Legfontosabb cikkeink ma reggel: súlytalan lett a Fidesz az Európai Parlamentben; egy angol offshore-ügyvéd segítette Jászai Gellért indulását; Kína, Belarusz és Oroszország élen járnak az újságírók bebörtönzésében.
Javulni látszik Magyarországon a járványhelyzet. Csütörtökön 6884 új fertőzöttet találtak, kórházban 6939 embert kezelnek, közülük 573-an vannak lélegeztetőgépen és a vírus következtében elhunyt 166 ember.
Jászai Gellért korai éveinek offshore támogatója
Jászai Gellért Mészáros Lőrinc mellett kezdett, de már függetlenedett tőle, és állami segítséggel akkora céget épített fel, a 4iG-t, amely hamarosan bekebelezi a kormányzati távközlési infrastruktúrát. Az üzletember pályafutása 2000 után kezdődött, amikor megalapította az SCD Group nevű céget. Ebben valószínűleg Leisztinger Tamásnak, az akkor inkább a baloldalhoz sorolt, mára a NER-ben is helyet kapott üzletembernek frontolhatott.
Most kiderült, hogy Jászait ekkor egy offshore-cégek alapításával foglalkozó ügyvéd is segítette. John C. Sturgeon nagypályás offshore-lovag, akihez a Panama-papírok alapján tizenöt cég köthető. (A Panama-papírokat 2015-ben szivárogtatta ki valaki német újságíróknak. Majdnem 12 millió dokumentumot tartalmazott a panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda által kezelt offshore-cégekről.)
Sturgeon többnyire másoknak frontol, és Jászain túl üzletfele volt Habony Árpád korábbi ügyvezetője és a Századvég korábbi elnöke is.
Súlytalanná vált a Fidesz az EP-ben
Az Európai Parlamentet öt évre választják, de a parlamenten belüli választott, vezető tisztségviselők mandátuma két és fél évre szól, ezt követően tisztújítást tartanak. A Fidesz 12 képviselője, miután a párt kilépett a néppárti frakcióból, és képviselői függetlenként ülnek a parlamentben, elveszítette összes szakbizottsági tisztségét. A párt az újraosztásnál tisztségek nélkül marad, így befolyása még gyengébb lesz.
Most egyedül Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke tölt be fontos pozíciót, azonban párttámogatás, párthovatartozás nélkül a magyar kormánypártnak ennek is búcsút kell intenie.
Közben három jelölt van hivatalosan az Európai Parlament elnöki posztjára, de a háttérben komoly alkudozás folyik. Az EP három erős frakciója, az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, illetve a liberális Megújuló Európa 2019-ben megegyeztek, hogy a parlament elnökét a szociáldemokraták adják, így került az olasz David Sassoli a pozícóba.
Ugyanakkor abban is megállapodtak, hogy két és fél év múlva az Európai Néppárt jelöltje veszi át a posztját. Tehát ha minden a papírforma szerint történik, akkor a máltai Roberta Metsola lesz a következő két és fél évben az uniós törvényhozás vezetője. Sassoli azonban még maradna, arra hivatkozva, hogy a Covid miatt alig ülésezett a parlament.
Kína, Belarusz, Oroszország és a szabad sajtó
Az ukrán hadsereg egyik tagja szerint egyre inkább hibrid háború felé tartanak: nem mindig látható módon jelent rájuk veszélyt az ellenség. Videónkban egy másik katona két nappal társa elvesztése után arról beszélt, hogy szerinte az orosz csapatok bármire képesek.
Az amerikai képviselőház elfogadta a 770 milliárd dolláros védelmi törvényjavaslatot, ebben anyagi támogatást nyújt az ukrán hadseregnek és pénzalapokkal segíti a balti államok stabilitását. A törvény emellett segít korlátozni Kína térnyerését.
A törvényt kétpárti támogatással fogadták el, és várhatóan a héten a szenátus is megszavazza – írjuk cikkünkben.
2021-ben minden eddiginél több újságíró került börtönbe a világon: 293, 13 fővel több, mint tavaly. A CPJ (Committee to Protect Journalists) jelentése szerint legalább 24 újságírót öltek meg idén a munkájuk miatt, további 18 tisztázatlan körülmények között halt meg.
Idén is Kínában börtönözték be a legtöbb újságírót, ahol a legkisebb oknyomozásért is leültethetik az embert - 2021-ben legalább ötvenet. Belarusz a listán az ötödik. Oroszország pedig a kilencedik.
