A szárnyaló energiaárak leszorítása és Ukrajna rendületlen támogatása állt a csütörtökön kezdődött, kétnapos uniós csúcstalálkozó középpontjában. Lapzártánk idején még nyitott kérdés volt, hogy a tagállami vezetők képesek lesznek-e közös nevezőre jutni olyan kérdésekben, mint a gázárak maximálása vagy a közös gázvásárlás.
A fél világ szeme Brüsszelre szegeződött csütörtökön, ahol az EU27-ek vezetői megpróbáltak közös álláspontot kikovácsolni arról, hogy uniós és tagállami szinten milyen eszközökkel szorítsák vissza rövid távon a magas villamosenergia-árakért és a rég nem látott inflációért elsősorban felelősnek tartott földgázárakat.
Középpontban az energiaárak
A fő választóvonal a csúcstalálkozó előtt azon országok között húzódott, amelyek egyfelől a valóságtól elszakadt gázárak szabályozásával, másfelől ennek mellőzésével és más eszközökkel lennének úrrá a háztartásokat és az üzleti vállalkozásokat fenyegető energiaárakon. A vezetők alig két hete Prágában részletesen megvitatták az opciókat, ezúttal már azokról a javaslatokról fejthették ki véleményüket, amelyeket egy sürgősségi energiacsomag formájában a héten terjesztett elő az Európai Bizottság.
Brüsszel javaslatának fókuszában a gáztárolók 2023-ban részben közös gázvásárlás útján történő feltöltése, a gázpiacon egy új árkorrekciós rendszer bevezetése és a rászoruló tagállamok gázellátását biztosítani hivatott szolidaritási mechanizmus működési szabályainak rögzítése állt. Miközben 15 tagállam, köztük Németország kivételével a legnagyobbak a gázársapka hiányát róják fel Brüsszelnek, addig Orbán Viktor éppen ennek meglétét bírálta a csúcsra igyekezve egy Twitter-bejegyzésben.
„Brüsszel legutóbbi EU-gázárplafonra vonatkozó terve egy teljes gázembargóval ér fel Magyarország számára. Azzal, hogy gazdasági öngyilkosságot követünk el, nem fogunk segíteni Ukrajnának” – közölte a magyar miniszterelnök.
Túlélné-e Magyarország orosz gáz nélkül?
A gázársapkát különböző okból más tagállamok, köztük Németország, Ausztria és Hollandia is ellenzi. A bizottsági javaslat éppen a szerteágazó tagállami érdekek között próbált meg hidat verni úgy, hogy belső vagy külső gázárplafon helyett egy ideiglenes dinamikus gázárfolyosót javasolt (egyelőre a sáv felső és alsó határának meghúzása nélkül), amellyel meglátása szerint azonnal le lehetne törni a gáz árát a legnagyobb európai gázártőzsdén, az amszterdamin.
Érdekesség, hogy miközben a vezetők a földgáz árának letöréséről tárgyaltak, a földgáz tőzsdei ára az augusztusi 350 euró/megawattóráról 150 euróra esett az enyhe októberi időjárás hatására és arra a hírre, hogy az európai gáztározók szinte csordultig tele vannak.
Bár az Oroszországból behozott földgázra vonatkozóan nincs gázársapka-javaslat, a magyar kormánynak már Brüsszel piaci beavatkozása is sok, mert attól tart, hogy okot adhat Moszkvának a gázcsapok teljes elzárására. Fonák módon a TTF-árat érintő korrekció a Magyarország által az orosz gázért fizetett árat is csökkentené, miután hírek szerint némi kiigazítással ehhez kötötték a hosszú távú gázszerződésben rögzített árformulát is.
Orbán egy másik, EU-csúcsot megelőző Twitter-üzenetében arról írt, hogy az orosz gázellátás megszakadása esetén Magyarországnak nem lenne alternatívája, illetve „ezt még senki nem tudta megmondani, hogy miként tudná pótolni a kieső energiát”.
Egy nevének mellőzését kérő tagállami szakértő lapunknak nyilatkozva ugyan elismerte, hogy az orosz gázszállítás teljes leállása valóban nehéz helyzet elé állítaná Közép-Európa tengeri kijárattal nem rendelkező országait, de ez szerinte nem jelentene megoldhatatlan problémát. A szakértő számításai szerint EU-szinten körülbelül harmincmilliárd köbméter földgáz hiányozna a rendszerből, amiből tízmilliárd köbmétert az elegendő mennyiségű infrastruktúrán keresztül lehetne pótolni (Szlovákia például hetven százalékban már nem orosz földgázt használ), a fennmaradó húszmilliárd köbmétert pedig keresletcsökkentő intézkedésekkel és a gáztárolókból. „Még ha az orosz földgáz teljesen el is apadna, nem lenne gázkimaradás Európában” – vélekedett a Szabad Európának nyilatkozó tagállami szakértő.
Zelenszkij a katasztrófaveszélyről
Az állam- és kormányfők előbb csütörtök délután, majd este a vacsora mellett, lapzártánk idején is javában az energiaárak csökkentéséről és annak módjáról vitatkoztak. A csúcs zárókövetkeztetéseit más témákkal egyetemben várhatóan pénteken fogadják majd el.
Az orosz agresszió kezdete óta szinte szokássá vált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is becsatlakozik videókonferencia formájában az Európai Tanács ülésébe. Zelenszkij mostani hozzászólásában elsősorban az utóbbi napok orosz rakétacsapásai által okozott károkról beszélt, arra figyelmeztetve, hogy az oroszok által aláaknázott kakhovskai víztároló esetleges átszakadása nyolcvan ukrán települést sodorhat el, és Herszont is fenyegetné. Az ukrán elnök főleg légvédelmi rendszerek szállítására sürgette az uniós tagállamokat az ígért pénzügyi támogatás folyósítása mellett.
