Megint módosítottak egyet a Alaptörvényen, elfogadták a 2023-as költségvetést, jövőre beköszönt a vármenyék és főispánok kora. Mindeközben a pedagógusok legalább akkora bérrendezésre várnak, mint amekkorát a rendőrök és a katonák kaptak a kormánytól. Visszatérőben a járvány a régióban, emelkedik a banki hitelek kamata az infláció miatt. Legfontosabb híreink.
Rohamtempóban
Tegnap elfogadta az országgyűlés a 2023-as költségvetést, megszavazta a kormánypárti többség azt is, hogy a jövőben ugyanazon a napon legyen az európai parlamenti és az önkormányzati választás is Magyarországon. Ehhez a korábban gránitszilárdságúnak ígért Alaptörvény immáron tizenegyedik módosítása kellett. Január elsejétől a megye helyett a vármegye, a kormánymegbízott helyett pedig a főispán elnevezés lesz a hivatalos.
A történelmi hagyományokra hivatkozva megváltozik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés „a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható". A változtatás indoklásában az szerepel, hogy „vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése".
Ajánlatra várva
Augusztus 10-én lesz a sztrájktárgyalás következő fordulója, a hivatalos ígéret szerint addigra letesz valami értékelhető ajánlatot az asztalra a kormány képviselője, Maruzsa Zoltán államtitkár – mondta a Szabad Európának Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) elnöke.
Az szervezet nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz és elvárják azt, hogy legalább ugyanolyan arányban emelkedjen a pedagógusok bére, mint a katonáké vagy a rendőröké. Komjáthy Annától megtudtuk, hogy a PDSZ eddig még semmiféle visszajelzést nem kapott a nyílt levélre.
Járványhelyzet újratöltve
Magyarországon is újra erősebben terjed a Covid-19. Romániában már napi tízezres esetszámra készülnek, de a régió más országaiban is súlyosbodik a helyzet. A járványhullám tetőzését nyár végére várják.
Az egész régióban visszatérőben van a koronavírus. Olyan súlyos járványhullámra nem kell számítani, mint tavaly, mivel a nyájimmunitás és az oltások lényegesen csökkentették a várható kockázatokat. Emellett például Magyarországon a legsebezhetőbbek jelentékeny része már belehalt a járványba.
Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint a 60 feletti korosztálynak, valamint a krónikus betegeknek kellene mostanában beadni a negyedik oltást. Számukra újabb emlékeztető oltást javasol az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ is.
A nyár ellenére Magyarországon is egyre jobban terjednek az omikron vírustörzs új variánsai, az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt héten megduplázódott.
Menekültek a Balatonnál
A háború februári kezdete óta menekültek milliói hagyták el Ukrajnát. Köztük számos haszid zsidó, akiket nem győzött meg Oroszország „nácimentesítő" narratívája. Ezek az emberek családoknál és jótékonysági szervezeteknél kerestek menedéket. A Machne Chabad mentőfalu Balatonőszödön található.
Képgalériában mutatjuk meg, hogy az EMIH az Ukrán Zsidó Hitközségek Szövetségével több mint hatszáz ukrán menekült hosszú távú ellátására alkalmas „menekültfalut" hozott létre Balatonőszödön Machne Chabad néven, a 180 ezer négyzetméteres egykori pártüdülő területén. A kezdeményezést a magyar kormány is támogatja.
A Balatonnál találnak menedéket az Ukrajnát elhagyó haszid zsidók
Figyelmükbe ajánlom még a 24.hu cikkét arról, hogy mostanra szinte az összes nagybank hiteldrágításokkal válaszolt az MNB június vége óta több lépcsőben végrehajtott nagyarányú kamatemeléseire, a g7 pedig arról cikkez, hogy találtak 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézni.
Kellemes napot kívánok!
Báthory Róbert
