Egyelőre nem látszik a kormány által idénre várt 3,4 százalékos gazdasági növekedés, az ígért repülőrajt Magyarország gazdasági teljesítményén – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) július 30-i gyorstájékoztatójából. A jelentés szerint "a gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte."

A friss KSH-adatok megerősítik, amit már hónapok óta előre jeleztek elemzők: 2025 első félévében stagnált a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint.

Ehhez kapcsolódóan:Repülőrajt elhalasztva: visszaesett a gazdaság

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilisi adatai szerint ugyanis a bruttó hazai termék (GDP) 0,4 százalékkal csökkent, vagyis stagnált az idei első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

A második félévi KSH-gyorsjelentés sem ad több okot bizakodásra: a 2025 II. negyedévében a gazdaság teljesítménye mindössze 0,2%-kal haladta csak meg a 2024. II. negyedévit.

A KSH adatai szerint Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2025 II. negyedévében a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2%-kal múlta felül az előző év azonos időszakit.

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4%-kal bővült a második félévben.

A bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte.

„A háború miatt rosszak az eredmények”

„Amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális! Ha béke lesz, a növekedés gyorsulni fog” – olvasható a gazdasági tárca július 30-i közleményében, amely pozitív eredményként értékeli a KSH-jelentésben foglaltakat és külső okokra hárítja a nehézségeket. Egyúttal 1-2 százalék körüli GDP-növekedést ígér a minisztérium az év második felére.

„A második negyedéves GDP alakulására negatívan hatott a kedvezőtlen külső környezet (pl. a vámháború és a német gazdaság gyenge teljesítménye), továbbá a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye, amely a kedvezőtlen időjárás miatt fellépő aszályra vezethető vissza, amit az élénk fogyasztásnak köszönhetően a szolgáltatói ágazatok növekedése, valamint az építőiparban bekövetkezett fordulat ellensúlyozott” – áll a közleményben.

A gazdasági miniszter a gazdaság stagnálását már önmagában eredménynek tekinti – írta meg az Index egy szűkkörű háttérbeszélgetésre hivatkozva, amiről a Portfolio.hu is beszámolt. A rossz gazdasági adatok ellenére Nagy Márton olyan optimista kijelentést is tett a lap által idézett eseményen, hogy „a kormányzati lépések most kezdenek igazán hatni, és erősen megtámogatják a lakossági fogyasztást.”

Stagnálás és enyhe visszaesés

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a friss KSH-adatok kapcsán kijelentette: aligha nevezhető meglepetésnek a csupán 0,1 százalékos bővülés. Szerinte a negyedéves bázisú adat inkább nevezhető némi pozitív meglepetésnek a maga 0,4 százalékos növekedésével mert ez egyben azt is jelenti, hogy sikerült elkerülni az újabb technikai recessziót. Hozzátette: igaz, ez sovány vigasz a gazdasági eddigi idei összteljesítményét nézve. A szakértő szerint a nyers adatok alapján az látható, hogy az első fél év stagnálást hozott, sőt a szezonálisan kiigazított éves bázisú adatok alapján enyhe visszaesés is látható.

Az elemző hangsúlyozza: a mezőgazdaság (ehhez hozzájárult a késői fagy, aszály, madárinfluenza és a ragadós száj- és körömfájás járvány), és az ipar teljesítményének csökkenése (részben a külső kereslet hiánya miatt) is érdemben visszafogta a gazdaság teljesítményét. Virovácz szerint a szektor április-májusi teljesítménye alapján meglepő, hogy a KSH gyorsjelentése a pozitív teljesítmények között nem említi az építőipart. A szakértő szerint ennek az is oka lehet, hogy a júniusi ipari eredmény gyenge lehetett.