Büntetőeljárás dönt arról, hogy a kisvaszari szegregációs program pénzeit szabályosan költötték-e el, és hogy a projektet bíráló Hadházy Ákos rágalmazott-e. A két ügy akár évekig elhúzódhat, tanulsága azonban már most is van a történetnek.
2018. április és 2021. június között Kisvaszaron megvalósult egy, a romák helyzetének javítására elindított négyszázmilliós program. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő 2021 tavaszán értesült arról, hogy e projekt kapcsán visszaélések történhettek, ezért ellátogatott a 360 lelkes faluba. Ott meghallgatott néhány helybélit, összevetette az uniós támogatást élvező program célkitűzéseit és eredményeit, ezek után úgy vélte: a projektre elnyert pénz egy részét elherdálták, amiben szerepe lehet a 360 lelkes falu irányítóinak. Minderről Hadházy többször is nyilatkozott Facebook-oldalán és ellenzéki lapokban. A politikus 2021 augusztusában büntetőfeljelentést tett az ügyben, a NAV költségvetési csalás gyanújával – ismeretlen tettes ellen – nyomozást indított, amely azóta is tart.
Kisvaszar polgármestere, Kovács Mónika 2022 májusában feljelentette Hadházyt közösség elleni uszításért, mivel a faluvezető úgy vélte, a politikus nyilatkozatai akár erőszakhoz vezető feszültséget kelthetnek a község roma és nem roma lakói között. Az ügyészség nem látta megalapozottnak ezt a gyanút, azt viszont igen, hogy Hadházy esetleg rágalmazást követhetett el. A rágalmazás nem közvádas bűncselekmény, ezért aki magát sértettnek érzi ilyen ügyben, kénytelen magánvádas pert indítani. Kovács Mónika is ezt tette.
Hadházy Ákos 2016 óta parlamenti képviselő (az összefogó ellenzék jelöltjeként 2022-ben egyéni körzetből is bejutott az Országgyűlésbe), ezért a Kovács Mónika feljelentését befogadó bíróságnak indítványoznia kellett a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A honatyák októberben igent mondtak a kérésre.
Az Országgyűlés rendszerváltás utáni történetében 2022-ig szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy képviselő mentelmi jogát magánvádas ügyben a parlament felfüggessze. Tavaly ezt a tradíciót a parlament Fidesz- és KDNP-frakciója az ellenzéki képviselők esetében sutba dobta. Februárban a DK-s Sebián-Petrovszki László, júniusban a Párbeszéd által delegált Szabó Tímea mentelmi jogát függesztették fel egy-egy rágalmazási perben. Aztán Hadházyét.
A három képviselő nem neheztelt emiatt, azt vallják, hogy egy politikus ne bújjon a mentelmi joga mögé, ha bíróságra idézik. Mégis meglepő a parlament döntése, ugyanis ha a mentelmi jog felfüggesztésének gyakorlata általánossá válik, akkor megtörténhet, hogy néhány ellenzéki képviselők többet jár a bíróságra, mint a Parlamentbe. Hadházy szerint tartani lehet attól, hogy a kormányt keményen bíráló politikusok ellen szakmányban indítanak majd rágalmazási pereket, és a parlament csuklóból függeszti fel a megvádoltak mentelmi jogát. A nyakra-főre bíróságra citált ellenzéki képviselőknek elveszik az idejét az érdemi munkától, holott a mentelmi jog részben ettől véd. Ráadásul a kormánymédia az eljárás alatt odabiggyesztheti a „rágalmazással megvádolt” állandó jelzőt a perbe fogott képviselő neve elé, s ha a képviselő pert nyer, nem kötelesek közölni, hiszen „nem mondták rágalmazónak”.
Hadházy felkészült rá, hogy így próbálják majd megzabolázni kormánykritikus magatartását. Emlékezetes, hogy 2006-ban Hadházy Ákos a Fidesz szekszárdi önkormányzati képviselőjeként kezdte politikai pályáját, ám tapasztalva a párthoz kötődők gyanús vagyonszerzését, 2013-ban elhagyta a Fideszt. Harcot indított a korrupció ellen, és az elmúlt kilenc évben több tucat feljelentést tett gazdasági visszaélések gyanújával. A nyomozó hatóságok általában nem találták vádképesnek e feljelentéseket. Még az olyan egyértelmű ügyben sem, mint a trafikbotrány, ahol – a debilek számára is – cáfolhatatlan magnófelvétel bizonyította, miképp döntenek a dohánybolt-koncessziókról a fideszes városatyák. Mindössze egy ügyben – az Öveges-program esetében – született elmarasztaló ítélet, ám Hadházy szerint az igazi tettesek helyett néhány közreműködőt ítéltek el, a milliárdos károkozást pár száz millióra redukálták.
Az említett nyomozásokkal párhuzamosan a szekszárdi képviselő ellen félszáz – a mentelmi jog felfüggesztését nem igénylő – polgári eljárást indítottak a politikus kritikájának célszemélyei. E perekből Hadházy egyet vesztett el, akkor is a per tárgyát képező hét mondatból csak egyért kellett elnézést kérnie. Többször rágalmazás vádjával kezdeményeztek Hadházy ellen büntetőpert a képviselő támadásainak címzettjei. Ám ezek a perek el se indultak, mivel Hadházy mentelmi jogát sosem függesztették fel.
Úgy tűnik, ennek vége. Hogy miért épp Kisvaszar okán látták a törvényalkotók szükségesnek a paradigmaváltást, azt csak találgathatjuk. Talán azért, mert Hadházy a tavalyi választás után nem az Országházban tette le képviselői esküjét, hanem Kisvaszaron mondta el saját szövegű vállalását. Ezt azzal indokolta, hogy a parlamenti vitáknak semmi értelmük, hiszen az ellenzéknek nincs befolyása a politikában, a Fidesz csak eljátssza, hogy nálunk demokrácia van. Hadházy szerint amikor az ellenzéki képviselők üldögélnek az Országházban, és felveszik a fizetésüket, kollaborálnak a bűnszervezetre épülő hatalommal. Hadházy arra tett esküt, hogy ő a parlamenten kívül ellenőrzi, mi történik az országban, szót emel a visszásságokért, és mindent megtesz, hogy megbukjon a kormány. Mindezt azért Kisvaszaron mondta el, mert úgy látta, hogy az itteni antiszegregációs program pénzének egy részét a bevált receptek alapján ellopták.
Mielőtt összegeznénk a pert kiváltó történetet, pár szó Kisvaszarról. A baranyai Hegyhát lankái közt megbúvó település hátrányos helyzetű falu. Az itt élők kétharmada romának vallja magát. Tíz éve még az aktív korú vaszariak több mint fele állástalan volt, és nyolcvannál több közmunkást foglalkoztatott az önkormányzat.
A vidékfejlesztési agrármérnök végzettségű Kovács Mónika 2002 óta irányítja a falut, háromszor függetlenként, egyszer, 2010-ben fideszes jelöltként választották meg polgármesternek. Az elmúlt években egyre több helybéli talált legális munkát, jelenleg 16 közmunkást foglalkoztat a falu. Kovács Mónika ezt részben személyes sikerének érzi, hiszen sokat tett azért, hogy a cégek eljöjjenek a faluba toborozni, és azért is, hogy rávegye a vaszariakat a munkavállalásra.
Az antiszegregációs programtól további előrelépést remélt a polgármester. A program egyik része a falu lakásviszonyain és szolgáltatási színvonalán kívánt javítani, és ezt meg is tette. 2020–21-ben megépült hét családi ház, ezeket az önkormányzat kedvező áron adta bérbe helybéli családoknak. A földszintes, magas tetős, fatüzelésű házak bruttó összterülete 438 négyzetméter, a munkát elnyerő RS-Bautech Kft. 137 millió forintért kivitelezte az épületeket. Vagyis a négyzetméterenkénti ár 313 ezer forint volt. Ezt az árat Hadházy Ákos irreálisan magasnak tartja, ráadásul ő ennél olcsóbban vett új építésű házat Szekszárdon.
Kívülállóként nehéz eldönteni, hogy túlárazta-e a kivitelező a házakat, főleg hogy csak a nyolcvan százalékuk tényleges lakótér, az épületek területének ötöde oszlopokon álló tornác, s az utóbbi kivitelezési költsége kevesebb, mint a burkolt falakkal és ablakokkal határolt lakótéré. Az általunk megkérdezett építészek szerint a tételes költségvetésből lehetne kikalkulálni, hogy mennyibe került a lakótér, és mennyibe a tornác, és ez alapján reális-e az ár. Ehhez szerettünk volna segítséget kérni a kivitelező cég vezetőjétől, ám ő elzárkózott. Amúgy az általunk kérdezett építészek nem látják a valóságtól elrugaszkodottnak az árat, úgy vélték, legfeljebb tíz százalékkal lehetett volna olcsóbban megépíteni a házakat, ám ez sem biztos, mert az ilyen – unió és állam finanszírozta – beruházásnál nincs lehetőség feketemunkára.
Kovács Mónika megemlítette, hogy a kivitelezésre kiírt pályázatra először egy másik cég jelentkezett, és negyvenmillióval drágább ajánlatot tett. Ezt az önkormányzat nem fogadta el, és új pályázatot írt ki – ez is bizonyítja, hogy takarékos gazdaként jártak el, véli a polgármester.
Nem csak új családi házak épültek a program keretében, felújítottak négy régi épületet is. Így megújult a száz vendéget befogadni képes kultúrház, valamint egy évek óta lakatlan családi ház, amelyet szolgáltatóházzá alakítottak: ott a helybéliek fürödni, mosni, főzni tudnak, és a 140 négyzetméteres épületben alakították ki a védőnő rendelőjét. A ház udvarán rendezvényeket tarthatnak, a résztvevőket az épület konyhájából lehet étellel-itallal kiszolgálni. Két öreg lakóházat is felújítottak, egyiket teljesen, mivel az már nagyon rossz állapotban volt, a másik családi ház viszont csak új nyílászárókat és két kályhát kapott. Az utóbbi házban élő Visi család fordult Hadházy Ákoshoz, azt állítva, hogy a polgármester megígérte, az ő otthonukat is felújítják. Kovács Mónika szerint sosem volt erről szó, csak ablakokról, ajtókról, kályhákról. A pályázati tervben is ez szerepel, Hadházy ennek ellenére hisz Visiéknek, és az itt elvégzett munkák kétmilliós költségét is sokallja. Az általunk bevont építészek az itteni kivitelezési költségeket sem látták eltúlzottnak.
Visiék nem titkolják, hogy rossz viszonyban vannak a polgármesterrel, úgy érzik, Kovács Mónika többször is igaztalanul bánt velük. A polgármester nem érti Visiék neheztelését, szerinte minden adhatót megadott a falu a családnak. A konfliktus annyi szubjektív elemmel terhelt, hogy az igazságkeresésre e cikk keretében nincs esély. Az általunk megkérdezett kisvaszariak Kovács Mónikát erősítették, erre viszont Hadházy úgy reagált, hogy egy ekkora faluban szinte mindenki a polgármester jóindulatától függ, érthető, ha nem mernek rávallani.
Az antiszegregációs program másik, 179 millió forintba kerülő eleme a kisvaszari romák mentális erősítését tűzte ki célul. Ennek érdekében rendezvényeket, képzéseket szerveztek. A foglalkozások között volt olyan, ami a munkahely megszerzésének és megtartásának módszereire, konfliktuskezelésre, pénzügyi tudatosságra, szabás-varrásra, kertészkedésre, szépség- és hajápolásra, házilagos ajándékkészítésre tanította a résztvevőket, de voltak zenés hagyományőrző estek, kick-box edzések, egészségtudatos életmódra nevelő foglalkozások. Utóbbi során egészségügyi szűréseket végeztek, többekről kiderült, hogy azonnali orvosi kezelésre szorulnak. A képzések egy része vizsgával zárult, a hallgatók szakmai bizonyítványt szereztek.
