Elsöprő győzelmet aratott Alijev a valós kihívók nélküli azeri elnökválasztáson
llham Alijev támogatói az eredményre várnak az előrehozott elnökválasztás után Bakuban 2024. február 7-én
Azerbajdzsán hivatalban lévő erős embere, Ilham Alijev immár az ötödik egymást követő elnöki ciklusára készülhet – derül ki az előrehozott választás csaknem végleges eredményéből. A voksolás a megfigyelők szerint sem szabad, sem tisztességes nem volt.
Alijev, aki a szakadár Hegyi-Karabahban az örmény szeparatisták felett aratott gyors és döntő azeri győzelem után hirdette ki az előrehozott választásokat, nem szembesült valódi ellenféllel a független média elnyomása és igazi versenytárs hiánya miatt.
A Központi Választási Bizottság február 8-án közölte, hogy a szavazatok több mint 93 százalékának összeszámlálása után Alijev 92,05 százalékon áll.
A Musavat és az Azerbajdzsáni Népi Front (APFP), vagyis az a két azeri párt, amely valódi ellenzéke Alijevnek, bojkottálta a választást. Alijev 2003 óta tekintélyelvű vezetője Azerbajdzsánnak – akkor vette át a hatalmat apjától, Hejdartól.
Az APFP február 8-án bejelentette, hogy nem ismeri el a választás eredményét.
„Nem volt ez igazi választás, a voksolás versenytársak nélkül zajlott, a szabadságjogokat teljesen korlátozták, a félelem, a fenyegetettség és adminisztratív terror nyomta rá a bélyegét a szavazásra, a kihirdetett eredmények pedig nem tükrözik a nép akaratát, és törvénytelenek” – áll az APFP közleményében.
A második helyen messze lemaradva Zahid Oruj végzett mindössze 2,19 százalékkal, míg a harmadik Fazil Mustafa lett két százalékkal. A másik négy látszatjelölt egyike sem érte el a két százalékot.
A választási tisztviselők jelentős részvételi arányról számoltak be a szavazásra jogosultak több mint 76 százalékával.
Az elnökválasztást eredetileg csak 2025-re tervezték, de Alijev, akit Hegyi-Karabah visszafoglalása tovább erősített, decemberben előrehozott választást hirdetett ki, hogy kiaknázza a harctéri győzelmet.
„Nem hiszem, hogy egy új Alijevet fogunk látni az új ciklusban” – mondta Berit Lindeman, a Norvég Helsinki Bizottság főtitkára a Szabad Európa azerbajdzsáni szolgálatának.
„Úgy gondolom, hogy pontosan azért nem jövőre, hanem most rendezték meg a választást, mert továbbra is az eddigi úton kíván haladni. Ez újabb lépés a hatalma és mostani vezetési stílusa megszilárdítására. Arra gondolok itt, hogy Alijev egyre tekintélyelvűbbé válik.”
A 62 éves Alijev olyan választások sorozatán keresztül maradt hatalmon, amelyekre szabálytalanságok és csalás gyanúja vetett árnyékot. Tekintélyelvű irányítása alatt jelentősen korlátozták a politikai tevékenységet és az emberi jogokat.
Az előrehozott választást alig néhány hónappal azután írta ki, hogy az azeri erők szeptemberben villámtámadásban visszafoglalták Hegyi-Karabahot a régiót három évtizeden át irányító örményektől. Az offenzíva több mint százezer etnikai örményt kényszerített arra, hogy elmeneküljön, így Hegyi-Karabah csaknem teljesen kiürült.
Az elnökválasztás során több szabálytalanságot is jelentettek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelői arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendőrség és egy választási tisztviselő állítólag akadályozta az egyik független megfigyelő munkáját.
A Szabad Európa azerbajdzsáni szolgálata is kapott jelentéseket állítólagos szabálytalanságokról, így szavazók szervezett szállításáról, amikor egyes embereket több szavazóhelyiségbe is elvittek, hogy többször voksoljanak, valamint a szavazatok meghamisításáról.
Stefan Schennach, a választások megfigyelésére meg nem hívott Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (EPCE) osztrák tagja arról beszélt, hogy Alijev a Hegyi-Karabahban aratott diadalt ugródeszkának használta a győzelemhez, de arra figyelmeztetett, hogy nem lesz könnyű a helyzet, amikor a szakadár régió ténylegesen visszakerül azeri irányítás alá.
„Úgy hiszem, Azerbajdzsánnak most sok gondja van az infrastruktúra helyreállításával a korábban megszállt területeken” – mondta a Szabad Európa azerbajdzsáni szolgálatának.
Alijev és családtagjai Karabah fővárosában, Khankendiben (az örmények a várost Sztepanakertnek nevezik) szavaztak, nyilvánvalóan azért, hogy ráirányítsák a figyelmet elnöksége fő vívmányára.
Ahogy Alijev népszerűsége drámaian megnőtt Azerbajdzsán karabahi győzelme után, úgy erősödött fel az országban a fellépés a független média és a demokratikus intézmények ellen.
Több független azerbajdzsáni újságírót bebörtönöztek, miután Baku átvette az irányítást Karabah felett. Az ellenük felhozott különféle vádakat ők és támogatóik koholtnak és politikai indíttatásúnak nevezték.
Egyre több örmény jelentkezik katonai kiképzésre Azerbajdzsán fenyegetése miatt
1/10Férfiak fegyveres kiképzésen vesznek részt Jerevánban október 19-én. Ez a csoport egyike volt annak a mintegy száz embernek, akik október 19-én a VOMA kiképzésén vettek részt Jereván északi részén. A szervezet neve egy örmény kifejezés rövidítése, amelynek jelentése a túlélés művészete
Egy Jerevánban működő szervezet, amely civileket képez ki harci és túlélési készségekre, egyre több új tagot vonz a felerősödő katonai konfliktusok óta. Az örmény csoport azt állítja magáról, hogy csupán az önvédelemre összpontosít, míg az azeri média terroristaszervezetként hivatkozik rá.
2/10Egy oktató beszélget a fegyveres kiképzés egyik résztvevőjével. A VOMA-t 2014-ben alapították, kezdetben a szabadtéri túlélési készségek oktatására összpontosítva. Miután 2016-ban kitört egy négynapos konfliktus Hegyi-Karabahban, a VOMA alapvető katonai ismeretekre is elkezdte kiképezni az embereket
Egy Jerevánban működő szervezet, amely civileket képez ki harci és túlélési készségekre, egyre több új tagot vonz a felerősödő katonai konfliktusok óta. Az örmény csoport azt állítja magáról, hogy csupán az önvédelemre összpontosít, míg az azeri média terroristaszervezetként hivatkozik rá.
3/10Egy fiatal nő fegyvergyakorlaton vesz részt. Arsen, a csoport fiatal, angolul beszélő szóvivője a Szabad Európának elmondta, hogy a képzésekre jelentkezők száma megugrik az Azerbajdzsánnal való konfliktus minden újabb fellángolása után
Egy Jerevánban működő szervezet, amely civileket képez ki harci és túlélési készségekre, egyre több új tagot vonz a felerősödő katonai konfliktusok óta. Az örmény csoport azt állítja magáról, hogy csupán az önvédelemre összpontosít, míg az azeri média terroristaszervezetként hivatkozik rá.
4/10Megmutatják egy kiképzésen részt vevő nőnek, hogyan kell fegyverrel célozni. A legutóbbi tömeges csatlakozásra a VOMA-hoz Baku szeptember 19-i katonai offenzívája után került sor, amely Hegyi-Karabah visszafoglalásával végződött, véget vetve az örmények évszázados jelenlétének a térségben
Egy Jerevánban működő szervezet, amely civileket képez ki harci és túlélési készségekre, egyre több új tagot vonz a felerősödő katonai konfliktusok óta. Az örmény csoport azt állítja magáról, hogy csupán az önvédelemre összpontosít, míg az azeri média terroristaszervezetként hivatkozik rá.
