Gyásznapot tartanak vasárnap Oroszországban a pénteki moszkvai terrortámadás több mint 130 áldozatának emlékére. Zelenszkij ukrán elnök határozottan visszautasította az orosz államfő utalásait arra, hogy Kijevnek köze lehet a támadáshoz.
Egész Oroszországban félárbócra eresztették a zászlókat, az emberek egymás után helyeznek el virágot a rögtönzött emlékhelyeken. A hatóságok március 24-én közölték, hogy 154-en sérültek meg a támadásban, a 133 halottból legalább három gyermek.
A halál oka lőtt seb vagy égő anyagok belélegzése által okozott fulladás volt – közölte az Orosz Nyomozó Bizottság. A támadók felgyújtották a helyszínt, ahol most nehézgépek takarítják el a törmeléket és szedik szét a sérült szerkezeteket.
A pénteki volt a legvéresebb támadás Oroszországban 2004 óta, amikor fegyveresek több mint ezer túszt ejtettek a beszláni iskolában. A túszdráma végére 333 ember halt meg, az áldozatok közel fele gyerek volt.
Az Iszlám Állam fegyveres csoport vállalta magára a felelősséget a mostani támadásért, amelyben négy terepruhás fegyveres rontott be a Crocus koncerthelyszínre, és tüzet nyitottak a zenekar fellépésére váró emberekre.
Oroszország tizenegy embert tartóztatott le a merénylettel kapcsolatban, köztük a négy feltételezett fegyverest. A belügyminisztérium szerint mind külföldi állampolgárok.
Az Iszlám Államhoz köthető Amak hírügynökség március 23-án közzétett egy fotót négy férfiról, akik szerinte végrehajtották a támadást. Orosz oknyomozó újságírók szerint a ruházatuk megegyezett az orosz bűnüldöző szervek által közzétett videókon szereplő, őrizetbe vett és kihallgatott férfiakéval.
Ugyancsak március 23-án az Amak közzétett egy olyan videót is, amelyet állítólag az egyik fegyveres készített a támadás során. Ezen iszlamista jelszavakat kiabáló emberek lőnek válogatás nélkül a tömegre automata fegyverekből.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án „véres, barbár terrortámadásnak” minősítette a történteket délutáni beszédében, de nem tett említést az Iszlám Állam nyilatkozatáról. Ehelyett esetleges ukrán érintettségre utalt, amit Volodimir Zelenszkij elnök és más ukrán tisztviselők határozottan visszautasítottak.
Zelenszkij szombaton videóüzenetet tett közzé. Azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy másokra próbálja hárítani a felelősséget, miután közvetlenül a tragédia után nem szólalt meg, „azon gondolkodott, hogyan hozza ezt összefüggésbe Ukrajnával”.
„Ami pénteken Moszkvában történt, az nyilvánvaló – mondta Zelenszkij Putyinra és körére utalva. „Megpróbálnak valaki mást hibáztatni.”
„Mindig ugyanazokat a módszereket alkalmazzák” – tette hozzá.
Putyin március 23-án rögzített beszédében megismételte, hogy a négy feltételezett fegyveres támadót másokkal együtt őrizetbe vették. Az elkövetők egy részét a Belarusszal és Ukrajnával határos nyugat-oroszországi Brjanszki területen tartóztatták le.
A négy fegyveres „megpróbált elrejtőzni, Ukrajna felé tartottak, ahol az előzetes információk szerint az ukrán fél előkészítette nekik a határátlépést” – mondta Putyin bizonyítékok bemutatása nélkül.
Ehhez kapcsolódóan: Moszkva: négy külföldi fegyverest vettek őrizetbe a pénteki támadás után, a halottak száma meghaladta a 130-at
Más ukrán tisztviselők már röviddel a támadást követően tagadó nyilatkozatokat adtak ki.
Mihajlo Podoljak, Zelenszkij vezető tanácsadója az első órákban kijelentette, hogy országának „semmi köze nincs” a történtekhez, és azt mondta, hogy Ukrajna „soha nem alkalmazott terrorista módszereket”, miközben már több mint két éve harcol a teljes körű orosz invázió ellen.
