Több órával az ukrán csatlakozási tárgyalások blokkolásának feladása után a magyar miniszterelnök ellenállása miatt a tagállamok vezetői a jövő év elejére halasztották a döntést Ukrajna finanszírozásáról és az EU-költségvetés felülvizsgálatáról.
A meglepetésszerű eredménnyel végződő első félidő után a másodikra (az Európai Tanács csütörtöki ülésének a bővítés mellett másik legfontosabb napirendi pontjára) egy hajthatatlanabb magyar miniszterelnök „futott ki”, megakadályozva az egyébként 26 uniós tagállam által elfogadhatónak ítélt alkut az Ukrajnának a következő négy évben juttatandó, ötvenmilliárd eurós pénzügyi csomagról.
A csúcs mérlege Orbán szempontjából döntetlen
Orbán Viktor kitartó ellenállása várható volt, különösen azok után, hogy jószerével minden várakozásra rácáfolva csütörtök kora este egy előre megbeszélt koreográfia keretében nem vétózta meg a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával (és Moldovával). Ezek után diplomaták szerint kész csoda lett volna, ha a magyar vezető az Ukrajnának szánt sokmilliárdos pénzügyi csomagra és az ezzel a döntéssel egybefonódó félidei költségvetési felülvizsgálatra is rábólintott volna. Orbán ellenállását látva kollégái péntekre virradóra úgy döntöttek, hogy nem feszítik tovább a húrt, és januárban vagy februárban egy különtalálkozó keretében visszatérnek a kérdésre.
Brüsszeli források szerint Kijevnek körülbelül két hónapra elegendő forrása marad, így a mostani halasztás előreláthatóan nem okoz jóvátehetetlen károkat. Az időzítés ugyanakkor máris találgatásokat indított el Brüsszelben arról, hogy Orbán összekapcsolja majd a jogállami problémák miatt még beragadt magyar uniós pénzekkel az ukrán finanszírozás jóváhagyását – ahogy arra jobbkeze, Orbán Balázs több nyilatkozatban is egyértelműen utalt.
Ha az év elejére alkupozícióba akar kerülni, a kormányfőnek lépnie kell a jogállamisági (költségvetési) feltételrendszerről szóló eljárás keretében Magyarországtól elvárt szupermérföldek teljesítése érdekében. Konkrétan egy hivatalos bejelentést, úgynevezett notifikációt kell küldenie a már elfogadott vagy előkészületben lévő törvényekről, amelyek értékelésére egy hónap áll a bizottság rendelkezésére. Ha a két pénzügyi kérdés összekapcsolására vonatkozó feltételezés helytállónak bizonyul, a magyar kormánynak sűrű januári programja lesz.
Brüsszeli blog: Az EU Ukrajnával kapcsolatos két mondatának„rejtett” jelentése
Januárban vagy februárban dönthetnek az ukrán pénzekről
Orbán Viktor a csúcsot megelőzően nagyon magasra tette a lécet, amikor egyszerre két, az EU számára életbevágó döntés megvétózásával fenyegetett. Ezek: a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával (és a bővítésre vonatkozó más döntések), illetve a Kijevnek javasolt 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, amely jelenleg az uniós keretköltségvetés felülvizsgálatának is részét képezi (az Ukrajnának szánt további 33 milliárdos kölcsön folyósítása más mechanizmus keretében történik).
A magyar miniszterelnök végül kollégáinak nyomására csütörtök kora este félreállt az útból, így az EU meghozta a döntést a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna gyors pályára kerül: ahogy arra a magyar vezető pénteki rádióinterjújában is rámutatott, a kormánynak 75 lehetősége lesz a hosszú folyamat során a blokkolásra, miután minden, bővítéssel kapcsolatos döntéshez egyhangúság kell. Bár az összes részlet egyelőre nem ismert, de arra is jó esély van, hogy a jövő év vége előtt nem fognak ténylegesen megkezdődni a tárgyalások Ukrajnával.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán szerint „az ukrán helyzet rosszul áll”, nem szabad őket tovább támogatni
Bár Orbán európai partnerei szavakban készek Magyarország kihagyásával elfogadni – az uniós költségvetési kereteken kívül – az ukrán pénzügyi csomagot, láthatóan nem mondtak le arról, hogy mégis megpróbálják mind a 27 tagállam hozzájárulását megszerezni. Elvileg számos alternatív lehetőség kínálkozik a magyar vétó megkerülésére. Costa portugál miniszterelnök például felvetette, hogy a huszonhat partner dobja szét egymás között a 17 milliárdos csomag Magyarországra eső részét, ami 230 millió euró körül van.
A magyar kormány egyik fő érve a csomaggal szemben, hogy nem járulhat hozzá valamihez (a javaslatnak a helyreállítási célokra felvett kölcsönök emelkedő kamatköltségeinek biztosítása is része), amihez továbbra sincs hozzáférése (értsd: a helyreállítási forrásokhoz).
A többéves keretköltségvetés felülvizsgálatából a tagállamok, főleg Németország pénzügyi szűkölködése miatt lényegében kozmetikázás lett. A bizottság által javasolt, közel 66 milliárd eurós kiegészítést több körben végül 21 milliárd euróra vágták le, amiből 17 milliárd euró Ukrajnára jutna. Minden más célra mindössze négymilliárd euró friss pénz marad, míg néhány milliárdot a költségvetésen belüli átcsoportosítással biztosítanának.
