A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójának gyorsértékelése az orosz invázióról és esetleges kiterjedéséről a Dnyeszter menti szakadár moldovai köztársaságra.
Odesszától mindössze száz kilométerre van az orosz érdekszférába tartozó, Moldovából kivált, de nemzetközileg nem (még Oroszország által sem) elismert kis, négyszázezres ország, a Dnyeszter keleti partján fekvő Transznisztriai Köztársaság fővárosa, Tiraszpol.
Bár a hajnali híreket nem erősítették meg az orosz tengerészgyalogosok odesszai partra szállásáról (akik három-négyezren állomásoznak az Oroszország által 2014-ben elfoglalt Szevasztopolban és Novorosszijszkban), csak a kikötő és a reptér bombázása biztos, mégis fontos kérdés, hogy Oroszország össze akarja-e kötni a láncot: a tengerparti területek elfoglalásával összekötni a Krímet a szláv többségű szakadár köztársasággal.
Barabás T. Jánost, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját kérdeztem erről, de előbb az orosz támadás gyorsértékelésére kértem.
"Az orosz honvédelmi minisztérium eddigi nyilatkozatai a katonai infrastruktúra elleni csapásként írják le a hadműveletet. Szakértők szerint ha erős lesz az ukrán ellenállás, amire vannak jelek, akkor ez totális háborúvá fajulhat.
Még egy bizonytalansági tényező, hogy pár órával ezelőtt az ukrán kormányzat arra kérte nyugati partnereit, hogy zárják le az ukrán légteret, ahogy ez történt Kuvait légterével az iraki háború idején. Ez szintén eszkalálná a helyzetet, és olyan súlyos háború alakulna ki, amikor nehezen lehetne megjósolni, hogy mi fog történni.
A légtérlezárás miért eszkalálná?
Mert akkor Oroszországnak erősebb és nagyobb fegyverzetet kéne bevetnie, hogy támogatni tudja előre haladó csapatait.
Várható-e valami Transznisztriával?
Ha az oroszoknak hinni lehet – szerintem nem –, akkor a katonai infrastruktúrát támadják Odesszában is.
Transznisztria esetében nem számítok mozgásra. Az orosz tengerészgyalogosok partra szállása nagyon kockázatos lenne, mert az ukránoknak műholdas, komputeres tüzérségük van ott, amivel nagy kárt tudnak tenni bennük.
De amit eddig mondtam, az a racionalitás. Ez most felborulni látszik, hiszen például elmaradt a légi háború. Nagyon nonkonvencionális támadás zajlik.
Moldovában szükségállapotot rendeltek el alacsonyabb szinten, Románia pedig aktivizálta a NATO-szerződés 4. cikkelyét, amellyel azonnali tárgyalásokat kér a partnerek között, és közös megoldáskeresést.
Elképzelhetőnek tartja, hogy az oroszok összekötik a Krímet Transznisztriával?
Elképzelhetőnek tartom, bár szerintem őrültség lenne. Nagyon komoly szárazföldi háborút jelentene. Az orosz nyilatkozatok csak a katonai infrastruktúráról szólnak, de nem lehet hinni nekik.
Egyértelmű, hogy kormányváltást akarnak Ukrajnában.
Igen, olyan nyomásgyakorlást, amitől lemond a rezsim.
Zelenszkij most nyilván kérdezi a nyugati partnereit, hogy mit csináljon, a Nyugat pedig méri föl a károkat. Németországnak három-négy napra van gáztartaléka, vagyis nagyon sokismeretlenes ez az egyenlet. Délután talán már többet lehet majd tudni.
Transznisztriának lenne nyitottsága az Oroszországgal való egyesülésre?
Nagyobb gazdasági exportjuk van már az EU-ba, mint Oroszországba. Az elnök egy volt rendőr, és a szovjet időkből valószínűleg az orosz titkosszolgálat embere. Úgyhogy ő valószínűleg Oroszország parancsát fogja követni.
De kétséges, hogy Oroszország fölvállalja-e az ország szanálását. Rengeteg pénzükbe kerülne az életben tartása. Őrültség lenne: miért kéne Transznisztriát megfosztani attól, hogy az EU-ba exportáljon?
A transznisztriai cégek a Moldovai Köztársaságban vannak bejegyezve, így exportálhatnak az EU-ba, és ezért adót fizetnek Kisinyovnak. Van ott acélmű, olasz, német és egyéb tőkével textilipar, feldolgozóipar. A józan ész azt mondja, hogy ezen nem kéne változtatni.
