Még ebben az évben meg kell állapodni az uniós költségvetés kipótlásáról, ellenkező esetben januártól nem lesz az EU-nak érvényes jogszabálya – és pénze – arra, hogy támogatást nyújtson Ukrajnának. A tagállamok közül Magyarország egyértelműen elutasítja a javaslatot, mondván: ha a magyarok nem kapnak EU-s pénzt, az ukránok se kapjanak. A vita megkezdődött az Európai Parlament szakbizottságaiban. Az már most látszik, hogy az EP-n nem fog múlni a pénzügyi támogatás kiterjesztése.
Idén júniusban az Európai Bizottság azt javasolta a tagállamoknak, hogy 65,8 milliárd euróval egészítsék ki a 2021–2027-es költségvetés több mint ezermilliárd eurós főösszegét. A bizottság arra hivatkozott, hogy olyan körülmények merültek fel (elsősorban Oroszország Ukrajnával szembeni inváziója és annak következményei), amelyek a jelenlegi költségvetés tervezésekor még nem voltak előre láthatók. A pótlólagos forrásokat a következő célokra költenék:
- Az Ukrajna-eszköz, amely vissza nem térítendő támogatásokon, hiteleken és garanciákon alapul, és amelynek teljes pénzügyi kerete a 2024–2027-es időszakban ötvenmilliárd euró. Az eszköz célja Ukrajna azonnali szükségleteinek, helyreállításának és modernizálásának támogatása az uniós csatlakozás felé vezető úton.
- Az uniós költségvetés megerősítése 15 milliárd euróval, amelynek célja a migráció belső és külső dimenzióinak, valamint az Oroszország által Ukrajna ellen indított agressziós háború globális következményeiből eredő szükségleteknek a kezelése, továbbá a legfontosabb harmadik országokkal fenntartott partnerségek megerősítése.
- A Stratégiai Technológiák Európai Platformja a kritikus technológiák – így a digitális és a mélytechnológiák, a tiszta technológiák és a biotechnológiák – terén Európa által betöltendő vezető szerep előmozdításához.
- Hatékony mechanizmus a Next Generation EU finanszírozási költségei növekedésének kezelésére a kamatlábak hirtelen megemelkedése miatt.
Ami az Ukrajna-eszközt illeti: a javaslat arról szól, hogy a tagállamok 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 23 milliárd euró hitelt biztosítsanak az ukránoknak. Csak összehasonlításként: ez évi 12,5 milliárd eurót jelent 2024-től akkor, amikor az EU 2023-ban 18 milliárd eurót biztosít az ukrán állam működésének fenntartására és az orosz támadások okozta károk helyreállítására.
Senki se zsaroljon!
Az Európai Parlament költségvetési és külügyi bizottságának együttes ülése volt az első olyan nyilvános megmérettetése az Európai Bizottság javaslatának, amely után már következtetéseket is érdemes levonni a támogatottságot illetően. Röviden: a képviselők túlnyomó többsége egyetértett a kezdeményezéssel, a legtöbb kritika azzal kapcsolatban hangzott el, hogy a pénz túl kevés, többre van szükség.
A téma egyik előadója, a német néppárti Michael Gahler azt mondta, hogy az uniós támogatásra azért van szükség, mert „egy jobb Ukrajnát építünk, struktúrákat és eljárásokat hozunk létre, amelyeknek köszönhetően Ukrajna működő demokrácia lesz”. Ő is és mások is figyelmeztettek az ukrán korrupcióra, amelynek felszámolásában nemcsak az ukrán vezetés, hanem a civil társadalom és a partnerszervezetek elkötelezettségére is szükség lesz.
A spanyol szociáldemokrata Eider Gardiazábal Rubial azt feszegette, hogy az Oroszországtól elkobzott eszközöket vajon hogyan lehet majd Ukrajna javára felhasználni. Bár a sajtóban erről többet lehet olvasni, itt nemcsak az oligarcháktól elkobzott bankbetétekről, helikopterekről és jachtokról van szó, hanem az ennél nagyságrendekkel nagyobb összeget, becslések szerint háromszázmilliárd eurót jelentő, az orosz központi bank Nyugaton befagyasztott eszközeiről is.
A szintén spanyol és baloldali José Manuel Fernandes megfogalmazott egy olyan üzenetet is, amelyet a magyar kormány nyugodtan magára vehet. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy a döntési folyamatban senki sem használhatja ki az egyhangúsági követelményt arra, hogy saját érdekeit tartsa szem előtt, „nincs helye semmiféle zsarolásnak”. Ezt különösen érdemes összevetni a magyar állásponttal, amelynek főbb elemeiről cikkünk végén olvashatnak.
