Franciaországban vasárnap, április 10-én rendezik meg az elnökválasztás első fordulóját. A francia kampányt is jelentősen átírta az Ukrajna ellen indított orosz invázió. De vajon hogyan hatott a háború a legnépszerűbb öt francia jelölt üzenetére?
Az ukrán háború kitörésének köszönhetően sok váratlan téma vált fontossá a francia elnökválasztási kampány során. A szavazókat kezdetben a biztonság, mára már inkább a háború okozta áremelkedések miatt kialakult megélhetési kérdések izgatják a legjobban. A jelölteknek viszont nemcsak a gazdasági ígéreteket kellett finomhangolniuk a megváltozott helyzetre való tekintettel, hanem át kellett gondolniuk a bevándorlással, a NATO- és az EU-tagsággal kapcsolatos üzeneteiket is.
A háború hatása Macron kampányára
Jelenleg Franciaország vezeti az Európai Unió soros elnökségét, így már a háború kitörése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy külpolitikai szerepe miatt Emmanuel Macron kevesebb időt tud majd az idei kampányra szánni. Az elnök már az ukrajnai orosz invázió előtt is aktívan részt vett a Vlagyimir Putyinnal folytatott diplomáciai tárgyalásokon. A diplomáciai csatornákat az európai vezetők közül szinte egyedül Macron hagyta nyitva az orosz partner felé.
Így történhetett, hogy a francia törvények által előírt utolsó pillanatban – rendhagyó módon egy, a napilapokhoz eljuttattatott, a franciákat megszólító levélben – jelentette be, hogy elnökjelöltként mégis indul a választásokon.
Mivel a jelenlegi elnök az elmúlt öt év alatt folyamatosan hangoztatta, hogy fontosnak tartja az Európai Unió szerepét, egy európai közös védelmi rendszer kialakítását, illetve a NATO-tagságot is, a háború kitörését követő pár hétben a szavazók körében népszerűsége meghaladta a harminc százalékot. A The Conversation elemző cikke szerint Macron támogatottsága a nemzetközi krízis hatására a John Mueller politológus által ismertté vált zászlóeffektus miatt is nőtt, ami annyit jelent, hogy egy ilyen helyzetben a nemzeti összefogás megerősödik, a szavazópolgárok sokkal hajlandóbbak beállni a regnáló hatalom, azaz a nemzeti lobogó mögé.
Ebből a magasra szökött népszerűségből (30 százalék) azóta folyamatosan veszít az elnök (jelenleg 26,5 százalék), aki – bár az utóbbi két hétben több francia várost is meglátogatott – a 2017-ben megszokott hatalmas nagygyűléseket is kihagyta a kampányából.
Az első forduló előtt csak egy politikai nagygyűlést rendezett, április 2-án, szombaton a párizsi La Defense negyed sportcsarnokában, ahol 35 ezer emberhez beszélt majdnem másfél órán keresztül.
Fej fej mellett: Macron és Le Pen
Amíg a 44 éves elnök a külpolitikával volt elfoglalva, a szélsőjobboldali Marine Le Pen kitartóan járta a vidéket, ahol főleg a munkásosztály körében kampányolt.
Az ellenzéki politikusok közül a Nemzeti Gyűlés jelöltje tudta leggyorsabban átalakítani a háború kitörése után a kampányprogramját úgy, hogy abból előnye származzon.
A háború miatt Franciaországban is emelkednek az árak, ezért a legtöbb francia szavazót jelenleg az árak csökkentésével és a megélhetéssel kapcsolatos ígéretekkel lehet megnyerni. Le Pen ezért a közepes és alacsonyabb jövedelmű szavazók fizetésének csökkenő vásárlóerejére kezdett el fókuszálni, ami azért is ment könnyen, mert ez már korábban is szerepelt a programjában.
Talán ennek a gyors fókuszváltásnak köszönheti Le Pen, hogy lefaragott Macron előnyéből, aki az olyan népszerűtlen gazdasági reformokra tette a hangsúlyt, mint például a nyugdíjkorhatár emelése. A legfrissebb Elabe-közvélemény-kutatások szerint ha most kerülne sor a második fordulóra, akkor 47 százalékkal végezne Le Pen a jelenlegi elnök mögött, aki 53 százalékkal nyerné meg a választásokat.
„Természetesen Marine Le Pen megnyerheti” az elnökválasztást – figyelmeztetett Édouard Philippe, Macron volt miniszterelnöke a Le Parisiennek adott interjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy Le Pen programja veszélyes.
