigazgatás nem ismeri ezt a fogalmat.
A Transtelexet erre – a magyar kormány kommunikációs patronjait használva – lebalodalizta egy csíkszeredai önkormányzati képviselő, az erdélyi magyar kormánylap, a Székelyföld.ma pedig a nemzeti érzelem hiányát kérte számon a Transtelexen a magyarországi jogszabályváltozás kapcsán.
További jó napot kívánok!
Kerényi György
