Amikor az Európai Bizottság a múlt hónapban elkezdte tájékoztatni az uniós tagállamokat az Oroszországgal szemben várható következő szankciócsomagról, a 27 tagállam konkrét írásos javaslatokra számított. Ezekre azonban még mindig várniuk kell.
Normális esetben az ilyen jellegű dokumentumokat, jelen esetben a korlátozó intézkedések lehetséges – a Kreml több mint három évvel ezelőtt Ukrajna ellen indított teljes körű inváziója óta –, immár 18. körét csak néhány nappal a tájékoztatások után bocsátják rendelkezésre.
A dokumentumok részletesen ismertetik, hogy a bizottság mit fontolgat a célpontok meghatározásával kapcsolatban. Az EU-tagállamok viszont vörös vonalakat szabnak arra vonatkozóan, hogy miben hajlandóak megegyezni, mivel minden szankcióhoz egyhangú támogatás szükséges.
Mi okozza a fennakadást? Két dolog.
Az első az, hogy néhány EU-tagállam – köztük nagyobbak, mint például Németország és Franciaország – meg akarták várni, hogyan alakulnak a június 2-án Isztambulban Oroszország és Ukrajna között tervezett béketárgyalások.
Több EU-tisztviselő névtelenül azt nyilatkozta a Szabad Európának, nem hiszik, hogy Moszkva komolyan gondolja a Kijevvel folytatott tárgyalások előrehaladását, ezért meg akarják várni az eredményeket.
Amellett, hogy beleegyeztek: kicserélik több ezer halott és súlyosan sebesült katonájukat, a két fél nem tett lépést Európa második világháború óta leghosszabb és leghalálosabb konfliktusának lezárása felé.
Ott van az Egyesült Államok is
Donald Trump amerikai elnök eddig tartózkodott attól, hogy szankciókkal sújtsa Moszkvát, annak ellenére, hogy számos alkalommal fenyegetőzött ezzel.
Az indok ugyanaz, mint az európaiak esetében: minden lehetséges esélyt meg akar adni az orosz-ukrán tárgyalások sikerére. Brüsszel pedig kétségbeesetten szeretné, ha Washington is csatlakozna minden új szankcióhoz.
Az európai diplomaták azt mondják, megkönnyebbültek, hogy az Egyesült Államok – legalábbis eddig – nem fogadott el „egy elhamarkodott, rossz békemegállapodást”, vagy hogy az amerikaiak nem tágítottak a kérdéstől a fenyegetés ellenére sem.
És bár elismerik, hogy a szankciók már nincsenek olyan szinkronban, mint a Biden-kormány idején, továbbra is igyekeznek összehangolni az intézkedéseket, hogy maximalizálják azok hatását és üzenetét.
A washingtoni szankciók segíthetnek rávenni néhány EU-tagállamot, például Magyarországot, amelyet Trump szövetségese, Orbán Viktor vezet, hogy csatlakozzanak egy újabb intézkedéshullámhoz, annak ellenére, hogy aggodalmukat fejezték ki azok hatékonyságával kapcsolatban.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar kormány részsikere: négy személyt vett le az EU a szankciós listáról, de Fridman marad
Mit tartalmazna a 18. csomag?
Az iratokat ismerő EU-diplomaták megjegyzik, hogy a csomag egyik eleméhez – ahhoz, hogy a G7-országok 45 dollárra csökkentsék az orosz olajárplafont – amerikai beleegyezésre lenne szükség. A plafon évek óta 60 dolláron van, annak ellenére, hogy az olajjal ez alatt az árszint alatt kereskedtek.
Az elképzelés az, hogy a Kanadában június 15-17. között esedékes G7-csúcson hivatalosan is megegyeznek az árplafon legalább 50 dollárra csökkentésében.
A csoport pénzügyminiszterei májusban, Washington ellenállása miatt nem tudtak megállapodásra jutni a kérdésben. Néhány EU-tisztviselő a Szabad Európának azt mondta, szerintük hamarosan előrelépés történhet az ügyben.
A május 20-án elfogadott 17. uniós szankciós csomaghoz hasonlóan az új intézkedések magukban foglalhatják további személyek feketelistára helyezését és az orosz árnyékflottát sújtó intézkedéseket is. Utóbbi esetében az EU már több mint háromszáz olyan hajót célzott meg, amelyekről úgy véli, hogy Moszkva a szankciók, nevezetesen az olajexport megkerülésére használja azokat. Az újabb intézkedések célpontja lehet tehát a feltételezések szerint további hatszáz hajóval bővülő árnyékflotta, még akkor is, ha az európai diplomaták elismerik, nehéz a bíróság számára is elfogadhatóan bizonyítani, hogy a Kreml finanszírozza ezeket a hajókat.
További vízumtilalmak és vagyonbefagyasztások is várhatók, az Európai Unió további száz személyt és vállalatot kíván rátenni a szankciókkal sújtottak kiterjedt listájára, amelyen már most is több mint 2400 név szerepel.
Az Európai Bizottság javasolhatja a listáról korábban eltávolított személyek újbóli listára tételét is.
Egy másik intézkedés célpontjai lehetnek a különböző európai országokban szolgáló orosz diplomaták, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Moszkvának kémkednek.
Az új csomag az Oroszországot Németországgal összekötő Nordstream csővezetékre vonatkozóan is tartalmaz javaslatokat.
Ezen a vezetéken jelenleg nem áramlik a gáz, de Berlin jelezte, hogy hivatalos intézkedéseket vár, mivel az országban újra megindultak a tárgyalások arról, hogy ismét használják a vezetéket, amennyiben javulnak a kapcsolatok Moszkvával.
Felmerült egy olyan elképzelés is, hogy több mint húsz orosz bankot eltávolítanak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, annak ellenére, hogy az ország nagybankjainak nagy részét már célba vették.
Az orosz közvetlen külföldi befektetési alapra is csapást mérhetnek. Az uniós blokk kereskedelmi korlátozások bevezetését is tervezi, amelyek megakadályoznák az európai vállalatokat abban, hogy olyan ipari alkatrészeket exportáljanak, amelyeket Oroszország a háborús gépezetéhez használhat.
Az uniós tagállamoknak most meg kell várniuk, amíg az Európai Bizottság írásba foglalja javaslatait.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük
