Az ukrán hadsereg készletei kimerülőben vannak, ezért az EU-ban az a javaslat fogalmazódott meg, hogy a tagállamok a saját készleteikből küldjenek lőszert Ukrajnába, ezzel párhuzamosan pedig drasztikusan növelni kell az európai védelmi ipar kapacitásait. Mindehhez azonban még több pénzre lesz szükség.
Az ukrajnai háború jelenlegi szakasza új hozzáállást igényel az Európai Unió részéről is, amihez ezekben a hetekben igyekszik alkalmazkodni a nemzetközi közösség. Mivel a frontvonal mozgása lényegében megszűnt, és egyes pontokért, városokért folyik ádáz küzdelem, amelyben a tüzérségnek jut kiemelt szerep, a hadseregek a lőszerkészletüket élik fel. Olyannyira, hogy az ukrán katonák tartalékai is – ami tulajdonképpen az őket támogató országok tartalékait jelentik – vészesen fogynak. Egyes jelentések szerint az oroszok naponta ötvenezer lőszert használnak el, ami megfelel az EU-ban egy hónap alatt előállított lőszer mennyiségének. Ráadásul az is látható, hogy az orosz hadsereg nem kíméli az élőerőt sem; ahogy a NATO főtitkára fogalmazott, a minőségi hiányt mennyiséggel igyekeznek pótolni. Az Európai Unió védelmi miniszterei azért találkoztak Stockholmban, hogy egyrészt az Ukrajnának juttatandó lőszerszállítások növeléséről, másrészt a saját használatra előállított hadianyag mennyiségének jelentős emeléséről tárgyaljanak. A megbeszélésen az ukrán védelmi miniszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett. Körvonalazódtak a lehetséges utak.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője az egyeztetés után arról beszélt, hogy háborús időket élünk, és bár szeretné a béketárgyalásokat előnyben részesíteni, most a lőszergyártásról kell beszélni. Borrell úgy összegezte a védelmi miniszterek álláspontját – hangsúlyozva: ebben teljes az egyetértés –, hogy három egymást kiegészítő szakaszt kell teljesítenie az EU-nak. Az egyik és a legsürgősebb, hogy Ukrajna heteken belül jusson hozzá jelentős mennyiségű lőszerhez. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak a saját meglévő vagy megrendelés alatt álló tartalékkészletei terhére egymilliárd euró értékben kell támogatást biztosítaniuk. Másrészt közös beszerzést kell indítani az Európai Védelmi Ügynökség koordinálásával szintén egymilliárd euró értékben – az így beszerzett lőszermennyiség szintén Ukrajnába megy. Végül a védelmi ipar kapacitásainak bővítésével a saját készletek növelését is el kell végezni a gyártási idők jelentős lerövidítésével.
Mindehhez azonban valóban új beruházások kellenek, mert az európai gyárak már közel teljes kapacitással működnek, az árak pedig rohamos növekedésnek indultak.
Ami az imént említett közös beszerzést illeti: egy új rendszert alkalmazna az EU, amely hét kategóriát foglalna magában a kézi lőfegyverek kaliberétől a 155 mm-ig. Különösen a 155 mm-es lőszerek beszerzését kell felgyorsítani, mert ez a fajta nagyon keresett, mivel az ukrán erők nagy hatótávolságú, precíz tüzérségi lövedékekben használják. Az EU célja, hogy a sürgősségre való tekintettel a közös beszerzésre vonatkozó megállapodást legkésőbb márciusban aláírják, a gyártási szerződéseket pedig május végéig megkössék.
Thierry Breton belső piaci biztos is üzent a védelmi minisztereknek, amikor ezt mondta: „Kötelező, hogy egyfajta hadigazdaság felé mozduljunk el az ellátás és a védelmi ipar tekintetében.” Breton szerint egyébként a tervek finanszírozásába az Európai Beruházási Bankot is be kellene vonni. Az EBB azonban jelenleg nem támogathat pénzügyileg lőszer- és fegyvervásárlást. Ráadásul a beruházási banki források felhasználására vonatkozó döntéseket a bank részvényeseinek, azaz a tagországoknak is alá kell írniuk. Márpedig ez a kérdés megoszthatja az uniós kormányokat.
