Válogatásunk az elmúlt 24 óra híreiből, cikkeiből: Orbán, ha nem is négyszemközt, de találkozott Zelenszkijjel. Távoznak a miniszterek az egyetemeket irányító kuratóriumokból. A magyarok kétharmada szerint rossz irányba halad az ország.
„Meghallgatva az ukrán elnököt, nyilvánvaló, hogy ez a háború elhúzódik, nem számolhatunk azzal, hogy hamarosan véget ér – jelentette ki Orbán Viktor csütörtöki Facebook-videójában. – A magyar érdek továbbra is a minél gyorsabb tűzszünet, béketárgyalások és egy tartós békét eredményező rendezés.”
A miniszterelnök arról nem szólt, hogy elfogadja-e Zelenszkij újabb meghívását Kijevbe, ahol – ellentétben a legtöbb nyugati vezetővel – a háború kitörése óta nem járt.
Ki hol áll?
Európa abszolút a vesztes oldalon áll az orosz–ukrán háborúban – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter. Tízszer annyit fizetünk az energiáért, mint az Egyesült Államokban, a német és magyar cégeknek pedig így kell versenyképesnek maradniuk. (A tízszeres különbség nem igaz, még nálunk sem, ahol jelenleg a legdrágább a gáz.)
Ide kapcsolható a csütörtöki Kormányinfó egyik bejelentése. A magyar kormány egy évtizede nem teszi lehetővé Magyarországon szélerőművek létesítését. Most, hogy a magyar energiaellátás szinte kizárólagos biztosítójaként kezelt orosz forrás bezárul, a kormány enyhíti a szélerőművekkel kapcsolatos szabályokat. Ezt úgy tervezik, hogy csökkentenék a távolságot, amennyire egy település külső határától állnia kell a szélerőműnek – mondta Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter itt azt is mondta, hogy a magyar kormány azt tartja elfogadható békének, amit Ukrajna is, és elítéli a területi integritás megsértését.
Friss hír, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök este egy, a Mathias Corvinus Collegium által rendezett beszélgetésen Szekszárdon azt mondta, hogy „ha Ukrajna nem változtat a magyar nyelvet visszaszorító nyelv- és oktatási törvényen, akkor nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió felé sincs számára út”.
Hősként fogadták az ukrán elnököt Brüsszelben – számoltunk be a látogatásról. Parlamenti beszédét követően hatos csoportokban az összes EU-tagállam vezetőjével találkozott, hogy támogatást kérjen a háború sikeres megvívásához.
Andrij Jermak, az elnök kabinetfőnöke eközben Twitteren azt írta, hogy „a hosszú hatósugarú fegyverek és a vadászgépek kérdése meg lett oldva”.
„Az Európai Unió Ukrajna, és Ukrajna az Európai Unió” – fogalmazott utóbb a sajtótájékoztatón Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Von der Leyen külön is hangsúlyozta az igazságos béke szükségességét, hozzátéve, hogy „Oroszországnak meg kell fizetnie a pusztításért és a kiontott vérért”.
Az előreláthatóan péntekbe nyúló rendkívüli csúcstalálkozó két további témája a versenyképesség és a migráció.
Az orosz–amerikai kapcsolatok „példátlan válságban” vannak, és nincs semmi jele a javulásnak – mondta csütörtökön egy magas rangú orosz diplomata.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes érvelése szerint nem hagy teret a diplomáciának, hogy a Fehér Ház az ukrajnai fegyverszállítások növelésére helyezi a hangsúlyt az orosz vereség biztosítása érdekében.
Nem is olyan régen a látogatók még Bahmut városának XIX. század végi épületeiben kalandoztak, élvezték sétájukat a rózsákkal szegélyezett tóparti parkban, és megízlelték a történelmi föld alatti barlangokban termelt pezsgőt. Az orosz határtól mintegy száz kilométerre fekvő só- és gipszbányák városa népszerű turisztikai célpont volt a kelet-ukrajnai Donyecki területen.
Az ukrajnai háború leghosszabb csatája szellemvárossá változtatta Bahmutot. A háború előtti nyolcvanezres lakosságból csak néhány ezer maradt. Ők ritkán látják a napfényt, mert idejük nagy részét a pincében töltik, ahol meghúzódnak a körülöttük és felettük folyó ádáz harcok elő. Olvassák el cikkünket a városról.
Vérontás helyett véradás
Eljárt az idő a klasszikus véradás felett, és ezt a vérellátó szolgálat is megértette – foglaltuk össze cikkünkben. Egy kedvezőtlen trend ért véget azzal, hogy hosszú évek után ismét egyre több vért adnak az emberek. Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) legfrissebb adatai szerint 2022-ben több mint 343 ezer adag (450 ml) vért vettek le a donoroktól. Ez kilencezer egységgel több, mint 2021-ben volt.
