Légtérzárat, energiaembargót és további fegyverszállítmányokat kért európai szövetségeseitől Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. Reznyikov az Európai Parlament több bizottságának összevont ülésén beszélt csütörtökön, videohívás keretében kapcsolták főhadiszállásáról. A miniszter azt mondta, meg fogják nyerni a háborút, csak az a kérdés, hogy milyen áron. Valamennyi felszólaló EP-képviselő támogatásáról biztosította az ukránokat.
„Nem volt más választásunk, mint a civilizáció, a demokrácia, az emberi jogok tisztelete mellett dönteni, de most ennek az árát fizetjük meg” – jelentette ki Olekszij Reznyikov. Az Európai Parlament kérte meg az ukrán védelmi minisztert, hogy számoljon be a legfrissebb fejleményekről. Reznyikov egy irodában ült egy ukrán zászló és egy ukrán katonákat ábrázoló fotó előtt, mögötte hat telefon volt látható. A miniszter elmondása szerint jelen pillanatban is erős tüzérségi tűz alatt áll az a környék, ahol ő is tartózkodik. „Nem tudok érzelmek nélkül beszélni, ez nem egyszerű háború, állami terror” – mondta Reznyikov, amikor arról beszélt, hogy már eddig is 103 gyermek veszítette életét a támadásokban, de a számok egyre nőnek, mivel szörnyű hírek érkeznek az ország minden részéből. Népirtásnak nevezte a mariupoli színház lebombázását, ahol a bombát kioldó pilótának is látnia kellett, hogy Gyerekek feliratot helyeztek el az épület mellett.
A miniszter által közölt adatok szerint eddig már négyszáz iskolát, 110 kórházat és több mint ezer lakóépületet ért találat, miközben embereket rabolnak és olyanokat végeznek ki fejlövéssel, akik menekülnek.
„Nem vagyunk gépek, nem vagyunk állatok, de harcolunk” – érzékeltette az elszántságukat Reznyikov. Hozzátette, hogy eddig 14 ezer orosz katonát lőttek le, elpusztítottak 450 tankot és páncélozott járművet, valamint 750 repülőt, így Oroszországnak három hét alatt már nagyobb a vesztesége, mint a két csecsen háborúban együttvéve. „Győzni fogunk, ennek csak az ára kérdéses, amit az ukrán népnek kell megfizetnie” – emelte ki. Ukrajnában folytatódik az erők mozgósítása és a területvédelem, ugyanakkor gondot jelent az élelmiszer- és energiahiány, valamint a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Ugyancsak gondot jelent, hogy az ukrán hatóságoknak egyáltalán nincs kontrolljuk a csernobili atomerőmű felett, míg Európa legnagyobb nukleáris létesítményét, a zaporizzsjai erőművet is támadások érik – márpedig egy nukleáris katasztrófa több száz millió európai életét sodorná veszélybe. Az ukrán adatok szerint eddig hárommillió ember menekült el az országból – a miniszter köszönetet mondott az őket segítő és befogadó szomszédos államoknak.
A felszólaló EP-képviselők mindegyike támogatta Ukrajnát, nagyon sokan nevezték háborús bűnösnek Putyint, és szinte mindenki megkérdezte, hogy miben tudna még segíteni az EU. Sőt olyan is akadt, mint például az észt Jaak Madison, aki azt mondta, hogy harci repülőgépekkel is támogatni kell Ukrajnát, mert ennél jobban már nem lehet háborúba keveredni, mivel már háborúban állunk. A politikus szerint ha nem sikerül megállítani Putyint, az a kérdés, hogy melyik ország következik Ukrajna után. Mások is azzal érveltek, hogy annyi szankciót kell alkalmazni, amennyi kell. A lengyel kormánypárt képviselője, Anna Fotyga arról beszélt, hogy az EU-nak kötelessége megakadályozni a további emberiségellenes bűncselekményeket, akár békefenntartók küldése árán is. A görög Georgíosz Krisztosz szerint energiaembargóra van szükség, mert megengedhetetlen, hogy az EU naponta hat-hétmillió euróval finanszírozza a Kremlt.
Olekszij Reznyikov megismételte azt az ukrán kérést, amelyet a nyugati hatalmak folyamatosan elutasítanak, hogy rendeljenek el légtérzárat Ukrajna fölött. „Ez nem technikai kérdés, a bombázások ellen szinte védtelenek a városok, így sokkal többe kerül majd Európának, ha segíteni kell az újjáépítést. Hozzák meg ezt a döntést!” – kérte Reznyikov. Felmerült Fehéroroszország szerepe is, a védelmi miniszter szerint Oroszország logisztikai központként használja Belaruszt, hogy támadásokat indítson Ukrajna ellen. Ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a 45 ezres belarusz hadsereget is ukrán földre vezényelnék. A miniszter azt is kérte, hogy egyszerűsítsék le és gyorsítsák fel a fegyverszállításokat.
Egy horvát képviselő, Tonino Picula megkérdezte Reznyikovot, hogy mit tud arról a bombával is felszerelt drónról, amely több ország – közöttük Magyarország – felett áthaladva végül Zágráb mellett zuhant le. Az ukrán védelmi miniszter azt mondta, hogy beszélt erről a horvát kormánnyal, és őszintén meglepte, hogy a drón ennyi NATO-ország légterén is áthaladhatott. „Nem látták?” – kérdezte. Majd kijelentette, hogy nem indítottak ilyen eszközt nyugati irányba, soha nem tennének ilyet a szövetségeseikkel szemben.
A vitához hozzászólt Gyöngyösi Márton fideszes és Cseh Katalin momentumos politikus, akik szintén támogatásukról biztosították az ukrán erőfeszítéseket. Cseh Katalinnak az orosz hadseregben szolgáló külföldi zsoldosokra vonatkozó kérdésére Reznyikov azt mondta, hogy sokat hallott ezekről, de még egyet sem láttak vagy fogtak el. Úgy véli, hogy ez az orosz dezinformációs propagandaháború része.
Harc a fővárosért: lángokban áll több lakóház Kijevben