A NATO támogatja az EU-t
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a védelmi miniszterek találkozója után azt mondta, hogy a háború jelenlegi szakasza a logisztika csatája. „Arról szól, hogy az ellátást, a lőszert, az üzemanyagot eljuttatjuk a frontvonalhoz, a katonákhoz. Ez már tavaly ősszel világos volt, és ez az oka annak, hogy a NATO fokozta erőfeszítéseit az iparral való együttműködés és a termelés felpörgetése terén, és ezért kezdtük el a készletekre vonatkozó új követelmények kidolgozását a NATO védelmi tervezési folyamatának részeként – jelentette ki. Beszámolt arról is, hogy a NATO-szövetségesek már aláírtak olyan szerződéseket, amelyek lehetővé tették a termelés növelését, azonban a kereslet továbbra is óriási. – A jelenlegi fogyasztási ráta a lőszergyártás jelenlegi üteméhez képest nem fenntartható. Ezért fel kell gyorsítanunk a termelést” – tette hozzá. Stoltenberg arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnának nyújtott eddigi támogatások elsősorban a NATO-készletek kimerülését okozta, ezt a helyzetet pedig kezelni kell.
Ehhez kapcsolódóan: Egy zavaros ügy: kikből áll az Orosz Önkéntes Hadtest?
Magyarország célja
A magyar honvédelmi miniszter is részt vett az egyeztetésen. A hivatalos tájékoztatás alapján mégsem lehet teljes az egység az uniós tagállamok között az ukrán fegyverszállítások felgyorsításának finanszírozása terén. A honvédelmi tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszámolt arról, hogy a találkozó kiemelt témája az ukrajnai háború volt. A miniszter hangsúlyozta: felszólalásában ismertette Magyarország változatlan és világos álláspontját arról, hogy sem lőszerrel, sem halált okozó eszközzel nem járul hozzá a háború folytatásához és eszkalációjához. „Magyarország célja, hogy kimaradjon a háborúból” – tette hozzá. A tárcavezető elmondta: a találkozó fontos témája volt a védelmi ipar fejlesztése is. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: Magyarország arra törekszik, hogy a korábban a baloldali kormányok által leépített védelmi ipar visszaépüljön, és az elkövetkező években bekapcsolódjon az európai védelemipari véráramba.
A helyzet hasonló lehet az Európai Békekeret finanszírozásához, amely szintén fegyverszállítmányokat jelent Ukrajna számára. Bár azzal kapcsolatban is az a magyar álláspont, hogy az ország nem juttat el halált okozó eszközöket, a békekerethez rendben befizeti a Magyarországra eső hozzájárulást.
Arra van lehetőség, hogy a közös beszerzésből kimaradjon a magyar kormány. Információink szerint eddig a 27-ből 25 uniós kormány, illetve Norvégia jelezte részvételi szándékát. Arról nincs hír, hogy a kimaradók egyike Magyarország lenne, de korábban, a vakcinabeszerzés során már jelezte: nem kíván részt venni a programban, mert nem tartja jó ötletnek ezt a konstrukciót.
Pénz, pénz, pénz
A lőszerbeszerzések kapcsán két héten belül várhatók újabb fejlemények. A téma először a külügyminiszterek és védelmi miniszterek együttes ülésén, majd pedig az állam- és kormányfők tanácskozásán is napirendre kerül. Amennyiben a fenti javaslatokat elfogadják, ismét gondoskodni kell az Európai Békekeret feltöltéséről. A tagállamok ugyanis nagy nehezen hozzájárultak tavaly év végén, hogy kétmilliárd euróval pótolják ki ezt a forrást, amely azonban éppen most fog elfogyni a lőszervásárlások miatt. „Ha többet akarsz tenni, akkor többről kell döntened, de ez magas szintű politikai döntés, ami a vezetőkre tartozik” – mondta ezzel kapcsolatban Josep Borrell.
Így néz ki most Mariupol egy évvel az orosz ostrom után
