Az egyik legmodernebb és legelismertebb állami iskolának tartották a természettudományos laboratóriummal, könyvtárral és számítógépes laborral felszerelt Abdul Hai Habibi középiskolát Afganisztán délkeleti részén.
De mióta a tálibok 2021 augusztusában átvették a hatalmat, a Hoszt városában található világi iskolát medreszévé, azaz vallási szemináriummá alakították, így a hatezer diák és 130 tanár közül sokan kénytelenek voltak elhagyni.
„Ez felzaklatta az embereket – mondta Szainullah Szijal, az iskola egyik végzőse a Szabad Európa Azadi Rádiójának. – Helytelen világi iskolákból medreszéket csinálni.”
Az Abdul Hai Habibi egyike annak a tucatnyi állami iskolának, állami egyetemnek és szakképzőközpontnak, amelyeket a tálibok országszerte iszlám szemináriummá alakítottak.
A bírálók szerint az iszlamista militáns csoport célja, hogy gyökerestül kiirtsa a modern világi oktatás minden formáját, amely azután virágzott Afganisztánban, hogy az Egyesült Államok vezette invázió 2001-ben megdöntötte a tálibok első rendszerét.
Az afgán oktatási rendszer átalakítása a tálibok egyik fő célja volt, amióta visszaszerezték a hatalmat. A harcosok megtiltották a lányoknak, hogy középiskolába járjanak, nemi szegregációt és új öltözködési szabályokat vezettek be az állami egyetemeken, és eltökélték, hogy átdolgozzák a nemzeti tantervet. A tálibok azt is tervbe vették, hogy az ország 34 tartományában kiterjedt medreszehálózatot építenek ki.
Az ő világképükben a medreszék különleges helyet foglalnak el. A tálib szó jelentése is ez: a medreszék diákjai. A kilencvenes években létrejött tálib mozgalom sok tagja a szomszédos Pakisztánban működő radikális iszlám szemináriumokban tanult.
A 1996–2001 közötti brutális uralma alatt a csoport betiltotta a világi oktatást, és vallási oktatással váltotta fel. A lányok nem járhattak iskolába, a nők nem vehettek részt az egyetemi képzésben. A tálibok által vezetett medreszék a militáns ideológiát népszerűsítették, és a fiúkat arra tanították, hogy fejből mondják fel a Koránt.
A nyugati támogatású kormány elleni, közel húszéves felkelés során a tálibok az ellenőrzésük alatt álló, többnyire vidéki területeken újra létrehozták a medreszéket. A kormány ellenőrzése alatt álló területeken iskolákat robbantottak vagy gyújtottak fel.
„Nagy tragédia”
Egy kelet-afganisztáni tanár, aki a megtorlástól való félelmében névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott az Azadi Rádiónak, azt mondta, hogy a tálibok a tanárképző központokból is medreszéket csinálnak. Elmondása szerint a központok, amelyek a korábbi kormány által kidolgozott tantervet követik, új tanárokat képeznek. Minden tartományban van legalább egy tanárképző központ.
„Bizonyos tartományokban a tálibok oktatási minisztériuma már átadta a képzési központokat, amelyeket dzsihadista medreszékké alakítanak át” – mondta.
Hozzátette, hogy a tálibok az északi Baglan tartományban és a keleti Kunar tartományban már át is alakították a központokat.
„Ez nagy tragédia, az oktatás elleni háborúval ér fel – mondta az Azadi Rádiónak egy másik kelet-afganisztáni tanár, aki biztonsági okokból szintén névtelenséget kért. – A tálibok hozzáállása az oktatáshoz pusztító.”
A tálibok azonban nem mutatták jelét annak, hogy visszafognák a politikájukat.
E hónap elején a az északi Mazár-e Sarif városában lévő Metra magántelevízió irodáit is vallásos iskolává alakították át.
Núrullah Munir, a tálibok oktatási minisztere azt mondta, hogy a vallási oktatás prioritást élvez a csoport számára.
„Afganisztán-szerte húszezer világi iskolánk van, de az Iszlám Emirátusnál bejegyzett szemináriumok száma nem haladja meg az ezret” – idézte őt a Tolo News magán televíziós csatorna, amely a tálib kormány hivatalos nevét használja.
A hónap elején a minisztérium bejelentette, hogy tartományonként ezer diákot befogadó állami medreszék építését tervezi.
„Az állítások, miszerint iskolákat alakítunk át medreszékké, nem helytállók – mondta Aziz Ahmad Rajan, a tálib oktatási minisztérium szóvivője az Azadi Rádiónak. – A világi iskoláknak joguk van a létezésre.”
Rajan szerint a terv célja, hogy megakadályozzák az afgán diákokat abban, hogy külföldön kezdjenek vallási tanulmányokat. Az évek során számos tálib harcos tanult a keményvonalas pakisztáni medreszékben, amelyeket gyakran vádolnak azzal, hogy harcosokat adnak a térségbeli militáns csoportoknak.
Az afgánokat azonban ez nem győzte meg. Mohamad Mohik iszlám tudós azzal vádolta a tálibokat, hogy át akarják alakítani a társadalmat.
Azt mondta, szisztematikus tervük van arra, hogy a világi iskolák aláásásával „átmossák a medreszékben a következő generáció agyát”.
„Így folyamatosan toborozhatják majd a medreszediákokat, hogy a katonáik legyenek, és felépítsenek egy középkori teokratikus rendszert” – mondta.