A külföldi multikat, köztük a Shellt és az OMV-t kisebb mértékben érinti a rögzített üzemanyagárak miatti veszteséges üzletmenet, mint a hazai nagy olajcéget, a Molt. Utóbbi nagyrészt maga üzemelteti a kútjait, míg a külföldi multik részben magyar kisvállalkozókkal dolgoznak. A kormány tehát saját olajcégét, a Molt és a hazai kisvállalkozókat hozta lehetetlen helyzetbe.
„Most nulla forintért dolgozunk, csak amit a kút üzlete termel, annyi jön be. Ez persze nem fedezi a munkatársak fizetését, és a számlákat sem tudjuk ebből kifizetni. A megtakarításainkat kezdtük el felélni” – mondta a Szabad Európának egy vidéki OMV-kutat üzemeltető kisvállalkozó.
Remegve nézik, milyen SMS jön
Hétfőn és szerdán kap SMS-t arról, hogy az olajcég emel-e a nagykereskedelmi áron. Ha igen, még többet veszít, mint most, hiszen ő nem adhatja 480 forintnál kevesebbért, de a nagykereskedelmi árra nem vonatkozik az árstop, bármennyiért adatják a kiskereskedőnek. A benzinkutas elmondása szerint nagyon örül, ha az SMS-ben az van, hogy nem drágul az üzemanyag nagykereskedelmi ára.
Nem hisz ugyanakkor abban, hogy csak három hónapra fagyasztotta be a kormány az üzemanyagok árát, mert a mostani szabályozás február 15-én jár le. „Az áprilisi országgyűlési választások miatt biztos vagyok benne, hogy újabb három hónappal meghosszabbítja a kormány az intézkedést. Nem nézne ki jól, ha február 16-án hirtelen 550 forintért kellene tankolniuk az embereknek” – mondta a kutas.
Az OMV múlt héten levelet küldött a franchise-partnereknek, akik nagyrészt magyar kisvállalkozók. Ebben arról tájékoztatta őket, hogy „folyamatban vannak a rendeletek részletszabályainak megfelelő értelmező célzó egyeztetések a jogalkotóval”.
Tárgyalnak a kormánnyal
Az olajtársaságok érdekvédelmi szervezete megerősítette, hogy tárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal.
„A rendeletek és azoknak a gyakorlati végrehajtása során felmerült tapasztalatok miatt kezdeményeztünk tárgyalást a kormánnyal” – mondta a Szabad Európának Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. A MÁSZ elküldte a kérdéseit, és ígéretet kapott arra, hogy lesz előrelépés az ügyben.
Grád Ottó szerint az üzemanyagokra bevezetett hatósági árazást előíró rendeletek több vitatható pontot is tartalmaznak. (A rendeletek itt és itt olvashatók.) Ezek egyike a prémium-üzemanyagokat érinti. A rendelet ugyanis csak az alapüzemanyagok, vagyis a 95-ös oktánszámú benzin és az alapgázolaj esetében írja elő azt, hogy nem lehet 480 forintnál drágábban értékesíteni. A prémium-üzemanyagok szabadárasak maradtak.
Gond van a jogszabállyal
Grád Ottó elmondása szerint vannak olyan forgalmazók, amelyeknél a prémiumgázolaj is hatósági áras besorolás alá került. Ennek oka az, hogy a forgalmazók többféle módon állítják elő a jobb minőségű és emiatt drágább üzemanyagokat.
„Az alacsonyabb biotartalmú üzemanyagokból készült prémiumgázolaj szabadáras, azonban a magasabb biotartalmúból készült termék hatósági áras lett a jogszabályok miatt” – mondta a MÁSZ főtitkára. Grád Ottó szerint a jogszabálynak csak azt kellett volna mondania, hogy minden kúton kell lennie 480 forintos benzinnek és gázolajnak, és nem kellett volna belemennie a különböző kódszámon nyilvántartott üzemanyagok felsorolásába a hatósági árról szóló rendeletben.
További problémát okoz, hogy a rendeletben előírták az üzletek (shopok) kötelező nyitva tartását, holott sok kút automata üzemmódban működik. „Nem értjük, hogy miért kell a boltot is nyitva tartani a kúton, ha az automata tankolásnak köszönhetően a kormány által előírt olcsóbb, 480 forintos üzemanyag elérhető az autósoknak” – mondta.
