Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Soha nem vonult még ki uniós országból az EU-s határőrség, csak most Magyarországról


Frontexes határőrök Tiranában, egy, az az albán-görög határon zajló missziójuk kapcsán, 2019. május 19-én.
Frontexes határőrök Tiranában, egy, az az albán-görög határon zajló missziójuk kapcsán, 2019. május 19-én.

Eddig példátlan módon elhagy egy országot a Frontex, az EU-s határvédelmi ügynökség. Ez Magyarország, mivel a magyar visszatoloncolási eljárás és a megvalósítása is törvénytelen, az ügynökség pedig ilyesmiben nem működik közre. A kormányszóvivő az EU-t hibáztatta, és nem úgy tűnik, mintha a magyar kormány igazodni akarna az ítélethez.

Kivonul Magyarországról a Frontex, az EU-s határvédelmi ügynökség. Korábban soha sem volt még példa arra, hogy egy uniós országot faképnél hagyjon a szervezet.

Most viszont nem nagyon volt más lehetőségük. A probléma lényege a jogsértő magyar kitoloncolási gyakorlat Szerbia felé.

Már 2016-ban felmerült, hogy a visszakényszerítések és az azokhoz kapcsolódó verések, bántalmazások miatt a Frontex felfüggeszti a magyarországi működését, de akkor végül maradtak.

Frontex
Az uniós ügynökség feladata, hogy segítse és összehangolja az uniós országok határvédelmét. A tevékenységük sokrétű, és általában nem is nyilvános. De a járőrözéstől a technológiai szakértői vagy információs segítség mellett például a Frontex részt vesz a hivatalos kitoloncolásokban is. A menekültválság előtt pár száz állandó munkatárssal bíró szervezet volt, egy-egy nagyobb projektre a tagországok adták össze a szakembereket és eszközöket, hosszú egyeztetések után. Az egyes országok rendőrei a saját egyenruháikban szolgáltak a Frontexben is, de frontexes karszalaggal. Jelenleg viszont zajlik az intézmény 10 ezer fősre bővítése, jelentős saját határőrgárdával és felszereléssel, amivel saját erőből is, és lényegesen gyorsabban tud fellépni.

Egyszerű volt a módszer, de törvénytelen

"Ez a gyakorlat úgy néz ki, hogy a rendőrök elfognak valakit, aki ránézésre nem tűnik magyarnak. Megkérdezik, hogy »passzport?«, és ha az a válasz, hogy nincs »passzport«, vagy van, csak hamis, vagy lejárt az útlevél, vagy épp érvényes, de nincs benne érvényes vízum, akkor beültetik egy autóba és viszik is szerb határra. De nem határátkelőhöz, hanem a semmi közepén egy kapuhoz, ahol kiküldik az embert a két határ közötti senkiföldjére"

– mondta el Léderer András, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa.

Mindez ellen semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs. És mindenkit a szerb határ előtti senkiföldjére szállítunk, az is odakerül, aki még életében nem járt Szerbiában.

"Az egyik ügyfelünk háborús övezetből menekült, egyedülálló anyaként a gyerekeivel. Hamis útlevele volt, máshogy nem tudott volna eljönni. Repülővel jöttek, és amint leszálltak Ferihegyen, egyből jelentkezett, hogy menedéket kér és az útlevele pedig hamis. A rendőrök azt válaszolták, hogy akkor viszont jogszerűtlenül van itt, beültették a gyerekeivel egy autóba, és kitették őket Szerbiánál. Ez pedig nem csak a gyakorlat, ez a szabály"

– magyarázta a Helsinki Bizottság szakembere.

A beszámolók alapján a gyakorlatban többeket meg is vertek a kitoloncolási folyamat egy-egy pontján. Rákérdeztünk arra is, hogy a Frontex érintett lehetett-e ezekben a bántalmazásokban.

Léderer András szerint az ő ügyfeleiknél nem fordult elő ilyesmi, a vallomások alapján olyan se, hogy frontexesek akár csak végignézték volna, ahogy a magyar hatóságok bántalmaznak valakit. A beszámolók szerint ezek a verések egyébként is kietlenebb helyeken történnek, például amikor elfognak valakit vagy kiküldik Szerbia felé.

Azért lehetnek bőven beszámolók, mert eddig nagyjából 50 ezer emberrel szállítottunk így déli senki földjéhez a törvény 2016-os bevezetése és 2017-es bővítése óta. Tavaly decemberben viszont ezt a jogszabályt és a megvalósítását is törvénytelennek ítélte az Európai Bíróság, azonnal be kellett volna fejezni.

De a magyar állam nem akarta befejezni ezt a módszert, a Helsinki Bizottság adatai alapján a bírósági döntés óta is több mint négyezer embert toloncoltak így ki Magyarországról. A jogvédők szerint egyébként a magyar Alaptörvény is tiltja a csoportos kiutasítást. Emellett a bűnüldözést is veszélyezteti a nagy sietség, hogy például meg sem nézik, hogy az adott illetőt körözik-e valahol.

A Frontex mindenesetre biztosan nem járulhat hozzá törvénytelenségekhez, ezért felfüggesztették a magyarországi tevékenységüket.