A volt lengyel miniszterelnök, Włodzimierz Cimoszewicz felvetette azt is, hogy Oroszországnak kártérítést kell fizetnie, majd hozzátette: „Kétséges, hogy ezt el tudjuk-e érni.”
A német zöldpárti Viola von Cramon-Taubadel abban bízik, hogy ezzel az unós támogatással „modern, európai, remélhetőleg zöld Ukrajna épül, amely példát mutat egész Európa számára”. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy Zelenszkij korrupcióellenes kezdeményezései arra irányulnak, hogy megszabaduljon politikai ellenfeleitől.
Igazából csak az ír szélsőbaloldali képviselő, Mick Wallace bírálta a javaslatot, aki úgy vélte, hogy „több milliárd a fegyverekre meghosszabbítja a háborút, növeli a pusztítást és a halálesetek számát, ráadásul a háború mindkét fél számára megnyerhetetlen”. Wallace szerint a hitelt is tartalmazó pénzügyi eszköz adósságcsapdát jelent Ukrajnának. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Ukrajnában „Oroszország földet rabol keleten, a nyugati oligarchák nyugaton szereztek területeket, mert az ukránok áron alul elkótyavetyélik saját földjüket”.
Az ír képviselő, Michael Gahler vágott vissza, aki azt mondta: nincs igaza annak, aki azt állítja, hogy „az uniós szakpolitikák hozzájárulnak az ország lerombolásához, az orosz rezsim rombolta le Ukrajnát”.
Ahogy említettük, ennek a jogalkotási folyamatnak gyorsan le kell zárulnia annak érdekében, hogy Ukrajna finanszírozása a következő évben is folyamatos legyen. Éppen ezért ehhez a javaslathoz szeptember 6-ig várják a módosításokat, majd az anyagot szavazásra bocsátják. A parlament részéről tehát nem lesz akadálya a határidők betartásának, a többi a tagállamokon múlik.
Például Magyarországon.
A Fidesznek sok kérdése van
A Fidesz ehhez a vitához is sajátosan áll hozzá. A jövő évi költségvetésről tartott vitához egyikük (Deli Andor) hozzá is szólt, de nyomatékul a képviselőcsoport közleményt is kiadott. Ennek két lényeges eleme:
- a Fidesz biztosítékokat akar, hogy az Erasmus- és Horizont Európa-pénzeket nem adják oda „más országoknak”; és
- tudni akarják, hogy az eddig Ukrajnának kifizetett összegeket mire költötték.
„Magyarország uniós forrásait nem adhatják másnak!” – ez az európai parlamenti képviselőcsoport sajtóközleményének címe. Szerintük az Európai Bizottság továbbra sem adott megnyugtató választ arra a súlyos kérdésre, hogy „hol vannak az eddig ki nem fizetett tagállami helyreállítási és fejlesztési pénzek”. Majd sorjáznak a további kérdések: „Hogyan emelkedett a duplájára a közös hitelfelvétel kamatterhe, miközben több ország még egyáltalán nem kapott pénzt a helyreállítási alapból? Hogyan lehetséges, hogy a ciklus harmadik évében a kohéziós forrásoknak csak pár százalékát folyósítják, ugyanakkor újabb milliárdokat költenének illegális migránsok Európába telepítésére, a brüsszeli bürokrácia fizetését pedig megemelnék?”
Deli Andor a költségvetési bizottság ülésén kiemelte: „A folyamatban lévő tárgyalások fényében költségvetési és jogi garanciát kell kapnunk arra, hogy a Magyarország számára előirányzott forrásokat – legyen szó az Erasmus és a Horizont oktatási és kutatási programról vagy a magyar kohéziós keretről – kizárólag Magyarország használhatja fel. Ki kell zárni, hogy ezeket a forrásokat más országok vagy célok érdekében elköltsék.” Éppen ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja olyan költségvetési módosításokat nyújt be a 2024-es uniós költségvetéshez, amelyek körülbástyázzák, megvédik a Magyarországnak járó forrásokat.
A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság számos alkalommal jelezte már, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás a tagállamok közös döntésén alapul, a pénzek felhasználását ellenőrzik. A fejlesztési forrásokhoz vagy a helyreállítási alapokhoz Ukrajna nem férhet hozzá, mivel ezek az összegek a tagállamok számára állnak rendelkezésre, és Ukrajna nem tagja az EU-nak. A Magyarországnak járó pénzek elkülönítetten várják, hogy a kormány eleget tegyen a tagállamok által meghatározott feltételeknek. Ezt követően a pénz felhasználható lesz.