Sok kút csak úgy tud életben maradni, ha az alkalmazottakat elbocsátja, mert még a bérüket sem képes kitermelni.
A hatósági árról szóló rendelet más pontjai is problémásak. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy ha valaki nem képes – lényegében veszteségesen – üzemeltetni a benzinkutat, át el adnia valaki másnak. Grád Ottó szerint ez a rész első ránézésre Alaptörvény-ellenesnek látszik.
„A benzinkút valakinek a tulajdonában van, még átmenetileg sem szerencsés egy magántulajdont valaki másnak átadni egy miniszteri aláírást követően” – tette hozzá.
A multik kevésbé szívnak
A hatósági üzemanyagár bevezetésével a kormány nem a külföldi multinacionális cégeket, hanem a legnagyobb hazai nagyvállalatot a Molt és a kutakat franchise-rendszerben üzemeltető magyar kisvállalkozókat hozta kellemetlen helyzetbe.
A Szabad Európa úgy tudja, hogy a Molnak van a legtöbb saját üzemeltetésű kútja, 440 körül, és a legkevesebb szerződéses partnere, összesen 26. A Shellnek és az OMV-nek lényegesen több kútja van kiadva magyar vállalkozóknak, így őket kisebb mértékben érinti az a veszteség, ami a rögzített kiskereskedelmi ár miatt képződik az üzletmeneten.
„Azok a magyar családi cégek, amelyek például hitelt vettek fel a banktól a benzinkút korszerűsítésére, most nehéz helyzetben vannak. Ha nem a miniszter veszi el, akkor elveszi tőle bank” – mondta a főtitkár. Szerinte nagyon sok család kerül pénzügyi szempontból nehéz helyzetbe a döntés miatt.
„Grád úr, mit csináljak? 490 forintért hozzák ide nagykereskedelmi áron az üzemanyagot, de én csak 480 forintért adhatom” – hívta fel az ásványolaj-szövetség főtitkárát egy kisvállalkozó. Grád Ottó szerint nem arról van szó, hogy sok üzemeltetőnél kevesebb a nyereség, és nem tudja kitermelni a költségei egy részét, hanem arról, hogy minden liter üzemanyag eladásán már eleve bukik.
Teljes csőd most autópályán kutat üzemeltetni
Óriási gondot jelent azoknak a kutaknak az üzemeltetése is, amelyek az autópályákon, közvetlenül a határ előtt vannak. Sok kamionos ugyanis Magyarországon tankolja tele a 480 forintos gázolajjal a tankot.
„Egy kamionba 1200 liter üzemanyag fér el. A kút nem zárhat be, szolgáltatnia kell, minden egyes kamion teletankolása óriási veszteséget jelent az üzemeltetőnek legyen szó nagyvállalatról vagy kis családi cégről” – mondta. Grád szerint nem véletlenül ötven-hatvan forinttal drágább az autópályákon az üzemanyag.
Sokkal drágább a bérleti díj, emellett az egész, többhektáros parkolóról is gondoskodni kell. Éjszaka ki kell világítani, szemetet el kell szállítani, mosdókat és fürdőket kell fenntartani, rengeteg a kútoszlop, nagy az üzlet, sok az alkalmazott, mert éjjel-nappal nyitva kell tartani. A dolgozók bejárását is téríteni kell, mert nem tudnak a helyi járatos busszal kimenni a pályára.
Ezeknél a kutaknál a legmagasabb az üzemeltetési költség, és a 480-as benzin- és gázolajár durva veszteséget okoz, mivel hatvan forinttal kell olcsóbban adni az üzemanyagot.
Ahogy a Szabad Európa korábban beszámolt róla, a november 15-től érvényes kormányrendelet szerint legfeljebb 480 forint lehet a benzinutakon a 95-ös benzin és az alapgázolaj literenkénti ára.
A kormány azonban nem csökkentette az üzemanyagokat terhelő adókat és járulékokat, ezért az olajtársaság saját fenntartású és a benzinkutakat üzemeltető kis magyar cégeket érinti legérzékenyebben a hatósági ár bevezetése.
A MÁSZ adatai szerint az országban működő mintegy kétezer töltőállomás több mint tizenötezer dolgozót foglalkoztat. Sok benzinkutat szerződött partnerek, vagyis magyar kisvállalkozók üzemeltetnek.
