Az Ipsos közvélemény-kutató friss adatai szerint az egészségügy, a politikai/pénzügyi korrupció, az infláció, a társadalmi egyenlőség/szegénység miatt aggódnak leginkább a magyarok 2025 februárjában. A cég havonta 29 országban húszezer felnőtt körében végzi a Mi aggasztja a világot? felmérést.
Az egészségügy helyzetét a magyarországi megkérdezettek 66 százaléka tartja aggasztónak (a többi 28 ország átlaga 24 százalék), a pénzügyi/politikai korrupció 48 százalék szerint aggályos (a többi ország átlaga 27 százalék), az infláció miatt 45 százalék (a felmérés átlaga 32 százalék), a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység miatt 44 százalék (a többi ország átlaga 28 százalék) aggódik.
A nemzetközi felmérés átlaga szerint az aggódásra okot adó tényezők az alábbiak:
- infláció (32 százalék)
- bűnözés és erőszak (32 százalék)
- szegénység és társadalmi egyenlőtlenségek (28 százalék)
- munkanélküliség (28 százalék)
- pénzügyi/politikai korrupció (27 százalék)
- egészségügy(24 százalék)
- bevándorlás ellenőrzése: 17 százalék
- klímaváltozás: 15 százalék
- a szélsőségesség növekedése: 11 százalék
Mint a fenti táblázatból látható, a megkérdezett magyarok például a bűnözés, a munkanélküliség, bevándorlás ellenőrzése és a klímaváltozás kapcsán kevésbé aggódnak a felmérés átlagához képest.
Bűnözés, szélsőségek, terrorizmus
A vizsgált 29 országban 32 százalékra nőtt az aggodalom a bűnözés és az erőszak miatt, azonos szintet ért el az inflációval kapcsolatos félelmekkel. (Az infláció nem változott, a bűnözés pedig enyhén emelkedett az előző hónaphoz képest.)
Trump elnök beiktatása után azon amerikaiak aránya, akik szerint az ország jó irányba halad, nyolc százalékponttal (41 százalékra) emelkedett és közel négyéves csúcsot ért el. Németországban ez tízéves mélyponton van (17 százalék), míg azok, akik szerint a gazdaság jó, az ötödik egymást követő történelmi mélyponton vannak (25 százalék).
Dél-Korea minden idők legmagasabb értékét érte el a szélsőségesség erősödése miatt aggodalmukat kifejezők körében, kilenc ponttal, egynegyedre (24 százalékra) emelkedve. Hasonlóképpen Európában is aggódnak a szélsőségek miatt: Németországban (23 százalék) és Svédországban (17 százalék) négy, Nagy-Britanniában (15 százalék) pedig öt ponttal emelkedett az arányuk. Magyarországon csak négy százalék aggódik a szélsőségek (az átlag 11 százalék), két százalék a terrorizmus miatt (az átlag kilenc százalék).
A gazdasági helyzet és az infláció
A 29 országban az emberek 37 százaléka minősíti országa jelenlegi gazdasági helyzetét jónak. A rangsor élén az ázsiai-csendes-óceáni országok állnak, élükön Szingapúrral (nyolcvanszázalékos, jó gazdasági helyzet), majd India (77 százalék) és Malajzia (69 százalék) következik. Hollandia (58 százalék) az egyetlen nem ázsiai ország, ahol a többség jónak minősíti a jelenlegi gazdasági helyzetet. A tavaly ilyenkor mért értékek közül továbbra is Argentína (+28 százalékponttal 34 százalékra) emelkedett a leginkább. Ezzel szemben Brazíliában a gazdasági helyzetet jónak értékelők aránya 14 ponttal csökkent az elmúlt egy évben. Németországban már az ötödik egymást követő alkalommal jegyzik az eddigi legalacsonyabb, 25 százalékos pozitív választ a gazdasági helyzetről.
Az infláció miatt a 29 országban továbbra is 32 százalék aggódik. Ez a második alkalom 2022 áprilisa óta, hogy a bűnözéssel és erőszakkal osztozik a vezető helyen ez az aggály.
Egészségügy és haladás
Míg Magyarországon az egészségügy helyzete a fő aggodalom, az egészségügyi ellátás mint probléma a többi országban továbbra is 24 százalékos átlaggal szerepel. A lengyel állampolgárok körében négy százalékponttal, 39 százalékra emelkedett az egészségügyet kulcsfontosságú nemzeti problémaként megjelölők aránya, és ezzel az infláció (negyven százalék) mögött az ország legégetőbb problémájává vált. Belgiumban is négy százalékponttal, 25 százalékra emelkedett az aggodalom emiatt, ez kilenc százalékponttal magasabb, mint tavaly ilyenkor; 2020 júniusa óta (amikor 26 százalék volt) ez a legmagasabb érték az országban.
A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok az átlagnál pesszimistábbak: 82 százalék azok aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok (a felmérés átlaga a többi országban 62 százalék).