Visszaternének

"Nagyjából negyven fős csoportunk volt Magyarországon, a felük már el is hagyta az országot"

– magyarázta kérdésünkre Chris Borowski, a Frontex szóvivője. Főleg a határátkelőknél dolgoztak, mint a szárazföldi határoknál a határőrök általában is. Az ellenőrzésektől vagy akár a járőrözéstől kezdve a határmegfigyelési feladatig többféle szerepük volt.

Az elmondása alapján a magyar hatóság adta meg a feladataikat. "A Frontex nem toppanhat be egy-egy országba, hogy »sziasztok, jöttünk százan segíteni«. A fogadó ország hatósága irányítja az adott működési tervet" – mondta Borowski.

Szerinte pont az a Frontex egyik nagy előnye, hogy a különböző országbeli szakemberek el tudják lesni egymástól a jó gyakorlatokat. Így egyébként magyarok is részt vettek számos külföldi misszióban.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy nagyon bíznak abban, hogy a magyar kormány gyorsan megváltoztatja ezt a jogszabályt, és hamarosan visszatérhetnek dolgozni. Pénzügyi támogatást jelenleg nem nyújtottak, így ott nem kell felfüggeszteni semmit.

A kormány mintha nem akarná betartani

Varga Judit igazságügyminiszter a decemberi ítéletet követő Facebook-posztja alapján viszont nem úgy tűnt, mintha a kormány bármit is változtatni kívánna az eljáráson.

A Varga Judit emlegette tranzitzónákat még tavaly májusban ítélte törvénytelennek az Európai Bíróság. Ezután a kormány be is zárta ezeket.

Kovács Zoltán kormányszóvivő sem beszélt arról, hogy a kormány végrehajtaná az ítéletet. Ő angolul arról írt csütörtökön, hogy "nem mintha sok segítséget kaptunk volna a Frontextől, de az EU el akarja venni még azt a kis segítséget is, amit kaptunk. Magyarország nem fog behódolni a migrációpárti erőknek."

Kovács Zoltán szavait árnyalja, hogy még 2018-ban volt egy olyan komoly javaslat is, hogy a mostaninál is sokkal jobban erősítsék meg Frontexet, hogy önállóan is őrizhesse a schengeni határ kritikus szakaszait.

Emögött főleg az volt az érvelés, hogy ne Görögországra vagy Olaszországra háruljon a menekülthullámok kezelésének túlnyomó része, hanem a szövetség közösen oldja meg, az északabbra lévő tagállamok egyenlő részvételével.

A javaslat ellen Orbán Viktor azonnal koalíciót próbált szervezni, a nemzeti szuverenitás megsértését látta ebben. Semmi szükség arra, hogy “ők védjék helyettünk a magyar határt, nem beszélve a szuverenitás elvi kérdéseiről”érvelt akkor a miniszterelnök.

A Helsinki Bizottság egyébként év elején megkérdezte Balogh János országos rendőrfőkapitányt is, hogy hogyan tervezzük végrehajtani az ítéletet. A rendőrség viszont nem válaszolt semmit.

Írtak a Frontexnek is, hogy az szervezet meddig adja még a nevét ehhez. Úgy tűnik, mostanáig.

A szerbek is háborognak

"Teljesen megfelelő döntés, hogy a Frontex otthagyja Magyarországot"

mondta Rados Djurovics, a szerbiai Menedék védelmi központ civil szervezet vezetője a Szabad Európa balkáni szolgálatának. Szerinte az EU-nak sokkal erősebben fel kéne lépnie Magyarországgal szemben. Ha ugyanis ez nem oldódik meg, akkor annyi fog történni, hogy a magyar fél áttolja az teljes problémát Szerbiának

"A helyszínen látjuk, hogy minden nap emberek tucatjait vagy akár százait toloncolják ki Szerbiába a magyar oldalról. Szerbiának viszont nincs arra kapacitása, hogy fogadja és ellása őket" – érvelt Djurovics.

Elmondása szerint Szerbia két tűz közé került. Egyrészt a környező uniós országok országok erőszakkal áttoloncolják a menekülteket és bevándorlókat Szerbiába. Másrészt a délről érkező embereket sem tudja az ország mind kezelni.

A horvátok még durvábbak
A visszatoloncolások előtt sem volt kielégítő szintű a magyar menekültügyi rendszer, de az EU azzal nem foglalkozott túlzottan, mondta Gordan Paunovics, a menekültekkel foglalkozó, szerb Info Park civil szervezet igazgatója a Szabad Európa balkáni szolgálatának. Szerinte a Frontex kivonulása uniós nyomást helyez a kormányra, hogy fejezze be a mostani típusú kitoloncolási gyakorlatát. De elmondása szerint a horvát rendőrök lényegesen brutálisabbak, mint a magyarok. "Látni lehet, mi a különbség egy Magyarországról és egy Horvátországból kitoloncolt ember között" -mondta Gordan Paunovics.

Djurovics szerinte az EU kezdhet eljárásokat Magyarország ellen, de ez egy bonyolult terület, ezért bármiféle eljárás sokáig fog tartani. Szerbia ezért nem várhat az EU-ra, külön el kéne kezdeniük Magyarországgal rendezni a problémát, miközben az EU-s intézmények elé is tárják.

Készült Branka Trivic és a Szabad Európa balkáni szerkesztősége közreműködésével.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG