Az ország mind a 106 választókörzetében 500 fős mintán mérte fel a Fidesz, hogy milyen esélyei lennének a parlamenti választásokon, az eredmény nagyon magabiztossá tette a párt vezetését és Orbán Viktort. A Fidesz stratégiája ugyanaz lesz, mint a Tiszáé: „népszavazássá transzformálni” a parlamenti választást, csak persze teljesen más lesz a kormánypárt „kérdése”.
Zárt körben arról beszélt a június 25-i NATO-csúcs előtt Orbán Viktor kormánytagoknak, fideszes politikusoknak, hogy a választások kimenetele teljesen nyílt, „Magyar Péter miatt új helyzet van”, egyáltalán nincs garancia a Fidesz győzelmére – írtuk még egy júliusi cikkünkben. Csakhogy ekkor már zajlott egy Magyarországon ritkán látható nagyságrendű közvéleménykutatás, aminek az eredményét értelemszerűen akkor még nem ismerhette a kormányfő.
A Szabad Európa az elmúlt két hétben kormánypolitikusokkal, fideszes képviselőkkel, háttéremberekkel folytatott beszélgetéseket, hogy megtudjuk: hogyan fordul rá a Fidesz a 2026-os választási kampányra. Ezek során hallottunk több egymástól független forrásból is a már említett felmérésről. Egy kormányközeli intézet – majd két hónapos munkával – mind a 106 választókörzetben közvélemény-kutatást végzett 500 fős reprezentatív mintán, a megkérdezetteknek több kérdést is feltettek.
Mond azt, hogy hatvanhat...
Ezek közül az egyik arra vonatkozott, hogy ha most vasárnap lennének a választások, egyéniben melyik párt jelöltjére szavazna az illető. Ez alapján forrásaink szerint az jött ki, hogy a 106 egyéni mandátumból 66-ot simán behúzna a Fidesz, további 12 pedig viszonylag könnyen elérhetőnek tűnik a párt számára. Ez alapján tette július 26-án Tusnádfürdőn Orbán Viktor az azóta már Kötcsén is elismételt kijelentését, miszerint a Fidesz 80 választókörzetben nyerne a választásokon. Mint látjuk, a kormányfő „nem bontotta ki az igazság minden részletét”, de még a 66 egyéni mandátum is azt jelentené, hogy a Fidesz magabiztosan tud kormányt alakítani [a 66 egyéni mandátum fényében valószínűsíthető pártlista eredmények és a választási rendszerbe épített kompenzációk miatt - a szerk.].
Ehhez kapcsolódóan: Zárt körben arról beszélt Orbán Viktor, hogy „teljesen új helyzet van” Magyar Péter miatt.
A közvélemény-kutatásban a Szabad Európához kiszivárgott más érdekességek is vannak. Az országos listás eredmények teljesen fej-fej melletti értéket mutatnak, a választani tudó népesség körében a Tisza és a Fidesz is 37-37%-on áll. Ez némileg meglepőnek tűnik az egyéni választókörzetek eredményéhez képest, de forrásaink szerint a budapesti kerületekben és a nagyvárosokban „túlnyeri magát” a Tisza, ezekben sokkal többen laknak, mint mondjuk egy békési, csongrádi választókerületben, de a Tisza fölénye itt is, ott is, csak egy egyéni mandátumot eredményez.
Változást akaró „tartalékok”
Tiszás jelöltek híján a felmérés módszertana persze vitatható, de kormánytól független intézet is végzett már ilyen közvéleménykutatást. Tóka Gábor választási szakértő egy hete készített egyéni mandátumbecslést a nyilvános közvélemény-kutatási eredményekből, neki az jött ki, hogy a Fidesz 21, a Tisza 85 egyéni választókörzetet húzna be. Mint látjuk, a különbség hatalmas a közölt eredmények és a kormányközeli intézet által készített nem nyilvános közvélemény-kutatás adatai között. Kormánypárti forrásaink ezt azzal magyarázzák, hogy a nyilvános felmérések kis mintán (jellemzően ezer fős) alapulnak, „lehet, hogy az adatbázis sem a legtökéletesebb, amivel dolgoznak”, és így sokkal nagyobb a hibalehetőség.
Ehhez kapcsolódóan: Sorcserék a NER-ben 3: Gyürk András kiszállt a Fidesz-kampányból; megsokszorozzák a Magyar Falu Program forrásait.
A nem nyilvános közvéleménykutatásban egy sor más dologra is rákérdeztek: például arra, a választók mennyire szeretnének úgy általában változást Magyarországon. Ebből a szempontból forrásaink szerint figyelmeztető jel lehet a Fidesz számára, hogy van 12 százaléknyi olyan választó, aki még nem kötelezte el magát egyik párt mellett sem, de szeretné, „ha nem úgy mennének a dolgok az országban, ahogy eddig”.
Az eredmény interpretációja még kormánypárti forrásaink részéről is eltérő. Volt, aki az adatot úgy magyarázta, hogy ez a 12 százalék (mintegy 918 ezer emberről beszélünk) a Tisza potenciális tartaléka és akár választási győzelemhez is segítheti Magyar Pétert. Más szerint viszont ezek az emberek nem feltétlenül utasítják el a Fideszt, de „azt várják, hogy Orbán Viktor változtasson az eddigi politikáján”.
Kinek lesz jobb kérdése?
„Nem véletlenül mondta azt Lázár János, hogy Orbán Viktor tisztában van vele, hogy tartalmi változtatásokra is szükség van” – emlékeztetett egy informátorunk. A kérdés persze, hogy mi lesz ez a változás, aminek nyilván jól érzékelhetőnek kell majd lennie – ennek egyelőre nem sok jele van. Forrásaink szerint mára egyértelművé vált Orbán Viktor stratégiája a következő hónapokra: „bebizonyítani a választóknak, hogy a két nagy politikai erő közül csak az egyik kormányzóképes, és ez a Fidesz”.
„Magyar Péter a maga szempontjából teljesen racionálisan viselkedik, amikor egy ’Orbán Viktor, vagy nem Orbán Viktor?’ jellegű népszavazássá akarja konvertálni a parlamenti választásokat. A miniszterelnök is ugyanezt teszi, de az ő kérdése természetesen teljesen más: 'Egy megbízható, kormányképes erő vezesse az országot, vagy egy olyan, amelyikről valójában semmit nem tudunk, amit meg igen, az azt mutatja, hogy dilettánsok gyülekezete?’” – mondta egy forrásunk.
„Tarr Zoltáni pillanatok”
Forrásaink szerint Tarr Zoltánnak, a Tisza EP-képviselőjének a nyáron Etyeken elhangzott szavai a több kulcsos adó bevezetéséről, és hogy „erről most nem lehet beszélni”, alkalmasak arra, hogy elbizonytalanítsanak sok, most még inkább a Tiszához húzó, vagy pártot választani nem tudó szavazót, emiatt volt érdemes kampányt építeni rájuk. Bár a Tisza azóta előállt egy részletesebb adóreform javaslattal, ami nem tartalmazna személyi jövedelemadó emelést senki számára, a Fidesz mégis ezt állítja, sőt Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy nemzeti konzultációt indítanak a témáról októberben.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar Péter Kötcsén ismét bejelentette, hogy visszahozza a kata adózást.
A Fideszben abban bíznak, hogy miután a Tisza előáll a saját egyéni képviselőjelöltjeivel, „rengeteg Tarr Zoltáni pillanat következhet”, hiszen a jelöltek nagy része vélhetően teljesen tapasztalatlan lesz a politikában. Ráadásul, mivel minden választókörzetben (kivéve azt, ahol Magyar Péter indul) három jelöltből választják ki az indulót, „mindenhol lesz két ember, akinek rossz lesz a szája íze, sértettnek érezheti magát, ez nem fogja a Tisza kohézióját erősíteni”.
Kompromatok
Fideszes forrásaink szerint – bár egyiknek sem volt különösebb hatása – még „előkerülhetnek hangfelvételek Magyar Péterről”, és a párt igyekszik a Tisza szakértőit is hitelteleníteni. Ennek egyik különösen dilettáns megnyilvánulása volt, hogy a kormánysajtó Forsthoffer Ágnes, a Tisza új alelnöke tulajdonaként mutatott be egy luxusvillát, amiről hamar kiderült, hogy valójában Mészáros Lőrinc öccsének tulajdonában áll.
Ehhez kapcsolódóan Lakner Zoltán elemzése: A kormány üzenete, hogy rosszabbul élünk, mint 4 éve, de élhetünk még rosszabbul
Ilyen kudarcok persze sosem szegték a Fidesz kampánystratégáinak kedvét, egy forrásunk arról beszélt, hogy „van egy bizonyítékuk arról is, hogy Kármán András (a Tisza gazdasági szakértője – a szerk.) az Orbán-kormány államtitkáraként kifejezetten nem szerette volna, hogy hazaküldjék az IMF-et”, az általuk megfelelőnek vélt pillanatban ezzel is előállhatnak majd.
Közben azért, mint korábban megírtuk, nem feledkeznek el a szokásos választás előtti osztogatásról sem, még ha ezt a költségvetés szorult helyzete miatt most egy nagyságrenddel kisebb léptékben tehetik csak. De indulhat okosóra program a fiataloknak, és a Magyar Falu Program keretét is felemelhetik a mostani 50-60 milliárd forintról 300-400 milliárdra. Gyürk András „örökös” Fidesz-kampányfőnök pedig távozott, helyét Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója vette át.
Túl jól sikerült „simicskátlanítás”
Egy valamit nem értenek még kormánypárti forrásaink sem: azt, hogy Orbán Viktor miért nem tudja visszafogni a Fidesz-hátország „luxizását”. (Hatvanpuszta ügye teljes tabu a Fideszben.) „Ezt a rendszert kétszáz ember rakta össze 2010-ben, és most néhány idióta barom miatt rombolhatják le” – mondta keresetlenül egy (a nyilvánvalóan a kétszázba tartozó) forrásunk, aki maga is értetlenkedett amiatt, hogy a kormányfőnek láthatóan nincs autoritása például Mészáros Lőrinc fölött.
Erre több magyarázatot is hallottunk. Van, aki egyenesen Kádár Jánoséhoz hasonlította Orbán Viktor helyzetét abból a szempontból, hogy még az MSZMP főtitkárának is egyensúlyoznia kellett a párt erőcsoportjai között. Más szerint „túl jól sikerült a simicskátlanítás”, vagyis amíg a 2015-ös szakítás előtt Simicska Lajos megkérdőjelezhetetlen ura volt a Fidesz gazdasági hátországának, most már korántsem ez a helyzet, így viszont „kicsit olyanná váltunk, mint az MSZP, amikor még nagy párt volt: rengetegen kavarnak, rengetegen sütögetik a saját pecsenyéjüket is, és a pártvezetésnek láthatóan sem ideje, sem energiája nincs arra, hogy megtisztítsa ezt a közeget”.
Több forrásunk ugyanakkor biztos benne, hogy Orbán Viktor a választások eredményétől függetlenül jelentős változásokat eszközöl majd a Fidesz gazdasági holdudvarában a Kötcsén elhangzott „minden fel lesz jegyezve, semmi el nem lesz felejtve” jegyében, és ennek több ma jelentős szereppel bíró oligarcha, köztük Mészáros Lőrinc is komoly kárát láthatja majd.