Hadházy Ákos kétségbe vonta, hogy az említett képzések és rendezvények a tervezett számban megvalósultak, ebbéli kételyét Visiék szavaira építi, akik azt mondták a politikusnak (és lapunknak is), hogy például a roma táncos estékből talán ha nyolc-tízet tartottak meg, miközben papíron 113 alkalommal jött el a zenekar a faluba. Ebből Hadházy arra következtet, hogy valaki lenyúlta a pénz egy részét.
Kovács Mónika állítja, hogy egyetlen foglalkozás sem maradt el. Megmutatta azokat a szekrényeket, amelyekben a rendezvények többmázsányi dokumentumát őrzik. Minden foglalkozást értékelő szöveggel, jelenléti ívvel és fotókkal adminisztráltak. Erről magam is meggyőződtem, ám azt csak informatikus szakértő tudja ellenőrizni, hogy a fotók dátumozása valós-e, és esetleg nem egy napon rögzítették-e több rendezvény fotóját.
Hadházy Ákos gyanakvását erősítette, hogy a program csaknem 11 milliót költött tanulmányokra. Egy zákányi szociális szövetkezet szükségfelmérés, piackutatás, közösségi beavatkozás címen készített elemzéseket 7,9 millióért, egy magánszemély pedig hárommillióért dolgozva azt a beszédesnek nem mondható címet adta munkájának, hogy Tanulmány. Kovács Mónika szerint a pályázati felhívás leírta, milyen felméréseket kell elvégezni, a falunak ebben nem volt szabad keze. Hadházy korábbi tapasztalati szerint az uniós pénzeket elköltő fejlesztési támogatások odaítélésének tipikus módszere, hogy előre kikötik: kit kell felkérni tanulmányírásra, és ezekből az opusokból nem a megcélzott közösségeknek van hasznuk, hanem csakis a tanulmány – kormányhoz közel álló – szerzőinek. Szerettünk volna tudni valamit ezekről a tanulmányokról (például hogy milyen piackutatást lehet végezni Kivaszaron), de Kovács Mónika három-négy év távlatából ezekre már nem emlékszik.
Ha a bíróság a januárban induló perben tisztázni akarja van-e, igazságalapja Hadházy szavainak, akkor – várhatóan – meg kell várni a büntetővizsgálat eredményét. Ám az is elképzelhető, hogy erre nem lesz szükség, Hadházy ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy nem tényállításként mondta el kritikáját, hanem a faluban kapott információkra épülő véleményét osztotta meg a nyilvánossággal – a vélemény viszont nem minősülhet rágalmazásnak. Azt, hogy tényállítás vagy véleménynyilvánítás történt-e, a bíróságnak kell majd eldöntenie.
Ha Hadházy véleménye téves, akkor érthető, hogy a képviselő szavai fájnak Kovács Mónikának. A polgármester azért fordult bírósághoz, mert nem szeretné, ha bárki is az alapján ítélne munkájáról, hogy mit mondott róla Hadházy Ákos. De azért is bírósághoz fordult, mert a képviselő megszólalásai mocskolódó kommenteket váltottak ki a neten, s ezekben obszcén sértések és durva átkok keveredtek egymással. A mocskolódás Kovács Mónikának lelki szenvedést és számos testi panaszt okozott, a kommentek a családtagjait is meggyötörték. Kérdés, hogy ezért terheli-e felelősség Hadházy Ákost. Az általunk megkérdezett jogászok szerint a kommentekért a kommentelők felelősek, őket lehet feljelenteni nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértésért. Hadházynak azt lehet felróni, hogy nem törölte ezeket a mondatokat, és nem határolódott el tőlük, emiatt polgári per indítható ellene, büntető viszont nem.
A bíróságok eddig gyakran úgy foglaltak állást az efféle ügyekben, hogy egy politikai szereplőnek el kell viselnie még a bántó és nem feltétlenül megalapozott kritikát is. Kovács Mónika úgy véli, ő nem politikai szereplő, csak egy kicsi falu polgármestere. Hadházy szerint viszont amikor a polgármester pályázott és nyert, politikai erőtérbe lépett, hiszen a kormánytól kapott pénzek, lakások, javuló szolgáltatások, rendezvények és képzések erősítették a kormány iránti szimpátiát (és tényleg: a falu 86 százalékban a Fideszre szavazott 2022-ben).