Több mint hatszázezer orosz katona sebesült meg az ukrajnai háború eddigi három éve alatt egy kórházi komplexumból származó adatbázis szerint, amelyhez kizárólag a Szabad Európa fért hozzá.
Kevesebb mint egy évvel azelőtt, hogy egy elektromos robogóba rejtett pokolgép végzett Moszkvában az orosz nukleáris, biológiai és vegyi védelmi erők parancsnokával, Igor Kirillovot meglőtték. Az altábornagy tavaly decemberi meggyilkolása világszerte a címlapokra került, de azt soha nem hozták nyilvánosságra, hogy kilenc hónappal korábban kórházban kezelték lőtt sebbel. Ez egy kiszivárgott orvosi feljegyzésben tűnt fel, amelyik egyedülálló betekintést nyújt az ukrajnai háború orosz veszteségeibe.
Több mint egy hónapon át tartó kezeléséről abból a nagyjából 166 ezer katona adatait magában foglaló védelmi minisztériumi dokumentumból tudni, amelyet a Szabad Európa szerzett meg egy orosz dezertőrtől. Az adatbázis a magas rangú tábornokoktól a közlegényekig – valamint a legalább tíz országból származó zsoldosokig – 2022 februárjától 2024 júniusának közepéig tartalmazza a kórházi kezelések adatait, vagyis az utóbbi nyolc hónapra nem terjed ki, márpedig ez a háború egyik legvéresebb időszaka volt.
Hányan haltak vagy sebesültek meg Ukrajnában?
Az áldozatok száma mindkét oldalon megdöbbentő: nyugati becslések szerint összesen mára több mint egymillió halottról és sebesültről van szó. Ukrán részről legalább 46 ezer katona esett el, és mintegy 380 ezer megsebesült a Volodimir Zelenszkij elnök által február elején idézett adatok alapján. Ez a szakértők szerint alábecsült szám.
Ezzel szemben az orosz veszteségek – halottak és sebesültek – a decemberi nyugati számítások szerint meghaladják a hétszázezret. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének elemzése szerint legalább 172 ezer orosz katona esett el, 611 ezer megsebesült, akiknek több mint fele harcképtelenné vált.
A sebesültek egy jelentős részét katonai kórházban kezelték, így bekerültek a védelmi minisztérium katonai orvosi főigazgatóságának aktáiba. Az adatbázist Alekszej Zsiljajev őrmester bocsátotta a Szabad Európa rendelkezésére, aki korábban egy, a 144. gépesített gyalogos hadosztályhoz tartozó evakuációs egység parancsnokaként szolgálat, időközben viszont Franciaországba menekült, ahol politikai menedékjogot kért.
A Szabad Európa e nyilvántartások elemzése során 165.584 egyedi bejegyzést azonosított: nevek, rendfokozatok, a felvétel dátuma, a leszerelés dátuma, a kezelés helye, a sebek vagy sérülések típusa, valamint azok az egységek, amelyekben a katonák szolgáltak – ideértve a reguláris erők mellett a mára megszűnt Wagner zsoldoscsoportot és a GRU katonai hírszerző ügynökséget.
A Szabad Európa rendszerezte az adatbázist a kettős bejegyzések kiküszöbölése és az elírások kiszűrése érdekében. A pontosság ellenőrzésére vagy megerősítésére a szakértők e bejegyzések egy részét a nyilvánosan elérhető információkkal is összevetették, hogy azonosítsák a konkrét személyeket. Például Vlagyimir Putyin 2022 májusában felkeresett egy sebesült katonákat ellátó moszkvai kórházat. A TASZSZ állami hírügynökség által közzétett fényképeken az elnök két katonával látható, akik közül az egyik szerepel az adatbázisban.
A Szabad Európa további információkért megkeresett több olyan embert a közösségi oldalakon, akiknek a neve szerepel a dokumentumban. Csupán egyikük válaszolt, egy kínai állampolgár, aki megerősítette, hogy Oroszország oldalán harcolt Ukrajna ellen, de más részleteket nem kívánt közölni.
Hogy bánik Oroszország a sebesült katonáival?
Az adatbázis a háborúban megsebesült orosz katonáknak csak egy részét foglalja magában, valószínűleg kimaradtak belőle azok, akiket még a fronton vagy polgári kórházakban láttak el, viszont olyan katonák is belekerültek, akiket nem háborús sérüléssel kezeltek. Ilyen például Kirillov, akit 2024. március 3-án vettek fel egy moszkvai katonai kórházba, ahol öt hetet töltött a jobb combján lévő lőtt seb miatt. Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen körülmények között lőtték meg.
