Új, potenciálisan nyolcszázmilliárd eurós újrafegyverkezési tervet jelentett be kedd délelőtt az Európai Bizottság elnöke, aki külön is részletezte ezt az állam- és kormányfőknek írt levelében. A terv célja, hogy részben nagyobb fiskális mozgástér biztosításával, részben hitelek révén megnyissa az utat az európai védelmi kiadások ugrásszerű növelése előtt rövid és hosszú távon egyaránt.
„Az újrafegyverkezés korszakába léptünk. Európa készen áll védelmi kiadásainak ugrásszerű növelésére” – szögezte le Ursula von der Leyen, aki a sajtó előtt mutatta be az új terv fő pontjait.
Európa újrafegyverkezésének terve öt javaslatot foglal magában arról, hogyan tudja az EU a rendelkezésre álló eszközökkel megtámogatni a tagállamokat abban, hogy gyors tempóban és számottevő mértékben megnöveljék a védelmi képességek fejlesztését szolgáló kiadásaikat.
Először is a bizottság a tagállamok költségvetési mozgásterének növelése érdekében rövidesen javasolni fogja a stabilitási és növekedési paktum alól kibúvási lehetőséget adó nemzeti záradék élesítését. Ez lehetőséget biztosít a kormányoknak a védelmi kiadások jelentős növelésére anélkül, hogy tartaniuk kellene a deficiteljárástól. A Von der Leyen által felhozott példában ha a tagállamok átlagosan a GDP másfél százalékával növelnék a védelmi kiadásokat, azzal négy év alatt közel 650 milliárd eurónyi költségvetési mozgásteret tudnának teremteni.
A második elem egy új eszköz létrehozása, amely kölcsönök formájában százötvenmilliárd eurót bocsátana a tagállamok rendelkezésére alapvetően közös védelmi beszerzésekre. Bár Ursula von der Leyen nem tért ki rá, és kérdezni sem lehetett tőle, nagyon úgy néz ki, hogy a százötvenmilliárdos kerethez közös hitelfelvétellel (adósságkibocsátással) teremtenék elő a forrást.
„Egy új eszközt hozunk létre az EU-szerződés 122. cikke alapján az EU-büdzsé által fedezett kölcsönök nyújtására a tagállamoknak” – áll a levélben, amelyet a bizottság elnöke írt a tagállamok vezetőinek. Ez arra a munkahelymentő programra (SURE) emlékeztet, amelyet a Covid alatt hozott létre az EU, kölcsönt nyújtva a tagállamoknak munkaerőpiacuk stabilizálása érdekében. A hitel közös vásárlásokat finanszírozna úgy, hogy abból a tagállamok fegyverekkel és katonai felszereléssel is támogatnák Ukrajnát. (Egyes vélemények szerint ez lehetne az alternatív megoldás arra, hogy Magyarország és Szlovákia blokkolni kíván egy újabb, nagyjából húszmilliárd eurós ukrán támogatási csomagot.)
A terv harmadik pontja az uniós büdzsében rejlő lehetőségeket aknázná ki úgy, hogy a tagállamok az eredetileg kohéziós politikai támogatásokra szánt forrásokat saját belátásuk szerint átcsoportosíthatnák a védelmi kiadások növelésére.
A negyedik elem az Európai Beruházási Bank védelmi célú hitelezésének lehetővé tétele, míg az ötödik a magántőke mobilizálása és a tőkepiaci unió kiteljesítése, amit a megtakarítási és befektetési unióról szóló bizottsági közlemény fog kifejteni.