5/10Egy csoport megtanulja az érszorító használatát a VOMA október 19-i elsősegélynyújtó képzésén. Elina, az örmény származású holland állampolgár azután jelentkezett a képzésre, hogy katonai jelentések szerint Azerbajdzsán megszállta Örményország déli részét. „Szerintem ez reális fenyegetés, tekintve hogy nemrég megszállták és elfoglalták Hegyi-Karabahot – magyarázta. Azért csatlakozott a VOMA-tanfolyamhoz, mert – mint mondta –amikor egy olyan országban él az ember, amelyet állandó háborús fenyegetés ér, minden állampolgárnak fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát”
Egy Jerevánban működő szervezet, amely civileket képez ki harci és túlélési készségekre, egyre több új tagot vonz a felerősödő katonai konfliktusok óta. Az örmény csoport azt állítja magáról, hogy csupán az önvédelemre összpontosít, míg az azeri média terroristaszervezetként hivatkozik rá.
6/102021-ben Azerbajdzsán felszólította a Nemzetközi Bíróságot, hogy Jereván zárassa be a VOMA-t, amely szerintük „faji gyűlöletkeltésben és faji indíttatású, az azerbajdzsánok ellen irányuló erőszakban vesz részt”
Egy Jerevánban működő szervezet, amely civileket képez ki harci és túlélési készségekre, egyre több új tagot vonz a felerősödő katonai konfliktusok óta. Az örmény csoport azt állítja magáról, hogy csupán az önvédelemre összpontosít, míg az azeri média terroristaszervezetként hivatkozik rá.
7/10A VOMA-központon belül egy csoportot képeznek ki a tüdősérülések kezelésére. A szervezet azt állítja, hogy küldetése tisztán védelmi célú
Egy Jerevánban működő szervezet, amely civileket képez ki harci és túlélési készségekre, egyre több új tagot vonz a felerősödő katonai konfliktusok óta. Az örmény csoport azt állítja magáról, hogy csupán az önvédelemre összpontosít, míg az azeri média terroristaszervezetként hivatkozik rá.
8/10Katonai felszerelések egy szovjet falfestmény alatt a jereváni kiképzőközpontban. „Az azerbajdzsáni Telegram-csatornákon a rólunk készült fotók alá azt írják, hogy mindannyian terroristák vagyunk. Az itteni szakácsunkat is úgy mutatták be az azerbajdzsáni közösségi médiában, mint egy terroristát” – meséli Arsen nevetve, aki elmondása szerint csak amiatt aggódik, hogy ilyen ellenséges hangulatban utazhat-e majd szabadon
Egy Jerevánban működő szervezet, amely civileket képez ki harci és túlélési készségekre, egyre több új tagot vonz a felerősödő katonai konfliktusok óta. Az örmény csoport azt állítja magáról, hogy csupán az önvédelemre összpontosít, míg az azeri média terroristaszervezetként hivatkozik rá.
9/10Önkéntesek faárut rakodnak egy furgonra a VOMA képzési központban, amelyet bunkerek építéséhez használnak majd. A képzés mellett a VOMA jelenleg is bunkereket telepít Örményország-szerte, amelyeket invázió esetén használhatnak. A bunkereket földből és fából, valamint néhány esetben használt teherautó-abroncsokból építik
Egy Jerevánban működő szervezet, amely civileket képez ki harci és túlélési készségekre, egyre több új tagot vonz a felerősödő katonai konfliktusok óta. Az örmény csoport azt állítja magáról, hogy csupán az önvédelemre összpontosít, míg az azeri média terroristaszervezetként hivatkozik rá.
10/10A jereváni kiképzőközpont egyik falán látható fotó az örmény hegyekben tartott kiképzőtáborban készült. Arsen szerint a VOMA-tanfolyamok, amelyeken évente több ezer embert képeznek ki, kulcsfontosságúak Örményország nemzetvédelme szempontjából. „Ha az emberek összefognak, meg tudják védeni magukat. Hiába rendelkezik valaki nagyszerű képességekkel, ha egyedül van, nem tudja megvédeni magát, de együtt meg tudjuk védeni a hazánkat, a családunkat” – tette hozzá
Egy Jerevánban működő szervezet, amely civileket képez ki harci és túlélési készségekre, egyre több új tagot vonz a felerősödő katonai konfliktusok óta. Az örmény csoport azt állítja magáról, hogy csupán az önvédelemre összpontosít, míg az azeri média terroristaszervezetként hivatkozik rá.