Az akta az Oroszországban és az Ukrajnától már 2014-ben illegálisan elcsatolt Krím félszigeten található katonai kórházak adatait tartalmazza, de szerepel benne néhány, Belaruszban lévő létesítmény is.
Dara Massicot amerikai elemző szerint az adatbázis jól mutatja, hogyan alakult át az utóbbi három évben az orosz hadsereg, ahogy a rövid inváziónak tervezett beavatkozás hatalmas, felőrlő háborúvá vált.
Az ukrán erők mozgékony védekezése, később pedig a nagyszabású offenzívák is komoly veszteségeket okoztak, ami arra kényszerítette az orosz hatóságokat, hogy a megtizedelt egységek feltöltése céljából kiszélesítsék a toborzási erőfeszítéseket. Fokozottan megjelentek a Wagner zsoldosai, valamint az a több tízezer rab, akiket a katonai magáncég, majd később maga a védelmi minisztérium toborzott a börtönökben. A legfőbb változás azután következett be, hogy Putyin 2022 szeptemberében elrendelte háromszázezer ember mozgósítását, emellett anyagi ösztönzőkkel is kívánatosabbá próbálták tenni a katonai pályát.
Massicot leszögezte, hogy mindez a fegyveres erők jelentős átalakulását eredményezte; nagyok lettek az eltérések a katonák kiképzésének szintjét, harci tapasztalatát és életkorát tekintve. Például nagyon megnőtt az átlagéletkor, 2022 után emelkedett az ötven évnél idősebbek száma is, amit jól tükröz a kiszivárgott adatbázis. Szerinte ez valószínűleg a gazdasági ösztönzőkből eredhet, amelyek az idősebbek számára csábítóbbak, mint a fiataloknak.
Az adatbázisból az is kiderül, hogy a katonaorvosok által regisztrált sebtípusok többnyire változatlanok a nyilvántartás által lefedett több mint két év alatt. Ez a szakértő szerint arra utal, hogy a harcászati orvosi protokollok nem javultak az invázió kezdete óta, annak ellenére sem, hogy a Royal United Service Institute brit intézet szerint ez idő alatt 180 ezerről több mint ötszázezerre emelkedett az Ukrajnában bevetett katonák száma.
„Ez azt mutatja, hogy nem javult a sebesültek evakuálása. Azok, akiket repesz talál el, vagy akik elveszítik a végtagjukat, akár akna, akár a tüzérség, akár a drónok miatt, egyszerűen nem élik túl. Egyáltalán nem élik túl” – emelte ki az amerikai Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért munkatársa.
Zsiljajev egyetértett azzal, hogy az orosz evakuálási protokollok nem javultak jelentősen a háború alatt, de mindkét fél a sebesülteket evakuáló csapatok célba vételével vádolja a másikat.
Visszaküldik a sebesült katonákat a csatába?
Figyelemre méltó adat az egészségügyi adminisztrátorok által rögzített sebesülések súlyossága is. Alig több mint 2200 súlyos vagy kritikus eset szerepel a nyilvántartásban, több mint 58.600 közepes, illetve több mint 80.200 könnyű.
Az egységek létszámának fenntartása céljából az orosz parancsnokok prioritásként kezelik a sebesült katonák gyors átcsoportosítását. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország – rendkívül magas veszteségei ellenére – képes volt fenntartani az előrenyomulást a fronton.
Tíz hónappal az invázió megindítása után, 2022 decemberében a katonaorvosi főigazgatóság vezetője, Dmitrij Triszkin arról számolt be, hogy a sebesült katonák 97 százalékát visszaküldik a harctérre. Zsiljajev szerint ez az arány valószínűleg túlzás, de nem nagyon. „Ha valakit élve el tudnak juttatni egy egészségügyi egységhez, akkor nagy valószínűséggel túléli” – vélekedett.
Az amputáció az egyetlen sérüléstípus, amely kizárja egy katona visszaküldését a frontra. Ezekből több mint 3200-at tartalmaz az adatbázis, amely megkülönbözteti a kisebb (például ujj- vagy lábujj-) és a nagyobb (kar-, láb-, kézfej-, lábfej-) amputációt.
