A költségvetés magyar-lengyel blokkolása miatt alternatív megoldásokat keres az Európai Unió. Ebben az esetben azonban Magyarországot is komoly károk érnék, ráadásul a két kormány sem tudja megakadályozni, hogy a jogállamisági feltételrendszer működésbe lépjen. Ugyancsak veszélybe került a következő hétéves ciklus programjainak beindítása.
Bár az elmúlt hetekben sokan utolsó lehetőségként tekintettek Európában a hét második felében tartandó uniós állam- és kormányfői találkozóra, most úgy tűnik, a magyar-lengyel vétófenyegetésről nem is lesz szó a brüsszeli találkozón. Jelenleg a hivatalos napirenden nem szerepel ez a téma.
Ennek az oka, hogy a magyar és a lengyel kormány még mindig akadályozza a költségvetést, emiatt ezt a témát nem lehet a 27-ek elé vinni, mert az jelenleg csak 25 tagállamra tartozik, Magyarországra és Lengyelországra nem.
Az EU soros elnökségét ellátó német kormány hétfőn azt kérte Varsótól és Budapesttől, hogy legkésőbb kedden éjfélig vizsgálják felül álláspontjukat. Erre semmilyen jel nem utal, szintén hétfőn Szijjártó Péter is megerősítette, hogy nem változott a magyar kormány véleménye.
A jogállamisági mechanizmus már lezárt ügy
Kedden az európaiügyi miniszterek is tanácskoztak, ez a fórum készíti elő az uniós csúcstalálkozókat. Az ő napirendjükön sem szerepelt ez a téma.
A tanácskozás után Michael Roth német államminiszter azt mondta, hogy amikor nyáron átvették az elnökséget, akkor úgy gondolták, hogy szolidárisan, közösségként sikerül megoldást találni a válságból való kilábalásra.
Hozzátette, hogy ez egy döntő hét és a színfalak mögött persze folyik tárgyalás, de kijelentette, hogy a vita tárgyát képező jogállamisági feltételről szóló tárgyalási dossziét már nem lehet újra megnyitni.
Ugyanerről a tárgyalásról a Magyarországot képviselő Varga Judit igazságügyi miniszter azt posztolta a Facebookon, hogy az EU nem tudta megszervezni az oltóanyag gyors elérését, megint lemaradt, miközben Egyesült Királyságban már oltanak. Majd a következő kérdést tette fel:
“Minek kell még történnie ahhoz, hogy az Unió vezetése ne a tagországok ideológiai vegzálásával legyen elfoglalva, hanem az emberek életét érintő valódi problémákkal foglalkozzon?”
Eurómilliárdokat kockáztat Magyarország
Az uniós folyamatok több szálon zajlanak, ahol lehet, Magyarország és Lengyelország nélkül. Ide tartozik a 750 milliárd eurós helyreállítási alap tervezése, amelynek célja, hogy vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel formájában nyújtson segítséget a tagállamoknak.
Mivel a közös hitelfelvételt a magyar és a lengyel kormány továbbra is blokkolja a jogállamisági feltételek miatt, az EU kormányközi egyezményt készít elő. A tagállamok számára ugyanis az uniós alapokmányok lehetőséget nyújtanak úgynevezett “megerősített együttműködés”-re.
Ennek lényege, ha egy célkitűzést csak a tagállamok csak egy csoportja támogat, akkor ebben a formában tudnak előrelépni. Így működik többek közöttt a schengeni övezet, az eurozóna és az Európai Ügyészség – utóbbi kettő a magyarok és a lengyelek nélkül.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott a helyreállítási alappal kapcsolatban egy anyagot, amelyben néhány tévhitet oszlatnak el és közlik a Magyarországot megillető összegeket is.
Eszerint Magyarország 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és 10 milliárd euró kedvezményes hitelre jogosult. Az alap konstrukciója, hogy az EU hitelt vesz fel, amelyet 2027-től, 30 éven keresztül törleszt.
Ugyanakkor a program másik fontos eleme, hogy a visszafizetések csökkentése érdekében az EU saját forrásokat is betervez a költségvetésébe 2027-től. Így lehet elérni azt, hogy Magyarország esetében a 8 milliárd euró helyett csak 3,5-4 milliárd eurót kell visszafizetni. Ez cáfolja a magyar kormány állításait, mely szerint ez a forrás Magyarország számára nem olyan fontos, mert úgyis vissza kell fizetni az egészet.
A saját forrásokról már politikai egyezség született, az erre vonatkozó jogszabály-javaslatokat meghatározott ütemterv szerint készíti el az Európai Bizottság. Hasonlóan előnyös a hitelfelvételi lehetőség kihasználása.
Az EU ugyanis a létező legkedvezőbb kamatokkal tud forrásokhoz jutni, a jelenlegi negatív hitelkamatok pedig Magyarország számára több százmillió eurós megtakarítást jelentenek. Érdemes ezt figyelembe venni annak fényében, hogy novemberben Magyarország 2,5 milliárd euró, vagyis 8-900 milliárd forint hitel felvételére kényszerült piaci feltételekkel a pénzpiacokról.
Készül az ideiglenes büdzsé
Ami az unió rendes költségvetését illeti, az egyeztetések határideje december 7-én járt le. Ez a másik olyan büdzsé, amelynek sorsa a magyar-lengyel vétófenyegetés miatt bizonytalan.
A blokkolás a következő hétéves keretet érinti, amelynek Magyarország továbbra is az egyik legnagyobb haszonélvezője lenne. 2018-as árfolyamon 19,9 milliárd euróról van szó – a magyar borítékban.
Ha nincs elfogadott költségvetés, akkor december 7-e után az Európai Bizottságnak meg kell kezdenie az ideiglenes költségvetés előkészítését. Ennek alapja az idei büdzsé, amelyet 12-vel elosztva hónapról-hónapra újítanak meg, amíg nem sikerül végleges megoldást találni.
Ugyanakkor ez a keret lényegesen szűkebb: a már lekötött szerződéseket kifizetik, biztosított az uniós intézmények működése, de új progamokat nem írnak ki – ehhez kellene az új és elfogadott keretköltségvetés.
Viszont amennyiben a tagállamok túllépve a politikai nyilatkozatokon, elfogadják a jogállamisági feltételekről szóló szabályokat, akkor már erre az ideiglenes költségvetésre is alkalmazni kell az új rendszert. Márpedig erre a 27 tagállamból 25 kifejezte szándékát és ehhez elegendő a kormányok kétharmados támogatása.
Sokan utolsó utáni lehetőségként tekintenek tekintenek Orbán Viktor magyar és Mateus Morawiecki lengyel kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnökének rendkívüli, kedd délutáni varsói tárgyalására.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!