Magabiztos győzelem, messianisztikus Márki-Zay hívek, szemben az alig leplezetten fintorgó szövetségesekkel. Hogyan lehet megőrizni a kívülről jött vezér imázsát úgy, hogy az ellenzéki pártok nélkül esélytelenül szállna szembe Orbánnal 2022-ben?
„Olyan a hangulat, mint az 1989-es négyigenes népszavazáskor volt.”
„Mindenkit visz a víz mint 90-ben…megrepedt a gát, most ezt a nyílást kell tovább feszíteni! Mindenkinek ez a dolga a jelölteknek egyénieknek és min.elnök.j-nek….nem kell ettől félni…sodorja a régit rombol helyet csinál az újnak.”
A 2010 előtti politika két meghatározó alakja lelkesedett így a Facebookon az előválasztás második fordulója előtt, amit végül magabiztosan – a majdnem semmiből felbukkant – Márki-Zay Péter nyert meg, Budapesten kétharmados győzelmet aratva a Demokratikus Koalíció jelöltje, Dobrev Klára előtt.
Eközben viszont a Fidesz csak Zala 1. számú választókörzetében több aláírást gyűjtött Gyurcsány ellen, mint ahányan az egész megyében szavaztak az előválasztáson.
Hátrébb az egókkal
“A populizmus legyőzhető” - mondta a New York Timesnak egy elemző a két héttel ezelőtti csehországi választások kapcsán. “Első lépésként el kell nyomni az egókat, és a változás érdekében megegyezni.” Orbán szövetségese, Babis vesztett Csehországban.
Magyarországon két hatalmas egónak, Márki-Zay Péternek (M.-Z.P.) és Gyurcsány Ferencnek kell most folytatnia azt, ami Karácsony Gergely visszalépéséig sikerült nekik: nem legyőzni a másikat, hanem összefogni vele. Az ellenzéki együttműködés eredményeképpen máris lett 800 ezer olyan ellenzéki szavazó, aki megérezte, milyen az, ha a saját kezébe veszi a sorsát, és előállt az ellenzék 106 jelöltje is, aki majd megmérkőzik körzetében a fideszes jelölttel.
M.-Z.P. mégis legyőzte Gyurcsány Ferencet. A feleségét ugyan, aki – ellentétben a Fidesz-propaganda sulykolásával – nem Gyurcsányné, hanem önálló entitás, de M.-Z.P. másfél hónapja tartó menetelése a győzelemig egyértelműen a régi világ/új világ választóvonal mentén történt. M.-Z.P. alapvető programja annak a politikai kultúrának a megsemmisítése, amit a szavazók jelentős része még ma is Gyurcsány nevével fémjelez.
M.-Z.P. új szavazói – akik hirtelen tömött sorokban megjelentek a szavazósátraknál és a netes szavazásnál – jórészt olyanok, akiket az ellenzék eddig nem tudott megszólítani.
Mi lesz az összefogással?
Az első pártvezetői nyilatkozatok természetesen az ellenzéki együttműködés folytatását ígérik, azt, hogy a pártok felsorakoznak M.-Z.P. mögé. Ezt egy hét múlva, október 23-án mindjárt ellenőrizhetjük: ott lesz-e minden párt első embere M.-Z.P. mögött a színpadon?
Az előválasztási adok-kapok végén, amikor már lehetett látni, hogy ki győz, a DK felől jöttek jelzések az ellenkezőjéről: „a támogató jóindulat meglesz-e a megsértett egymillió dk-s szavazóban és elnökükben?” – kérdezte egyikük. (Információink szerint Karácsony Gergelyre nehéz hónapok várnak a Városházán.)
Gyurcsány Ferencet nem lehetett látni a sajtótájékoztatón, amelyen Dobrev Klára elismerte vereségét, és jelezte, hogy beáll M.-Z.P. mögé. Eljön-e az a pont a következő hat hónapban, amikor megszólal a párt elnöke: „nem cseréljük le a Fideszt a Fideszre”?
Jelenleg politikai öngyilkosság lenne a DK kiszállása az ellenzéki együttműködésből. De általunk megkérdezett, névtelenséget kérő tanácsadók, elemzők szerint a levegő megritkulhat M.-Z.P. körül decemberre. Előállítható olyan helyzet, interjú-félmondatokból, népszerűségvesztést mutató közvéleménykutatási adatokból, az újból aktivizálódott Tarjányi Péter-Lattmann Tamás kettős szakértői nyilatkozataiból, az ATV műsorszerkesztéséből, hogy végül több ellenzéki párt is kijelentse: sajnos, úgy tűnik, M.-Z.P. nem képes összefogni az ellenzéket.
Botka László tudna mesélni erről.
Ruff Bálint politikai tanácsadó (Konstruktív bizalmatlanság című podcast-sorozatunk állandó elemzője) szerint: „Induljunk ki abból, hogy mindegyik ellenzéki párt kormányváltást akar. Vagyis mindenki érdekelt abban, hogy az ellenzék profitáljon M.-Z.P. momentumából. Ha ezt sikerül elkapni, az növeli az ellenzék és az ellenzéki együttműködés esélyét. De ha stagnál, ha hosszas belső viták lesznek, akkor megakadhat a lendület. És ha ezt nem sikerül gyorsan lezárni, ha nem tudnak egységet teremteni, akkor bukás lesz belőle.”
Másfelől viszont M.-Z.P. önjárósága is vezethet az ellenzéki összefogás kudarcához, vagy olyan kényszeredett együttműködéshez, amilyen 2014-ben Bajnai Gordon és a szocialista pártelnök, Mesterházy Attila összefogása volt.
M.-Z.P. bizonytalanságot jelent az egész ellenzék számára. Egyik pártnak sem jelöltje, semmilyen infrastruktúra nincs mögötte, nem lehet tudni, hogy fog csapatot építeni, hogyan tudja majd integrálni a pártokat. Egy spin doctor a következő forgatókönyveket vázolta nekünk:
M.-Z.P. ügyesen integrálja a pártokat, lesz kampánycsapat, pénz és kitart fél évig.
Vagy tartósan vitatkozik a pártokkal, állandó lesz a pengeváltás: az ellenzék magával foglalkozik.
Vagy elhasználódik a támogatás, M.-Z.P. rossz döntéseket hoz, és a fél évet sem éli meg.
Többek szerint ilyen rossz döntés lenne tőle a pártalapítás, amit információink szerint a környezetében többen ajánlanak neki. Nem csak azért, mert a Fidesz ezt adminisztratív úton le tudná annyira lassítani, hogy az új formáció már ne indulhasson a választáson. De – mondják megkérdezettjeink – akkor biztosan nem is nyerne: minden pártot maga ellen fordítana, az ellenzék ellenzéke imázs elveszne, elvesztené támogatóinak jó részét.
Megkérdezettünk szerint a pártok nem fognak föllépni M.-Z.P. ellen. „Most hátralépnek, megpróbálnak együttműködni, de nem szaggatják majd az istrángot. És ha látják, hogy megy a dolog, M.-Z.P. lendületben is marad, akkor majd rendesen beállnak, és segítik, mögé rakják, ami kell. Nekik is az az érdekük, hogy legyen kormányváltás. De M.-Z.P. személyiségét ismerve nagyon sok konfliktus lesz.”
Szabó Andrea politikatudós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa szerint „M.-Z.P. pártok nélkül az ajtót nem tudja kinyitni. Minden mondatát egyeztetnie kell velük. Csak akkor tud mozdulni, ha nem vezér-politikát folytat. Lehet a kommunikációja vezéralapú, de a politikája nem: ott egyeztetnie kell, kompromisszumokat kötnie a pártokkal.”
Kik azok a szavazók, akik hirtelen felbukkantak M.-Z.P. mögött?
Kétharmaddal fogjuk leváltani a Fideszt, ígérte a győzelem estéjén M.-Z.P.
Szabó Andrea szerint egyelőre csak találgatások vannak és statisztikai valószínűségek látszanak M.-Z.P. sikere mögött. Kiemelkedő budapesti szereplése mögött szerinte alapvetően Karácsony visszalépése áll, az első forduló szavazói nagy arányban szavaztak rá, és a vártnál kisebb mértékben Dobrev Klárára.
Az előválasztás első fordulójában összesen négy vidéki körzetet nem nyert meg Dobrev, most kiegyenlített volt a verseny. „Valamelyik nagyobb párt szavazótábora beállt MZP mögé, mert a Momentum ehhez kevés lett volna” – mondja Szabó Andrea.
De lett 220 ezer új szavazó is, és nem csak Budapesten. Az online szavazók számának növekedése azt valószínűsíti, hogy ők 40 alattiak. Az Idea Intézetnek az első fordulós választókról szóló friss elemzése is azt mutatja, mondja a politikatudós, hogy már akkor is a fiatalok voltak nagy számban mögötte.
„Azt szoktuk meg, hogy az idősebbek mennek el nagyobb arányban választani. Ez most lehet, hogy azon ritka eset, amikor a fiatalok legalább olyan mértékben vettek részt. Ez elképesztő újdonság. De már a legutolsó nagymintás ifjúsági vizsgálat is mutatta, hogy körükben nőtt a politika utáni érdeklődés. Ha látnak érdemi alternatívát, és a sikerre esélyt – ami náluk nagyon fontos –, akkor megmozdulnak, legalább online szavaznak.”
