A Város Mindenkié csoport (AVM) egy 2020-as akciójával a közvécék hiányára igyekezett felhívni a figyelmet. A három aktivista ellen büntetőeljárás indult, amelynek eredményeképpen most megszületett az elsőfokú ítélet: a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy évre próbára bocsátotta a három aktivistát, és 118 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte őket.
A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász Egyesület már a 2010-es évek közepétől igyekszik ráirányítani az emberek figyelmét egy köztisztasági kérdésre. Budapesten ugyanis – habár közvécék nem álltak rendelkezésre – a rendőrség megbüntette azokat, akik az utcán végezték a dolgukat, ami elsősorban a legszegényebbeket, a hajléktalanságban élőket sújtotta.
Ehhez kapcsolódóan: Balog Gyula: A hajléktalanpopuláció nem csak abból áll, amit az utcán látni, az csak a jéghegy csúcsa
Egy ilyen szabálysértési ügy miatt fordult az Utcajogász 2016 nyarán az alapvető jogok biztosához, aki 2017. márciusi állásfoglalásában felkérte a Belügyminisztériumot, hogy fontolja meg a jogszabály-módosítást, hogy törvényi kötelezettséggé váljon a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása. A biztos egyúttal felkérte Budapest főpolgármesterét, hogy vegye fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önkormányzati feladatként való vállalását, ennek ellenére az elmúlt években nem igazán változott a közvécék száma és állapota – fogalmaz A Város Mindenkié aktivistáinak jogi védelmét ellátó Utcajogász Egyesület közleménye.
Az AVM aktivistái – a fokozatosság elvét betartva, egy hosszú közéleti kampány után – 2020 novemberében újabb figyelemfelkeltő akcióba kezdtek, amelynek keretében stenciles technikával, festékszóróval fújtak fel az illemhelyek hiányára vonatkozó feliratokat a Ferenciek terére és a Városház utcába.
Ehhez kapcsolódóan: Hajléktalanszálló vezetője: Nagyon nehéz az élet, és nem mindegyikünk egyformán erős
Le lehetett volna mosni a feliratot
2021 januárjában a három aktivistát gyanúsítottként idézték be a rendőrségre kétszázezer forint kár okozása miatt. A kétszázezer forintot a feliratok eltüntetésére kirendelt takarítócég számlázta ki az V. kerületi önkormányzatnak, ám – mint később a vegyész szakértői véleményből világossá vált – a feliratok acetonnal is eltüntethetők lettek volna, így a megállapított összeg aránytalanul magas volt.
Az aktivisták elismerték, hogy felfestették a feliratokat, ám tagadták a bűnösségüket. A bíróság 2025. február 25-én kelt ítélete szerint azonban – bár a vádlottak céljai méltányolandók – az általuk választott eszköz nem volt megfelelő, tettükkel korlátozták a főváros tulajdonhoz való jogát, és megrongálták az addig kifogástalan állapotban lévő térkövet, így a társadalomra veszélyes tettet hajtottak végre.
Politikai véleménynyilvánítás
Az Utcajogász Egyesület véleménye szerint azonban az aktivisták elsősorban a politikai véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolták. „Öt éve húzódik már ez az ügy, a három aktivista mindvégig konzisztensen ugyanazt állította, és következetesen állt ki az igazáért. A bíróság ítélete ellen a vádlottak fellebbezést terjesztenek elő, és én is, saját jogomon. A véleményünk nem változott az elmúlt öt év alatt: ebben az ügyben a leglényegesebb elem az, hogy a vádlottak az Alaptörvényben foglalt jogukat gyakorolták. Márpedig ebben az esetben nem bűncselekmény történt, amely veszélyes volna a társadalomra, hanem épp ellenkezőleg: tettük társadalmilag hasznos volt” – mondta dr. Tran Dániel, a lakhatási és szociális jogok területén rászorulóknak ingyenes jogi segítséget nyújtó Utcajogász önkéntes ügyvédje.
