A békés tüntetéssel kezdődő 1956. október 23-i események fegyveres szabadságharccá alakultak a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után. A november 4-i invázió néhány nappal azután következett be, hogy Nagy Imre miniszterelnök meghirdette Magyarország semlegességét. A fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10–11-én törte meg a szovjet túlerő. Figyelmébe ajánljuk egy korábbi összeállításunkat is, amelyben a forradalom egykori helyszíneire látogattunk el. Ahol lehetett, megpróbáltuk ugyanabból a beállításból elkészíteni a fotókat, mint azok a fotósok, akik 1956-ban járták a várost.
Az 1956-os forradalom áldozataira emlékezik az ország
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg támadást indított több magyarországi nagyváros ellen. A katonai invázió áldozatait számos helyen ideiglenes sírokban temették el. A forradalom leverésének 65. évfordulóján országszerte megemlékezéseket tartanak. A Fortepan gyűjteményéből válogattunk.
1
Szovjet tank vonul a Haller utcán (Hámán Kató út). 1956. november 4-én, vasárnap hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen
2
A katonai invázió pár nappal azután következett be, hogy Nagy Imre miniszterelnök november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből
3
5 óra 20 perckor elhangzott Nagy Imre rövid, drámai hangú rádióbeszéde. Az Országgyűlés épületében egyetlen képviselőként Bibó István maradt, aki passzív ellenállásra szólította fel a magyar népet
4
A nap folyamán a szovjet csapatok a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Vidéken több helyen jelentős ellenállás bontakozott ki