Csakhogy, teszi hozzá Szabó Andrea, ha ezek tényleg fiatalok, akkor ők élmény-szavazók, nem stabil preferenciával bírók, hanem ingadozó anti-establishment szavazók. „Most elmentek, de ki tudja, elmennek-e újra? Hisz nincs kiforrott véleményük, és sokan online szavaztak közülük. De 2022-ben nincs online szavazás.”
Kitart-e a mozgósítás?
M.-Z.P. a kicsik forradalmáról beszélt győzelme után. Valóban nagy a legitimációja a társadalomban, miközben szövetséges pártjai alig tudják leplezni fintorgásukat. (Az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes a vasárnap esti Partizán-interjúban végig Márki-Zay Péter úrnak nevezte miniszterelnök-jelöltjét.) Ezt a nép általi támogatását folyamatos akciózással fönn tudná tartani, ugyanakkor mostantól együtt kell mozdulnia a többi párttal, így szükségszerűen „összegyurcsányozódik”.
Jön a listaállítás, ahol nem tudni, milyen pozíciót tud fogni: például lesz-e vétójoga?
Az ellenzéki előválasztás egyik fő célja, a mozgósítás, az apátia fölszámolása sikeresen megvalósult. De vidéken, a billegő körzetekben, ahol a Fideszt majd meg kell vernie az ellenzéknek, gyengének látszik az ellenzék mozgósító képessége. Kitart-e a mozgósítás, beállnak-e egymás mögé az aktivisták? Főleg a dk-sok?
Bármennyire is bagatellizálja, az előválasztás magas részvétele pofon a Fidesznek, ahogy M.-Z.P. is a legkellemetlenebb kihívó – aki még azt a bizonyos „családot” is intim pontokon támadja.
A saját szavazóit az előválasztási információktól – az állam eszközeit felhasználva – elzáró Fidesz fő célja annyi, hogy essen szét az ellenzéki együttműködés. Nem tudható, hogy ehhez elég-e a pártok önmozgását, önérdek-követését kivárnia, vagy aktívabban is be fog avatkozni e cél érdekében.
Vajon hány jobbikos fog még integetni barátainak egy Holokauszt-emlékhelyen készült fotón? Hány – akár már a DK-ban politizáló – MSZP-snél kerülnek majd elő megmagyarázhatatlan százmilliók?
De a jogalkotással is nehezítheti a pályát. „Várjuk, hogy a Fidesz még bevezeti, hogy közös listán induló pártok nem alkothatnak külön frakciót. Ez nagyon megnehezítené az ellenzék helyzetét” – mondta lapunknak nyáron egy momentumos politikus.
Kérdésünkre, hogy számít-e arra, hogy a Fideszt belepiszkál még akár a házszabályba, akár a választási tv-be, László Róbert a Political Capaital választási elemzője lát esélyt. „Közös frakcióba kényszeríthetik a közös egyéni és listás jelölteket, ha úgy tartja kedvük. Ennél is nagyobb kockázat, hogy hozzányúlhatnak a kerülettérképhez, amihez még jó hivatkozási alapjuk is van: a Pest megyében kialakult lélekszám-aránytalanságok néhány kerületben. Ezt már tavaly ki kellett volna javítani, az NVI készített is egy új Pest megyei térképet hozzá, amit a Párbeszéd benyújtott, a törvényalkotási bizottságon át is ment, hogy aztán öt nappal később a Fidesz mégis leszavazza. Nem nagyon látok más indokot rá, mint azt, hogy meg akarták tartani a Pest megyei aránytalanságot hivatkozási alapnak ahhoz, ha még idén hozzá akarnának nyúlni akár a térképhez, akár a választási rendszer más elemeihez.”
Ha a pártelitek szempontjából legfontosabb listaállításon túl lesznek, és M.-Z.P. lendülete is megmarad, akkor a hátralevő fél évben megerősödhet az ellenzék a vidéki körzetek bizonytalan szavazói között.
„A 2022-es választás mobilizációs választás lesz. A kiegyenlített állásban az fog győzni, aki jobban mobilizálja a saját táborát. Ehhez pedig szükség van aktivistákra. Az a sok ezer aktivista, aki az elmúlt hónapban dolgozott, kulcsszereplő lesz” – mondja Szabó Andrea.
Helyi értékén kell kezelni az előválasztást, mondja, mert ez az ellenzékről szólt. A választáson 18 körzet budapesti, 88 vidéki. „A nagyszámú budapesti szavazat most M.-Z.P. -nek eldöntötte az előválasztást. De ennek önmagában nincs semmilyen jelentése 2022-re. A verseny most kezdődik. Csak annyit történt, hogy tisztázódott az ellenzéki oldal felállása.”