Arra figyelmeztetett, hogy a véres támadás „hozzájárulhat a katonai propaganda erőteljes növekedéséhez, a fegyverkezés felgyorsításához, a mobilizáció kiterjesztéséhez és végső soron a háború fokozódásához”.
A Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett Current Time-nak azt mondta: „Először is: nincsenek olyan tények, amelyek bármilyen módon ukrán nyomra utalnának. Másodszor: nincs értelme ilyen típusú akciókat végrehajtani. Eléggé lefoglalnak bennünket más dolgok. Országunkban teljes körű háború folyik.”
Az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága (GUR) Andrij Juszov szóvivőn keresztül közölte, hogy Putyin állítása „nem állja ki az alapos vizsgálat próbáját”.
A GUR szerint a határ menti területek tele vannak „katonákkal, különleges ügynökökkel, különleges szolgálatok képviselőivel, biztonsági erőkkel (…) a határt aláaknázták, ráadásul mindkét oldalon folyamatos a megfigyelő tevékenység mindenféle módon, beleértve a légi felderítést”.
Az ukrán különleges erők valószínűleg sokkal több támadást hajtottak végre Oroszország területén, mint amennyit nyíltan elismertek, de kitartanak amellett, hogy csak katonai célpontokat, valamint az orosz háborús erőfeszítésekhez szükséges infrastruktúrát és az utánpótlási vonalakat veszik célba.
„Volt már ilyen – mondta Zelenszkij korábbi véres oroszországi támadásokra utalva. – Voltak felrobbantott házak, lövöldözések és robbanások. Mindig másokat hibáztatnak.”
Putyin a támadás kezdete után legalább 16 órán át hallgatott, és csak március 23-án délután adott ki egy rögzített üzenetet.
„Tegnap mindez megtörtént, és ez a hitvány Putyin ahelyett, hogy a saját orosz állampolgáraival foglalkozott volna, szólt volna hozzájuk, egy napig hallgatott, és azon gondolkodott, hogyan tegye felelőssé Ukrajnát” – mondta szombaton Zelenszkij.
Az ukrajnai háborúra utalva Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a támadás nem válhat ürüggyé még több erőszakhoz.
Az Iszlám Állam a támadást követően órákon belül nyilatkozatban vállalta magára a felelősséget, március 23-án pedig pixeles fotókat tett közzé négy férfiról, akik állítása szerint a támadók voltak.
A csoport közölte, hogy „súlyos csapást” mért „keresztényekre” az iszlám ellen harcoló országokkal vívott „dühödt háború” részeként.
„A támadást az Iszlám Állam négy harcosa hajtotta végre gépfegyverekkel, pisztollyal, késekkel és gyújtóbombákkal felfegyverkezve” – állították Telegramon.
Amerikai tisztviselők több amerikai médiának is megerősítették az Iszlám Állam állításának hitelességét.
Március 7-én az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége arra figyelmeztette Oroszországot, hogy szélsőségesek azt tervezik: a közeljövőben támadást hajtanak végre a fővárosban.
Ugyanazon a napon a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy meghiúsított egy támadást egy moszkvai zsinagóga ellen, amelyet az Iszlám Állam afganisztáni szervezete, az ISIS-Horaszán vagy ISIS-K készült végrehajtani.
Adrienne Watson, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője március 23-án megismételte, hogy Washington március elején figyelmeztette Oroszországot.
Watson közleményében hozzátette: „Az Iszlám Állam kizárólagos felelősséget vállal a támadásért. Ukrajna nem vett részt benne.”
Nancy Faeser német belügyminisztert a Süddeutsche Zeitung című lapnak azt mondta: „Minden eddigi ismeret alapján feltételezhető, hogy az Iszlám Állam Horaszán Tartomány (IS-K) terrorszervezet felelős a Moszkva melletti gyilkos terrortámadásért.”