Ritka példa egy állami szervezet életéből: az Országos Vérellátó Szolgálat képes volt átlépni a saját árnyékán, és úgy liberalizálni a rendszert, hogy ismét egyre több embernek legyen kedve elmenni vért adni. 2021-ben az OVSZ majdnem betiltotta az irányított véradást, amikor egy konkrét ismerősnek ajánlhatjuk fel a vérünket, de még abban az évben fordult a kocka, és a tiltást teljes liberalizáció követte. Tavaly meg is lett az eredménye: majdnem megduplázódott az irányított véradások száma.
Távoznak a miniszterek a az egyetemeket irányító kuratóriumokból
A Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfón jelentette be, hogy a kormánytagok lemondanak az egyetemi kuratóriumi pozícióikról, miután az Európai Bizottság kifogásolta a jelenlétüket.
Semmit sem garantál a kormánytagok távozása az egyetemi alapítványokból – mondta lapunknak Radó Péter oktatáskutató. Szerinte az Európai Bizottság sem fog megelégedni ezzel a lépéssel, mert ez még nem garantálja az átláthatóbb gazdálkodást és az egyetemek autonómiáját.
A napokban Orbán Viktor egy nyilatkozata miatt ismét kiemelt téma lett a közbeszédben Magyarország európai uniós tagsága, illetve megszüntetése. A figyelem középpontjába kerülő idézetet később pontosították. A brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán hír- és háttérelemzéseire épülő, Messziről jött ember című podcastunkban körbejárjuk, mivel járna a szakítás, ki kezdeményezheti, és van-e visszaút.
A magyarok 17,5 százaléka küldte vissza a kormány szankcióellenes nemzeti konzultációs kérdőívét. A népszavazások helyett alkalmazott, semmilyen jogi jelentőséggel nem bíró és nem ellenőrizhető konzultációk legfrissebbje eddig 9 milliárd 868 millió 125 ezer 988 forintba került az adófizetőknek – tudta meg Kassai Dániel XVIII. kerületi független önkormányzati képviselő. Kassai azt követően számolt be erről, hogy bement a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodába, hogy kikérje az adatokat. Ez azonban még nem a végleges összeg, ugyanis a konzultáció eredményességét hirdető plakátkampány költségei egyelőre nem nyilvánosak.
Iváncsa és Göd után Debrecen mellett már nem lesz különleges gazdasági övezet a készülő akkumulátorgyár miatt – hangzott el a Kormányinfón. A kormány a gyárról szóló népszavazást sem tartja indokoltnak, mert számos álhír kering az ügy kapcsán.
Emlékeztetőül: 2008-ban a helyi Fidesz népszavazást kezdeményezett az Apollo Tyres indiai gumiabroncsgyár gyöngyösi beruházása ellen – a mostani debreceni beruházást ellenzőkéhez hasonló érvekkel.
Még egy bejelentés a Kormányinfóról: nincs szükség belső vizsgálatra az Igazságügyi Minisztériumban a Völner–Schadl-ügyben. Bár folyamatban van a nyomozás, a tanúvallomások alapján nincs semmilyen jogi tény, amely szükségessé tenné – mondta a miniszter. Ehhez pedig egyébként is szükség lenne a bírósági ítéletre, hiszen mindenkit megillet az ártatlanság vélelme – mondta Gulyás. (Az ellenzék ’22-es kampányának amerikai finanszírozása kapcsán közvetítőszerepet játszó Korányi Dávidot már a nyilvánosság előtt bűnözőnek nevezik Fidesz-politikusok, holott ott még gyanúsítás sem történt.)
Megélhetési aggodalmak
Az áfacsökkentés nem árcsökkentést hoz, hanem a kereskedelmi haszon növekedésével jár – hangzott el szintén a Kormányinfón. Az árstopokat addig lehet fenntartani, amíg garantált az ellátásbiztonság. Mint ismeretes, minden érintett szakmai és érdekképviseleti szerv a kivezetésüket sürgeti.
Az infláció változó szintű felfutásával együtt az embereket leginkább a megélhetési költségek és az életszínvonaluk foglalkoztatja – foglaltuk össze illusztratív cikkünkben az Eurobarometer friss európai fellépését. A magyarok viszont a háromszor akkora inflációt is sokkal kevésbé érzik a bőrükön saját bevallásuk szerint. Tízből kilenc európai komolyan aggódik a megélhetési költségek megugrása miatt, de Görögországban, Olaszországban vagy Portugáliában lényegében mindenkit nyomaszt ez saját maga vagy a szerettei miatt.
A háborúzni kívánó orosz állam elleni EU-s szankciókat az uniós polgárok elsöprő többsége, még a magyar válaszadók többsége is inkább támogatta, pedig pont október 14-én indult Magyarországon az azóta is minden létező csatornán futó állami és kormányközeli bombás kampány.
Tavasszal még a magyarok ugyanolyan hányada tartotta jó irányba haladónak az országot, mint ellenkezőleg. Őszre viszont az ország negyede érezte már csak jónak általában az irányt, kétharmaduk szerint inkább rossz.
Kellemes hétvégét kívánok!
Kerényi György