Valérie Pécresse-t, Jacques Chirac és Nicolas Sárközy pártjának, a Köztársasági Pártnak jobboldali jelöltjét az év legelején Macron legnagyobb kihívójának tekintették.
A konzervatív jelölt a háború kitörése óta nem találta a helyét a kampányban a centralista Macron és a szélsőjobb között.
Pécresse-nek, aki a negyedik helyért versenyez Zemmourral, egyetlen vesszőparipája a vásárlóerő növelése maradt, amelynek keretében tízszázalékos többletjuttatást ígért mindannak a tizenkétmillió munkavállalónak, aki havi nettó háromezer eurónál kevesebbet keres.
Jean-Luc Mélanchon szerint az átlagemberek lesznek az olaj-, a gáz- és a búzaárak emelkedésének áldozatai a háború miatt.
A francia radikális jelöltek és Le Pen – aki korábban köztudottan orosz pénzből finanszírozta a kampányát – az orosz invázió után sietősen eltüntette kampányanyagából azt a fotót, amelyen az orosz elnökkel ráz kezet.
A tévésztárból politikussá avanzsált Éric Zemmournak sem volt könnyű kikecmeregnie a Putyin-barát retorikából, amelyet február végéig folytatott. Zemmour korábban az orosz elnököt az utolsó autoriter demokratának nevezte, s amikor az oroszok felsorakoztak az ukrán határon, azzal vetette el a háború lehetőségét, hogy mindez csupán amerikai hisztérikus propaganda.
NATO- és EU-tagság
A szélsőbaloldali jelölt, Jean-Luc Mélanchon nem vádolható azzal, hogy valaha is éltette Putyint, de Ukrajna lerohanását a NATO agressziójának tudta be.
„Ki ne tenné ugyanezt egy szomszédos országgal, amely egy fenyegető hatalomhoz kötődik?” – tette fel a kérdést a The German Marshall Fund információi szerint.
Mélanchon a jelenlegi helyzetben is Franciaország semlegességét hangsúlyozza, a NATO-t pedig az Egyesült Államok birodalmi eszközének tartja, amelyet szövetségesei leigázására használ.
Azóta mind Le Pen, mind Zemmour, mind Mélanchon elítélte a háborút, de mindannyian kitartanak NATO-ellenességük mellett. Közvetlenül a háború kitörése után ezek a nézetek nem segítették a radikális jelölteket.
A háború azonban a NATO-tagországokat és az Európai Unió tagállamait is közelebb hozta egymáshoz. A francia EU-s elnökség, illetve a brexit által okozott gazdasági nehézségek is arra késztették a francia elnökjelölteket, hogy ne firtassák az idei kampány során a frexitet. Macron a párizsi nagygyűlésen meg is jegyezte, hogy öt éve a választásokon még kritizálták híveit, amikor az európai zászlót lengették, a jelen helyzetben pedig mennyire fontos, hogy Európa erős legyen.
Az ukránok jöhetnek Franciaországba
Amióta több millió ukrán menekült érkezett Európába, egyik párt sem meri olyan hevesen hangsúlyozni a bevándorlásellenességet.
A berber–zsidó származású Éric Zemmour szerint az ukrán menekülteknek is jobb, ha inkább Lengyelországba tartanak, ahol közelebb lehetnek a rokonaikhoz, de a máshonnan érkező (arab, szír) menekülteket továbbra sem látja szívesen Franciaországban.
Le Pen a háború befejeztével visszaküldené az ideiglenesen befogadott ukrán menekülteket hazájukba.
Háttérbe szorult a klímakérdés
A klímakérdés háttérbe szorulása miatt a szocialista jelölt, Anne Hidalgo, aki Párizs jelenlegi főpolgármestereként évek óta fáradozik a főváros zöldebbé tételéért, alig tud két számjegyű százalékpontot összeszedni a közvélemény-kutatásokon. A zöldek szintén hátul kullognak a sorban. Hidalgo a múlt hét végi párizsi kampányeseményén fel is hívta a franciák figyelmét: „Ha baloldali elképzeléseid vannak, ha aggódsz a társadalmi haladásért, az igazságosságért, az ökológiáért, tudnod kell: Emmanuel Macron keresztülnéz rajtad!”
Alacsony részvételre számítanak
A franciák félnek, hogy az emberek választási kedve idén igen alacsony lesz. A választások első fordulója vasárnapra van kitűzve, a második pedig április 24-én lesz.
