Új ütemterv készül még ebben az évben, amely az EU védelmi képességeinek növelését célozza. Az uniós állam- és kormányfők a kontinens biztonságáról tárgyaltak egymással és a NATO főtitkárával. Megerősítették, hogy fokozni kell a küzdelmet a dezinformáció és a kiberbiztonság terén és csökkenteni kell Európa kitettségét, amikor a védelmi technológiákról van szó.
Bár kevés dolog lehet fontosabb Európa biztonságánál, az uniós tagállami vezetők mégis lényegesen kevesebb idő alatt közös nevezőre jutottak ebben a kérdésben, mint előző nap az oltási igazolások ügyében. A két napos virtuális csúcstalálkozó második napjára a NATO főtitkára is meghívást kapott.
EU-NATO, két jó barát
Jens Stoltenberg többek között arról beszélt, hogy az egészségügyi válsághelyzet kezelése során sem szabad elfelejteni, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenie az EU-nak. A NATO és az EU tagsága jelentős átfedést mutat, mert az Európai Unió 22 tagja egyben az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetében is tagsággal rendelkezik.
Stoltenberg a jól ismert problémák közül Oroszország agresszív fellépését, a terroristák egyre durvább támadásait, a kibertámadásokat, Kína megerősödését, illetve a klímaváltozás jelentette biztonsági fenyegetést sorolta fel.
Ugyancsak felhívta a figyelmet a főtitkár a Nyugat-Balkán stabilizálásának szükségességére annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen a migrációt megállítani. Jens Stoltenberg felajánlotta a katonai szövetség segítségét a járvány elleni küzdelemben, többek között mobilkórházak felállításában, az egészségügyi személyzet és az eszközök szállításában lehet hatékony partner a NATO.
Érezhetően jobb a hangulat a NATO és az EU között, amióta Joe Biden az amerikai elnök. Donald Trump idejében meglehetősen hűvös volt a viszony, elsősorban az akkori amerikai elnök csípős megjegyzései és egyáltalán nem burkolt követelései miatt, amelyek arra irányultak, hogy az európaiak ne az amerikaiakkal akarják kifizettetni biztonságuk költségeit.
Az új amerikai adminisztrációval megújult a kapcsolat, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy “Erős partnerség erős partnereket igényel, ami erősebb Európai Uniót és erősebb észak-atlanti katonai szövetséget jelent”. Ugyanakkor abban nincs változás, hogy az európai országoknak el kell érniük, hogy pár éven belül a GDP-jük 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Ezzel párhuzamosan, a trumpi örökségnek betudhatóan az EU is hozzálátott saját védelmi iparának fejlesztéséhez.
“Az Európai Unió kész arra, hogy erős és elkötelezett partnere legyen az Egyesült Államoknak, az ENSZ-nek és regionális partnereinek” – mondta Charles Michel.
Javítani kell az Unió védelmi képességein
Az uniós vezetők megerősítették, hogy továbbra is elkötelezettek a 2019 és 2024 közötti időszakra vonatkozó stratégiai védelmi menetrend végrehajtása mellett, ami az EU önálló cselekvési képességének növelését jelenti. Ebbe beleértendő a tagállamok közötti biztonsági és védelmi együttműködés további elmélyítése, a védelmi beruházások növelése, valamint a polgári és katonai képességek fejlesztése.
A csúcstalálkozón elfogadott EU-27 közös nyilatkozat szerint a tagállamok alapvető fontosságúnak tartják az Európa védelmi technológiai és ipari bázisának megerősítését, aminek az egyik eszköze az Európai Védelmi Alap lesz.
Felkérték az Európai Bizottságot, hogy 2021 októberéig nyújtson be egy technológiai ütemtervet a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció fellendítése érdekében. Ezzel szeretné az EU elérni, hogy csökkenjen a függősége más nagyhatalmaktól, szervezetektől, amikor a védelem szempontjából kritikus fontosságú technológiákról van szó.
Ugyancsak a védelem és biztonság köréhez tartozik a kiberfenyegetések és a dezinformáció elleni hatékony fellépés. A tagállamok megbízták az Európai Bizottságot, hogy idén júniusig tegyen jelentést a tavaly decemberben bemutatott kiberbiztonsági stratégia végrehajtásáról.
Azt is megfogalmazták, hogy folytatni kell a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálatát. Ezen túl pedig hatékonyabb együttműködést és koordinációt tartanak szükségesnek a hibrid fenyegetések, például a dezinformáció megelőzésére. Ebbe a munkába be kell vonni a magánszektort és az érintett nemzetközi szereplőket is.
A déli szomszédság
A számos közös kihívás, a közös történelem és a földrajzi közelség miatt az EU úgy döntött, hogy megerősítik együttműködésüket a déli szomszédsághoz tartozó államokkal. Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria és Tunézia tartozik ehhez az országcsoporthoz, amelyekkel – például a migráció kezelése terén – szorosabb kapcsolatokat, hatékonyabb közös munkát szeretnének látni a tagállami vezetők.
Az uniós vezetők legközelebb egy hónap múlva, március 25-26-án tárgyalnak. Az előzetes napirenden a Covid 19-válság, az egységes piac, a digitális iparpolitika és a gazdaság kérdései, Oroszország és a Kelet-Mediterrán térségben kialakult helyzet szerepel. A tervek szerint az a találkozó már nem virtuális, hanem személyes lesz.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
