Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerint Magyarország kivételével minden tagállam megértette, hogy Putyin elnök fegyverként használja a földgázt az EU ellen. „Nem hiszem, hogy térden csúszni Putyin előtt hosszú távon megoldás lenne. Meg kell tudnod különböztetni a barátaidat az ellenségeidtől” – szögezte le a Szabad Európának és több külföldi lapnak adott interjúban Frans Timmermans.
A klíma- és energiapolitikáért felelős bizottsági ügyvezető alelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöké a fő felelősség a jószerivel megfizethetetlen európai energiaárakért, aki a földgázszállításokat fegyverként használja az EU ellen. Frans Timmermans – aki az energiaárak mérséklését célzó új javaslatcsomag keddi bemutatása előtt nyilatkozott a Szabad Európának és néhány más európai lapnak – úgy véli, hogy Orbán Viktor kivételével valamennyi tagállam tisztában van ezzel.
Az alelnök szerint a Kreml által célba vett tagállamokkal való szolidaritás az egész EU-nak érdeke. A bizottság ezért éppen olyan javaslatokon dolgozik, amelyek azt biztosítják majd, hogy ha történetesen Szlovákia gázellátása veszélybe kerül, azonnal tudni lehessen, hogy melyik gáztárolóba mely csővezetéken keresztül mennyi földgázt bocsássanak rendelkezésére a partnerek.
Meg kell tudnod különböztetni a barátaidat az ellenségeidtől
„Nem hiszem, hogy hosszú távon megoldás lenne térden állva Moszkva és Putyin színe elé járulni. Eléggé ízléstelennek tartottam, hogy Szijjártó magyar külügyminiszter újra elment Moszkvába, hogy olyasvalakinek a kegyeiért esdekeljen, aki megtámadott egy békés európai országot, és tekintélyelvű rendszereket próbál meghonosítani Európában. Tisztában kell lenned azzal, hogy kik a barátaid és kik az ellenségeid. Nem ez Putyin körüludvarlásának ideje, aki egyértelmű fenyegetést jelent a biztonságunkra és a jövőnkre” – fogalmazott meg szokatlanul éles kritikát a magyar kormánnyal szemben Timmermans, aki az elnök után lényegében a második ember az Európai Bizottság hierarchiájában.
Az európai zöldmegállapodásért és az energiaátállásért felelős bizottsági alelnök szerint az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy ha Oroszország elzárja a gázcsapot egy tagállam felé, akkor „ne maradjon kinn a hidegben”.
Három kemény tél következik
Frans Timmermans az interjúban elmondta, hogy fel kell készíteni az európai társadalmakat arra, hogy a következő három tél embert próbáló lesz. Nem is feltétlenül a most következő lesz a legnehezebb, mert hacsak nem köszönt be szibériai hideg, a gáztárolók feltöltöttségi szintje elegendő kell hogy legyen. A következő tél azonban a jelenleginél kevesebb orosz gázzal vagy orosz földgáz nélkül már keményebb lehet, és a rákövetkező is, mert szerinte körülbelül ennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy az energiaválság előtt és óta hozott intézkedések érezhető változást hozzanak Európában.
Az ügyvezető alelnök szerint nem kell tartani áramkimaradásoktól az EU-ban, ha a tagállamok összetartanak, és nem járnak külön utakon. „Nem látom az áramkimaradás veszélyét, ha végrehajtjuk azokat az intézkedéseket, amelyekben a kormányok megállapodtak” – jegyezte meg.
A Brüsszel által javasolt, a piac működését is érintő intézkedésekre (ezeket lásd külön cikkünkben) a politikus szerint azért van szükség, mert „Putyin fegyverként használja az energiapiacokat. (…) Ha az egyik fő gázszállító ezt teszi, akkor már nem beszélhetünk működő piacokról” – indokolta, miért indítványozza az Európai Bizottság egy dinamikus árfolyosónak nevezett mechanizmus bevezetését a meghatározó európai gáztőzsdén, hogy határt szabjon az áraknak.
Miért nincs gázárplafon?
Frans Timmermans arról is beszélt az interjúban, hogy Brüsszel számos tagállam kérése ellenére miért nem javasol általános gázárplafont. „A piaci áringadozásoknak kell véget vetnünk. Nem lehet a méregdrága gázt olcsóvá tenni ársapkával, mert valakinek mindig meg kell fizetnie az árat” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a testület több javaslat ötvözésével és azok együttes hatásával kívánja elérni ugyanazt a célt, amit mások ársapkával oldanának meg.
A biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy mérsékelni kell a kínálat és a kereslet között fennálló feszültséget, az utóbbi csökkentése nélkül az energiaárak tartósan magasak maradnak. „A fosszilis üzemanyagok már nem lesznek többé olcsók, de az energia árát csökkenteni lehet, ha felgyorsítjuk az energetikai átállást” – vélekedett a zöldmegállapodásért felelős bizottsági tag.
Frans Timmermans szerint mielőtt a koronaalaphoz hasonló új pénzügyi alapot hoznának létre az EU-ban, előbb célszerű kimeríteni a már meglévőket. „Azt a jövő dönti el, hogy szükség lesz-e új alapra, de meggyőződésem, hogy (az orosz fosszilis energiaimportról való leválást elősegíteni hivatott) REPowerEU-nak nagyobb tűzerővel kell rendelkeznie, és én inkább milliárdokra, mint százmilliókra gondolok” – hangsúlyozta az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.
